Antibiotikummal kombinált kezelés a sclerosis multiplex (SM) ellen
Egy bevezető tanulmány szerint, ha a sclerosis multiplex kezelésére jelenleg használt gyógyszert, kombinálják egy antibiotikummal, lelassítja a betegség lefolyását. A tanulmány az Archive of Neurology 2008. februári számában jelent meg.
A sclerosis multiplex egy immunrendszeri rendellenesség, mely örökölhető. Egyelőre azonban nem tisztázott, hogy milyen környezeti hatásokra lesz a hajlamból megbetegedés. A betegség gyulladással jár, mely elpusztítja a központi idegrendszer egy részét, így folyamatos leépülést okoz. A leggyakoribb formája a rohamszerűen egymást követő görcsös izomösszehúzódások és elernyedések. Sok beteg, aki interferon gyógyszert szed, mely erősíti az immunrendszert és vírusölő is egyben, a kezelés ellenére tapasztalja az izomgörcsöket.
Alireza Minagar, a Louisiniai Állami Egyetem Egészségtudományi Központ professzora és kollégái 15 (átlag életkoruk 44,5) olyan beteget vizsgált, akiknél jelentkeztek a rohamszerű görcsök, valamint agyfunkciójuk folyamatosan romlott. Hat hónapig kezelték a betegeket interferonnal, mely mellet a tünetek ugyanúgy jelentkeztek, és az agyfunkciók folyamatosan romlottak. Ezután négy hónapon keresztül az interferon mellett napi 100 milligram doxycycline antibiotikumot szedettek velük. A tanulmány ideje alatt havonta MRI vizsgálatot végeztek a betegeken.
Négy hónap után az MRI azt mutatta ki, hogy a betegek 60 %-ának állapota negyed olyan ütemben romlott, mint a kezelés előtt. Csupán egy beteg állapotra fordult rosszabbra, a kedvezőtlen hatások azonban kis mértékűek voltak, és nem a gyógyszerek kombinált alkalmazásából adódtak.
Az antibiotikumok hatásosak lehetnek a sclerosis multiplexben és más gyulladással járó betegségben szenvedőknél, hiszen a gyógyszer meggátolja azoknak az enzimeknek a működését, melyek az idegrendszer sejtjeit pusztítják.
A szerzők szerint egyre nagyobb az érdeklődés a kombinált kezelés iránt, mellyel igyekeznek stabilizálni a betegek állapotát, lelassítani a leépülés folyamatát. A kezelés biztonságosnak és hatásosnak tűnik, de további klinikai vizsgálatokra van még szükség.
