Jelenlegi hely

Hirdetés

Reumatoid artritisz - újabb adatok és tények

Tények és számok a sokízületi gyulladásról

Hirdetés

Reumatoid artritisz - újabb adatok és tényekA reumatoid artritisz (RA, reumás sokízületi gyulladás) első említése már több mint 200 évvel ezelőtti, és a szalicilátok megjelenésével a betegség kezelése is kezdetét vette. A terápia új szintjét jelentették az ún. DMARD hatóanyagok a XX. század második felében, hisz ezen készítmények alkalmazása nagy előrelépést jelentett a leépülés és a rokkantság elleni küzdelemben. Mindazonáltal a legmodernebb biológiai terápiák elterjedése hozott igazi áttörést az RA kezelésében. Ezektől a megjelent vagy a közeljövőben megjelenő biológiai ágensektől várható, hogy az eddig nem, vagy nem jól karbantartott RA betegség már a múlté legyen.

Előfordulás, súlyosság


Az elmúlt időszakban áttekintették a reumatoid artritisz előfordulásával kapcsolatosan közölt legfrissebb adatokat és azt találták, hogy e betegség előfordulása nem egyenletes. A megvizsgált adatok alapján a reumás sokízületi gyulladás előfordulása a Dél-Európai országokban mintegy 0,45%, miközben Észak- és Kelet-Európában valamint az USA-ban átlagosan 0,66%. Az adatokban tapasztalható eltérés részben az országonként változó betegségdefinícióból fakad, de tudjuk, hogy az előfordulás gyakorisága szociogazdasági körülményekkel is összefügg. Mindezeken túl arról is vannak adatok, hogy Dél-Európában (az alacsonyabb előfordulás mellett) a betegség befolyása is kevésbé súlyos. E betegség Magyarországon mintegy ötvenezer beteget érint, tehát a közvetve érintetteket is nézve több százezer honfitársunk életét befolyásoló problémáról van szó.

Az RA egyénre és a társadalomra gyakorolt egyik legnagyobb terhe a betegség progressziója nyomán kialakuló munkaképtelenség, illetve rokkantság, hiszen ez a kór elsősorban a fiatal, munkaképes korú nőket érinti. Bár a betegségből adódó korai nyugdíjazás aránya és formája országonként változó, a legtöbb vizsgálat ennek arányát 30 és 50 százalék közöttinek találta, azaz az érintett betegek mintegy egyharmada-fele idő előtt kiesik a munkaerőpiacról.

Másfelől nézve a kérdést elmondható, hogy 10 betegen eltöltött év után a betegek több mint 50 százaléka már fel kellett hogy adja a munkahelyét és rokkantnyugdíjazásra kényszerült.

A munkaképtelenség összefügg a betegség súlyosságával is. Egy francia felmérés tanulságai szerint a munkaképes korú betegek (ami a 60 évesnél fiatalabbakat jelenti, mivel Franciaországban 60 év a hivatalos nyugdíjkorhatár) közül a betegség súlyosabb fázisában lévők alig 15 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, szemben az "átlagos" 50-60 év közöttiek 55-60 százalékával.

Biológiai terápiák


Mint ahogy azt már írtuk a legmodernebb biológiai terápiák elterjedése hozott igazi áttörést az RA kezelésében, mely kezelések az RA betegek mintegy 30%-ánál alkalmazhatóak. Európában átlagosan a betegek 9-10 százaléka részesül ezen, például a munkaképességre is nagyon pozitívan ható kezelésben. Arányaiban legtöbben Norvégiában (28%!), Belgiumban és Írországban jutnak hozzá a modern terápiákhoz.

Európában összesen kb. 180 ezer beteg kap biológiai terápiát, ebből a Közép-Kelet-európai térség államai összesen is csak mintegy 5 ezer fővel "képviseltetik magukat".

Magyarországon például az érintettek csak 5 százaléka részesül biológiai terápiában. Jóllehet az utóbbi években hazánkban is történt már jelentős előrelépés, hiszen 2010-ben 2300 magyar beteg részesül a korszerű kezelésekben, szemben a 2008 nyarán regisztrált 1500 beteggel. Meglepő adat, hogy a nálunk fejlettebb szomszédos Ausztriában csupán az RA betegek 4 %-ánál alkalmaznak biológiai terápiákat.

Tehát Magyarország elindult a jó úton, azonban még van hova fejlődni, hogy kitörjünk a kelet-közép-európai térségre jellemző korlátok közül és minden RA betegek gyógyszeres kezelése európai színvonalra emelkedjen.



Hirdetés