Jelenlegi hely

Hirdetés

Szklerózis multiplex: miért olyan nehéz a diagnózis?

A sclerosis multiplex(SM) egy az agyi és a gerincvelői idegeket megtámadó autoimmun betegség.A tünetek nem egyértelműek, a diagnózist nem is lehet egy vizsgálattal felállítani. Mit figyel a neurológus szakorvos?

 

Nem ismerünk jelenleg olyan vizsgálati eljárást, amely önmagában elegendő lenne az SM diagnózisának kimondására. A tünetek és a vizsgálatok alapján a diagnózist a neurológus szakorvos fogja felállítani. Azon betegek között, akiknél megállapították az SM diagnózisát, kb. 10 százalékban fordultak elő fals pozitívak is, tehát csak az SM tüneteit utánzó tünetek és állapot. Ilyen lehet pl: az erek gyulladásai, többszörös stroke, vitaminhiányok, az agyat érintő fertőző betegségek. Egyes esetekben stresszállapotok is emlékeztethetnek az SM-re.

Hogyan állapítható meg a diagnózis?

Az szklerózis multiplex (SM) pontos diagnózisa az orvosi kórelőzményen és a neurológia vizsgálaton alapul. Az alapos kórtörténet-felvétel fizikális vizsgálat követi, majd képalkotó eljárások és egyéb speciális vizsgálatok következnek, mint pl. az MR vizsgálat, illetve a liquor (az agy-gerincvelői folyadék) laboratóriumi vizsgálata, kiváltott kérgi potenciál-vizsgálat.

Melyek az SM diagnózisának elfogadott kritériumai?

  • A tünetek általában 20-50 éves kor között kezdődnek.
  • A tünetek és jelek agyi-gerincvelői betegségre utalnak.
  • Az MR (képalkotó) vizsgálat során két vagy több léziót, tehát látható károsodást észlelnek.
  • A fizikális vizsgálat alkalmával kimutatható neurológiai eltérések vannak.
  • Az elmúlt egy hónapon belül legalább két vagy több, 24 óránál hosszabb ideig tartó tünetekkel járó epizód fordult elő.
  • Nincsen a tünetekre más magyarázat.

Szklerózis multiplex diagnózisa
A sclerosis multiplex egy az agyi és a gerincvelői idegeket megtámadó autoimmun betegség

Mit mutat az MR vizsgálat eredménye?

Az MR, MRI igen alkalmas képalkotó eljárás az SM kialakulását okozó agyi-gerincvelői változások kimutatására. Az MR képen láthatóvá válik az agyi-gerincvelői hegszövet jelenléte, amely utal az SM betegségre.

Fejfájás, fülcsengés, zsibbadás: ezek a szklerózis multiplex tünetei, olvassa el a többit is!

Hasonló típusú elváltozásokat az MR felvételen azonban egyéb betegségek is okozhatnak. Így a diagnózis felállítása előtt az orvos minden egyéb tünetet, egyéb (korábban végzett) képalkotó eljárások eredményét is elemzi. Migrén, ill. magas vérnyomás esetén adódhatnak hasonló leletek.

Természetesen, a normálisnak mutatkozó MR kép nem zárja ki abszolút értelemben azt, hogy a beteg mégis SM-ben szenved. SM-nek diagnosztizált betegek mintegy 5%-ában nem volt észlelhető elváltozás az agyi MR felvételen. Náluk gerincvelői elváltozások voltak, illetve olyan változások, amelyeket az MR kép nem ábrázol.

Szükséges-e a lumbálpunkció végzése?

A lumbálpunkció, az agy-gerincvelői folyadék vétele segíthet az SM diagnózisának felállításában, de nem minden esetben szükséges elvégezni. Főként akkor javasolt, ha a tünetek és jelek arra utalnak, hogy gyanítható az SM fennállása.

Milyen egyéb vizsgálatok végezhetőek még?

Az idegpályák elektromos úton történő vizsgálata, az ún. kiváltott kérgi potenciálok vizsgálata. Ez akkor igazán hasznos, ha az SM érinti a látó-, halló- és érző pályákat. A vizsgálat úgy történik, hogy a fejbőrre elektródákat erősítenek, és figyelik az agykérgi válaszokat olyan ingerekre, mint pl. különböző színes mintázatok váltakozása a képernyőn, klikk-szerű hangingerek váltakozása, a kar- ill. a láb egyes részeibe vezetett enyhe ingeráramok adása.

Természetesen szükség lehet a teljes vérkép vizsgálatára is, olyan állapotok, betegségek kizárására, amelyek utánozhatják az SM-et, de maga az SM vérképből nem azonosítható!

Antibiotikummal a  sclerosis multiplex ellen? Kattintson! 

A pontos diagnózis kialakítása

Az SM diagnózisának kimondása hosszabb folyamat eredménye lehet. Ha az orvos ezt közli a beteggel, ez számos emóciót kiválthat, a tagadástól, a félelmen, és reményen át az optimista vélekedésig. Egyes emberek felszabadulnak a „nyomás” alól, ha kimondásra kerül az SM, míg másokra éppen ellenkezőleg – a betegség megnevezése nyomasztólag hat.

Azt tudnunk kell, hogy még az SM diagnózisának megállapítása után is maradhat némi (orvosi) bizonytalanság. Ez annak is tudható be, hogy az SM betegség kórlefolyása is szinte megjósolhatatlan, nem prognosztizálható, hogyan érinti a beteget, mint ahogy az sem, hogy milyen megküzdési technikákat lehet alkalmazni.