2012. május 25. péntek, Orbán napja van
Továbbküldés
Tartalom címe: A munkahelyi stressz

    A munkahelyi stressz

    "Nem a stressz károsít bennünket, hanem az arra adott válaszreakcióink”
    Selye János professzor, az első stresszkutató

    Mi a stressz?

    gondterhelt arc
    A stressz egy külső környezeti ingerre, a „stresszorra” adott fizikai és érzelmi reakció. A stresszreakciót emellett negatív gondolatok vagy hiedelmek is kiválthatják.
    A stressz a szervezet nem specifikus válasza egy külső ingerre, mely különböző tünetekben - pl. vérnyomás-emelkedés, hormonelválasztás fokozódása, szaporább légzés, izomfeszülés, izzadás, szívfrekvencia emelkedése - nyilvánul meg.
    A stressz nem kizárólag negatív értelemben hat ránk. Bizonyos stresszhatások segítenek bennünket a motiváltság és éberség fenntartásában, ugyanakkor a nagyon stresszmentes (ingerszegény) környezet is ártalmas lehet. A túlzottan sok stressz azonban, főleg ha hosszan tartó, túlterheli a szervezetet, és káros hatással lehet a testi és a lelki egészségre.

    Munkahelyi stressz

    Bár a munkahely csak egyike a gyakoribb stresszforrásoknak, jelentősége mégis nagy, mivel ébren eltöltött időnk mintegy felét a munkahelyünkön töltjük. A munkahelyi megelégedettség éppen ezért igen fontos hatást gyakorol általában is az életünkre és egészségünkre.

    A munkahelyi stressz forrásai

    Az egyik legjelentősebb munkahelyi stresszforrás az, ha úgy érezzük, kicsúsztak a dolgok a kezünkből. A technológiák fejlődése sok előnnyel jár, de egyúttal sok újabb stresszfaktor belépését is jelentheti életünkbe.

    Lássuk a munkahelyi stressz főbb forrásait:

    • Túlterheltség - túl sok a munka, túl kevés az idő.
    • Emberi kapcsolatok – konfliktusok a főnökkel, munkatársakkal.
    • Konfliktusok a munkahelyi szerepek, követelmények, valamint a munka-magánélet egyensúlyának kérdése körül.
    • Túlórák, műszakbeosztások, munkahelyi szerep tisztázatlansága.
    • Túl bonyolult feladatok, képzések hiánya, kevés információ, elszigeteltség, alulértékeltség.
    • Változás a szervezeti felépítésben, a főnökök és beosztottak, ill. a különböző részlegek közötti kommunikáció hiánya.
    • Erőszakos, zaklató viselkedés (valamely munkatárs részéről).
    • Ha nincs lehetőség a stressz és egyéb testi vagy lelki egészséggel kapcsolatos problémák nyílt megbeszélésére.
    • Külső környezetünk – zaj, piszok, rendetlenség, veszélyek, szennyezett levegő, munkavégzéshez szükséges eszközök hiánya stb.


    A munkahelyi stressz és lelki egészség kérdésköre eléggé összetett probléma, emellett a mentális betegségben szenvedőkkel kapcsolatban számos téves hiedelem is él a köztudatban.

     
    Megjelent: 2009. február 25.
    Legutóbb frissítve: 2012. január 17.