Pavlov kutyái esetében, amikor megtanították nekik a fényjelzés és a csengő hangjának összekapcsolását, és végül már a fény láttán is megindult a nyálelválasztásuk, magasabb rendű kondicionálásról beszélünk.

Marianne Littel és Franken professzor, a rotterdami Erasmus Egyetem kutatói dohányosok és nemdohányzók reakcióit hasonlították össze egy dohányzással összefüggő illetve nem összefüggő képre.

Ezeket a klasszikus válaszokat aztán a második körben egy másik semleges stimulussal kapcsolták össze – a kutatók ehhez egy geometriai alakzatot (egy kockát vagy egy gúlát) választottak. Az alanyok reakcióit, vagyis sóvárgásukat és EEG eredményeiket mindegyik szakaszban rögzítették.

Az EEG eredmények a dohányosok és a nemdohányzók esetében is azt mutatták, hogy a figyelemben szerepet játszó P3 agyhullámok a dohányzással összefüggő stimulushoz kapcsolódó alakzat esetében nagyobbak voltak, mint a dohányzással nem összefüggő stimulushoz kötődő alakzat láttán.

Marianne Littel elmondta, hogy mindegyik alanyban nagyobb volt a magasabb rendű kondicionálás a dohányzással összefüggő stimulusokra, mint a semlegesekre, ami jól mutatja, mennyire megragadja minden ember figyelmét a dohányzás.

A kutató hozzátette, hogy mivel a dohányosokban nagyobb P3 agyhullámokat mértek, mint a nemdohányzókban, az eredmények arra utalnak, hogy a dohányosok alkalmasabbak a drogokkal összefüggő "asszociatív tanulásra", mint a függőségben nem szenvedők.