A legtöbb ember tudja, hogy a dohányzás (általában) káros hatású, de azzal már nincsenek tisztában, hogy milyen konkrét, a szerveket érintő káros hatásai lehetnek.  A dohányzás nemcsak a súlyos betegségek kockázatát növeli, mint pl. daganatok, agyvérzés, tüdőbetegségek, de még a ráncosodással és a fogak elszíneződésével is összefüggésbe hozható. Lássuk részletesen a dohányzás hatásait az egyes szervekre!

A 10 legsúlyosabb szövődmény

1. Tüdőrák
2. Gégerák
3. Szívinfarctus
4. Agylágyulás
5. Érszűkület
6. Szájüregi rák
7. Húgyhólyagrák
8. Vitaminhiány
9. Tüdőtágulat
10. >Gyomorfekély

• Szem, és látászavarok
A szürkehályog kialakulásának kockázata 2-3-szorosára nő a dohányzók körében.
A dohányzás hozzájárul a rettegett macula degeneráció romlásához is, ez súlyosabb látásvesztéssel jár.

• Fül, és hallászavarok
Egyes vizsgálatok szerint a dohányosok körében nagyobb a kockázat a hallásvesztésre (fertőzések ill. zajártalom következtében). Mindez a dohányosoknál hamarabb történik meg, mint nemdohányzók esetén. A dohányzás károsítja az ereket, az érfalat, így romlik a belső fül keringése. A dohányzást
passzívan elszenvedő gyerekek körében
több lehet pl. a középfülgyulladás.

3. Orrproblémák
A dohányzás rontja a szaglást, szagérzékelést, és okozhat orrüregi, orrmelléküregi daganatokat is.

4. Szájüreg, fogazat
A dohányzástól a fogak sárgásan elszíneződnek, rossz szájszag észlelhető, és az íny is gyulladt lehet.
A dohányzással együttes dohányrágás jelentősen növeli a szájüregi rák kockázatát (ajkak, nyelv).
A dohányzás miatt az ízérzés is károsodik.

5. Agy
A dohányzás jelentős mértékben járul hozzá az agyi érkatasztrófák létrejöttéhez, 65 éves kor alatt mintegy 40%-ban, az összes stroke-ot tekintve. Jó hír viszont, hogy a dohányzás abbahagyása után 5-15 évvel a stroke kockázata ugyanolyan arányú lesz, mint a nemdohányzók esetében.

6. Garat, gége
A dohányzás fokozza a garat, a gége és a nyelőcső daganatos elfajulásának kockázatát. A felsorolt lokalizációk daganatainak mintegy feléért tehető felelőssé a dohányzás.

7. Bőr
A dohányosok bőre jellegzetesen száraz, irritált, színtelen, „krokodilbőrszerű”, ráncos. A szem és száj körüli ráncok hamar megjelennek, és kifejezettebbek, mint a nemdohányzókban. A dohányzás a bőrrák kockázatát is növeli.

A cigarettában lévő kátránytartalom miatt a dohányosok keze, ujjai sárgásan elszíneződnek!

8. Tüdő
A dohányzás, természetesen a tüdőt is károsítja. Növeli a légúti fertőzések kockázatát (bronchitis, tüdőgyulladás), valamint az újabban COPD névvel említett krónikus, elzáródásos légúti betegség veszélyét. Evidens módon fokozza a tüdőrák kialakulásának kockázatát.

A COPD, lényegében a huzamosan folytatott dohányzás következménye. A légutakban krónikus bronchitis (hörghurut) alakul ki, és tüdőtágulat. A betegség progresszív, azaz előrehaladó, romló tendenciát mutat. A COPD-s beteg szinte állandóan köhög, és a visszafordíthatatlan tüdőkárosodás miatt légzési problémái is vannak.

A tüdőrák a daganatok közül a legismertebb dohányzással összefüggő ráktípus, a dohányzás mint ok mintegy
80%-ban azonosítható a hátérben. Dohányosok körében a tüdőrák férfiakban kb. 23x, nőkben kb. 13x gyakoribb, mint a nemdohányzók azonos csoportjai között.

9. Szív
A dohányzás növeli a koszorúér betegség kockázatát. Arányaiban mondható, hogy a szív eredetű halálozás dohányosok körében 70%-kal több, a szívinfarktus kockázata pedig 2-6x magasabb, mint a nemdohányzó, de egyébként hasonló tulajdonságokkal bíró csoportokban.
A dohányzás okozta koszorúér betegség szívelégtelenséghez vezethet, vagy hirtelen szívhalálhoz is. A dohányzás abbahagyása után viszont ennek kockázata már mintegy 12 hónappal is, drámai mértékben csökken!

10. Az érrendszer
A dohányzás emeli a vérnyomást, ezért az érelmeszesedés (ateroszklerózis) egyik vezető kockázati tényezője. E betegség az érfali lerakódások miatt szűkíti az artériákat, azok merevvé válnak, jelentősen romlik a keringés.
Milyen szövődményekkel jár az ateroszklerózis? Szívinfarktus, stroke, merevedési zavarok, perifériás érbetegség (pl. lábfájdalom, járási nehezítettség stb.)

11. Gyomor
A dohányzás növeli a gyomor- és nyombélfekély, valamint a gyomorrák kockázatát. Egyszerűbb tünetek és panaszok is gyakoribbak, mint pl. a gyomorégés.

12. Bélrendszer és máj
Vizsgálatok szerint a vastagbél-, végbél- és májrákok gyakoribbak a dohányosok körében. Közrejátszhat a hasnyálmirigy daganatos elfajulásában is.
A májérintettség következtében a máj méregtelenítő funkciója is károsodik (alkohol-, gyógyszerek, méreganyagok lebontása.)

13. Vese, hólyag
A dohányzás következtében gyakoribb lesz a vese- és hólyagrák is.

14. Reproduktív rendszer, nemi működés
A dohányzás növeli nőkben a méhnyakrák kockázatát, és ahogy más említettük, összefügghet a férfi merevedési zavarok gyakoribbá válásával is.
A dohányzó nő nehezebben esik teherbe, ez különösen akkor jellemző, ha a férfi is
dohányzik, mert ennek következtében csökkenhet a spermaszáma is. A terhesség alatt folytatott dohányzás abortushoz, terhességi szövődményekhez és koraszüléshez vezethet. Növelheti az újszülöttkori, csecsemőkori váratlan halálozás (SIDS) kockázatát is.

15. Csontrendszer
A dohányzás hozzájárulhat a csontok felritkulásához, azaz nőkben csökken a csont-denzitási érték, emelkedik a combnyaktörések rizikója idősebb nőkben – de férfiakban hasonlóképpen.
Újabb keletű észlelés, hogy az AML (akut mieloid leukémia) hematológiai daganattípus előfordulása is jelentős mértékben összefüggésbe hozható a dohányzás meglétével.