Hirdetés

Reumatoid artritisz - újabb adatok és tények

Tények és számok a sokízületi gyulladásról

Reumatoid artritisz - újabb adatok és tényekA reumatoid artritisz (RA, reumás sokízületi gyulladás) első említése már több mint 200 évvel ezelőtti, és a szalicilátok megjelenésével a betegség kezelése is kezdetét vette. A terápia új szintjét jelentették az ún. DMARD hatóanyagok a XX. század második felében, hisz ezen készítmények alkalmazása nagy előrelépést jelentett a leépülés és a rokkantság elleni küzdelemben. Mindazonáltal a legmodernebb biológiai terápiák elterjedése hozott igazi áttörést az RA kezelésében. Ezektől a megjelent vagy a közeljövőben megjelenő biológiai ágensektől várható, hogy az eddig nem, vagy nem jól karbantartott RA betegség már a múlté legyen.

Előfordulás, súlyosság


Az elmúlt időszakban áttekintették a reumatoid artritisz előfordulásával kapcsolatosan közölt legfrissebb adatokat és azt találták, hogy e betegség előfordulása nem egyenletes. A megvizsgált adatok alapján a reumás sokízületi gyulladás előfordulása a Dél-Európai országokban mintegy 0,45%, miközben Észak- és Kelet-Európában valamint az USA-ban átlagosan 0,66%. Az adatokban tapasztalható eltérés részben az országonként változó betegségdefinícióból fakad, de tudjuk, hogy az előfordulás gyakorisága szociogazdasági körülményekkel is összefügg. Mindezeken túl arról is vannak adatok, hogy Dél-Európában (az alacsonyabb előfordulás mellett) a betegség befolyása is kevésbé súlyos. E betegség Magyarországon mintegy ötvenezer beteget érint, tehát a közvetve érintetteket is nézve több százezer honfitársunk életét befolyásoló problémáról van szó.

Az RA egyénre és a társadalomra gyakorolt egyik legnagyobb terhe a betegség progressziója nyomán kialakuló munkaképtelenség, illetve rokkantság, hiszen ez a kór elsősorban a fiatal, munkaképes korú nőket érinti. Bár a betegségből adódó korai nyugdíjazás aránya és formája országonként változó, a legtöbb vizsgálat ennek arányát 30 és 50 százalék közöttinek találta, azaz az érintett betegek mintegy egyharmada-fele idő előtt kiesik a munkaerőpiacról.

Másfelől nézve a kérdést elmondható, hogy 10 betegen eltöltött év után a betegek több mint 50 százaléka már fel kellett hogy adja a munkahelyét és rokkantnyugdíjazásra kényszerült.

A munkaképtelenség összefügg a betegség súlyosságával is. Egy francia felmérés tanulságai szerint a munkaképes korú betegek (ami a 60 évesnél fiatalabbakat jelenti, mivel Franciaországban 60 év a hivatalos nyugdíjkorhatár) közül a betegség súlyosabb fázisában lévők alig 15 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, szemben az "átlagos" 50-60 év közöttiek 55-60 százalékával.

Biológiai terápiák


Mint ahogy azt már írtuk a legmodernebb biológiai terápiák elterjedése hozott igazi áttörést az RA kezelésében, mely kezelések az RA betegek mintegy 30%-ánál alkalmazhatóak. Európában átlagosan a betegek 9-10 százaléka részesül ezen, például a munkaképességre is nagyon pozitívan ható kezelésben. Arányaiban legtöbben Norvégiában (28%!), Belgiumban és Írországban jutnak hozzá a modern terápiákhoz.

Európában összesen kb. 180 ezer beteg kap biológiai terápiát, ebből a Közép-Kelet-európai térség államai összesen is csak mintegy 5 ezer fővel "képviseltetik magukat".

Magyarországon például az érintettek csak 5 százaléka részesül biológiai terápiában. Jóllehet az utóbbi években hazánkban is történt már jelentős előrelépés, hiszen 2010-ben 2300 magyar beteg részesül a korszerű kezelésekben, szemben a 2008 nyarán regisztrált 1500 beteggel. Meglepő adat, hogy a nálunk fejlettebb szomszédos Ausztriában csupán az RA betegek 4 %-ánál alkalmaznak biológiai terápiákat.

Tehát Magyarország elindult a jó úton, azonban még van hova fejlődni, hogy kitörjünk a kelet-közép-európai térségre jellemző korlátok közül és minden RA betegek gyógyszeres kezelése európai színvonalra emelkedjen.

További tartalmak terápia témában

További tartalmak reuma témában

További tartalmak mozgásszervi betegségek témában

További tartalmak ízületi gyulladás témában

Forrás: