Hirdetés

A sclerosis multiplex prognózisa, életkilátások

Az SM minden esetben változatos képet mutat, és különböző kórlefolyást. Egyszerűbben: egyfajta rohamszerű jellege lehet, amelyet teljes vagy részleges remisszió (helyreállás) követ, vagy a tünetek csökkenése, majd később stabil periódus következik. Ez az ún. kiújuló-múló típusú SM. A másik típus az ún. primer progresszív kórlefolyású SM. Erre jellemző a fokozatos klinikai állapotromlás, nincsen remisszió, bár a tünetek erőssége minimális mértékben mérséklődhet/romolhat. A szekunder progresszív betegségforma kiújuló-múló változatként kezdődik, később válik progresszívvé. Ritka esetben lehet ún. progresszív-kiújuló jellegű betegségforma, amelyben a fokozatos betegségromlást akut rohamszerű szakaszok tarkítják. A progresszív betegségtípusok összefoglaló formában krónikus SM-nek is nevezhetőek.

Hirdetés

Agy, gerincAz SM-ben szenvedő betegek kb. 20%-a a betegség jóindulatú formájában szenved, amikor a tünetek romlása a kezdeti „rohamperiódus” után csekély, vagy nem észlelhető, ezek a betegek tulajdonképpen normális életvitelüket tudják folytatni. Kevés betegen fordul elő az ún. malignus SM, amikor viszont gyors és szinte megállíthatatlan a tünetrosszabbodás, esetleg a halálos kimenetelig bezárólag. Általánosan mégis azt mondhatjuk, hogy az SM igen ritkán fatális, és a legtöbb SM beteg közel normális életvitelt folytathat.

A világszerte folyamatban lévő vizsgálatok alapján a betegség természetes lefolyása is újra-meghatározás alá kerül. Ezen vizsgálatok körébe tartozik az MR képalkotó eljárás (mágneses rezonancia vizsgálat), amely kimutatja az SM-es elváltozások fejlődését az agy fehérállományában. Az ún. T2 MRI felvételen látható fényes foltok jelzik az elváltozások, a léziók helyét, de arról természetesen nem tudnak információt adni, hogy az mikor keletkezett.

Mivel a vizsgálók szerint a vér-agy gát károsodása az első lépés az SM-es elváltozások létrejöttében, fontos a régi és az új léziók elkülönítése. Ebből a célból, a betegek gadoliniummal jelzett injekciót kapnak. Ez röntgenkontrasztanyag, amely normális esetben nem jut át a vér-agy gáton a felvétel elkészítése előtt. Ez a felvétel a T1 nevet viseli, ahol a fényes foltok megjelenése jelzi a jelenlegi betegségaktivitást, (amikor a gadolinium áthatol a vér-agy gáton). Mivel ez már lehetséges, így megbecsülhető a léziók, az elváltozások „kora”, vagyis az látszik, hogy ezek a léziók gyakrabban láthatóak a tünetekkel járó időszakokban, mint a tünetmentes periódusok idején.

Hogyan halad előre a betegség?


Az SM kórlefolyása szinte betegről betegre más és más, nehezen általánosítható. Emiatt a bizonytalanság miatt, az orvos gyakran használja a „talán” és a „valószínűleg” kifejezéseket az SM-mel kapcsolatban, amikor a beteg kérdez. A diagnózis mindig kombinatív módon alakul ki: ebben szerepelnek a tünetek és jelek, a tünetkiújulás, -visszatérés jellege, milyen idegműködés károsodott, és a beteg konkrét vizsgálati eredményei. Nincs mód arra, hogy megjósoljuk, hogyan alakul a betegség! Akár évekbe is telhet, mire biztossá válik az SM diagnózisa, és egy arról alkotott kép, hogy milyen módon progrediál majd a betegség.

Az SM kórlefolyásának jellemző típusai:

  • Kiújuló-múló SM: megjósolhatatlan akut rohamok jellemzik, ezek az ún. "exacerbációk," amikor a tünetek romlanak, ezt követő teljes, részleges javulással, vagy nincsen észlelhető javulás. A rohamok néhány naptól néhány hétig terjedhetnek. A javulás, a korábbi állapot helyreállása viszont néhány héttől néhány hónapig tartó időszak. A rohamok közötti időszakban a betegség nem mutat romló tendenciát. Ez a jelenség általában az SM korai, kezdeti időszakában fordul elő.
  • Primer-progresszív SM: jellemzője a fokozatos és állandó jellegű tünetromlás, előrehaladás, bármely javulás, tünetmúlás nélkül. Ez a típus az összes SM betegek mintegy 15%-ában fordul elő, akiknél a betegség 40 éves kor felett alakul ki, közöttük ez a leggyakoribb forma.
  • Szekunder-progresszív SM: kezdete a kiújuló-múló betegség, amely később progresszív betegségtípusba vált át. A progresszív rész kezdődhet nem sokkal magának az SM-nek a kezdete után, de lehet, hogy csak évekkel, évtizedekkel későbben.
  • Progresszív-kiújuló SM: ez a legritkábban előforduló betegségforma. Jellemzője a fizikai állapot fokozatos romlása, a rokkantság kialakulása, akut rohamokkal kísérve, amelyeket követhet javulás, de az állapot változatlanul is maradhat. Ez a forma indulhat kezdetben a primer-progresszív SM változattal.

  • Az SM diagnózisát általában 20-40 éves kor között állapítják meg, de a betegséget tünetei mellett a fizikális, érzelmi és pszichés változások a beteget egész életén át kísérhetik.
  • Mit jelent a valódi tünetfellángolás, a visszaesés?


    Az SM tünetek valódi fellángolása akkor következik be, ha egy adott agyi- vagy gerincvelői területen a gyulladásos jelenséget az idegrostokat borító mielinhüvely elvesztése követi. A mielin zsírszövetből álló hüvelyként veszi körül az idegrostokat, ezzel védi azokat.
    A demielináció, a mielinhüvely károsodása, elvesztése az agy/gerincvelői szakaszon egy plakkot hoz létre, ami egy meszes, keményebb állomány. A plakk okozza az idegimpulzus károsodását, lelassulását, illetve továbbjutásának hiányát, és következményesen az SM tüneteit is. Jellemző tünet pl. az optikus neuritisz, a látóideg gyulladása, amely jellegzetes szem- és látásproblémákat okoz.
    Az SM fellángolása lehet enyhe, nem okoz különösebb elváltozást, nem rontja a napi tevékenységet, de lehet olyan jellegű is, ami alapjaiban érinti a beteg mindennapjait. A fellángolás néhány naptól néhány hétig tarthat, míg a javulás, és az eredeti funkciók helyreállása akár hónapokig is.
    A fellángolás, tünetrosszabbodás időszakában gyakran adott szerek a kortikoszterodiok. Ezek a gyógyszerkincs legerőteljesebb gyulladáscsökkentői, egyben immunszuppresszív (immunműködést csökkentő) hatásúak. Általános megfigyelés, hogy a rövid idegi alkalmazott szteroid csökkenti a tünetfellángolás időszakát és súlyosságát is.

    Mit jelent a pszeudoexacerbáció (nem valódi tünetfellángolás)?


    Előadódhat olyan helyzet, amikor nem maga az SM mutat tüneteket, hanem valamely egyéb ok provokálja azokat, pl. lázas állapot, fertőzés, hirtelen hőhatás stb. Ezek kiválthatják a tünetromlást, de nincsen közvetlen közük magához az alapbetegséghez, tehát ezért nem valódi a tünetfellángolás. Ide tartozik még a hirtelen, váratlan stresszhelyzetek előadódása is.

    Mit jelent a remisszió?


    Remisszióban a tünetek egy része elmúlhat, pontosabban a beteg állapota visszatér az utolsó tünetfellángolás előtti állapothoz.

    További tartalmak sclerosis multiplex témában

    További tartalmak idegrendszeri betegségek témában

    Aktuális hírek

    10 fehérjeforrás - a húson túl

    Egy átlagos felnőtt napi fehérjeszükséglete aktivitástól függően 70-100g. Ez a mennyiség húsevőkre és vegetáriánusokra egyaránt érvényes. Talán nem is gondolnánk, milyen értékes és ízletes...

    Szívelégtelenség kezelése: az életmódnál kezdődik

    A szívelégtelenségben szenvedő betegnek csaknem mindig életmód változtatásra van szüksége, melyet a kezelőorvosa tanácsai alapján kell végrehajtania a sikeres gyógyulás érdekében. 

    Hirtelen eszméletvesztés: nem biztos, hogy a meleg az oka

    Biztosan sokan érezték már, hogy mindjárt elájulnak, ha valami miatt túl sokáig kellett állniuk a napon. Sokszor ilyen nyilvánvaló okok állnak a jelenség mögött, azonban dr. Sztancsik Ilona, a...

    Mit árul el az egészségünkről az izzadságunk?

    Tudta, hogy a kávétól is izzadhatunk? Vagy hogy egyes betegségek is nyomot hagynak az izzadságunkban? Mire következtethetünk mennyiségéből, szagából?

    Új meggyfajta lehet a magyar superfood

    Teljes C-vitamin bevitelünket kiválthatjuk egy nemrég bemutatott magyar meggyfajtával, a Pipacs 1-gyel. 

    Úti tippek nyaraláshoz

    Nincs annál rosszabb, mint amikor egy váratlan betegség beárnyékolja az oly rég várt családi nyaralást vagy kirándulást. Némi felkészüléssel azonban nagy eséllyel megelőzhetjük, hogy a...

    további cikkek >>