Előrelépés a szívelégtelenség kezelésében
A szívelégtelenség korszerű gyógyszerekkel hatásosan kezelhető, de közben a vér káliumszintje olyan magasra emelkedhet, hogy az a szívritmuszavar veszélyét okozza. Egy új, a káliumot megkötő készítmény ezt a kockázatot csökkenti, így jelentősen növelheti a gyógykezelés biztonságát, jelentették be az Európai Kardiológus Társaság kongresszusán Stockholmban.
A szívinfarktus korábbinál eredményesebb ellátásával sokkal több betegnek sikerül túlélnie a heveny, életveszélyes időszakot, de a szívizom károsodása következtében a szívelégtelenség tünetei miatt mind többen szorulnak gyógyszerek szedésére.
A szívelégtelenség mai kezelésére használt készítmények több csoportja növeli a vérben lévő kálium szintjét. Ennek viszont az a következménye, hogy bizonyos szívritmuszavarok esélye fokozódik. Ha erre a beteg kifejezetten hajlamos, veszélyes helyzet alakulhat ki, éppen a hatásos kezelés miatt. Ez nagy mértékben megnehezíti a gyógyszerek használatát: ha emiatt a doktor csökkenti a készítmények adagját, a megfelelő kezelés nem biztosítható, ha megfelelő számban alkalmazzák a tablettákat, esetleg veszélyes mellékhatással kell szembenézni.
Egy új, a káliumot megkötő vegyület, az RLY5016 első vizsgálatáról számoltak be az Európai Kardiológus Kongresszuson a svéd fővárosban. Amerikai kutatók Bertram Pitt vezetésével 104, súlyos keringési elégtelenségben szenvedő beteg vizsgálati eredményeit ismertették.
Néhány szó a vegyületről...
Az RLY5016 nagy kapacitású kation-megkötő szer, amelynek főként a szívelégtelenségben, ill. a veseelégtelenségben jelenlevő hiperkalémia (magas káliumszint) kezelésében lehet majd szerepe. A vegyület most még csak gyógyszerjelölt, ún humán II-es klinikai fázisban van jelenleg.
A hiperkalémia súlyos állapot, arritmiához, és akár hirtelen szívhalálhoz is vezethet. Jelenleg ezeket intenzív osztály körülményei között lehet csak kezelni, és nem kevés a mellékhatás. A hiperkalémia általában vesekárosodást követően alakul ki egyébként.
(a szerk.)
A veszélyesen megemelkedő káliumszint kockázata ilyenkor azért még fokozottabb, mert ezeknek a betegeknek a veseműködése is rosszabb, ezért nem tudják a káliumot megfelelően kiválasztani. A vizsgálati csoport tagjainak vérében az utolsó fél évben a káliumérték igen magasra nőtt, ezért nem kaphatták a szívelégtelenség miatt számukra szükséges gyógyszereket az előírt adagban.
Az új készítményt is szedő betegeknek a kálium szintjét emelő tablettákat nyugodtan adhatták, mert a vérben lévő káliumionok mennyisége nem emelkedett. A korábbi, hasonló hatású szerekhez képest az RLY5016 tablettának nem volt kellemetlen mellékhatása.
A gyógyszeripari fölfedezésnek nagy jelentősége, hogy ezzel a betegek vérének káliumszintje biztonságosan beállítható. Ez igen fontos, mert a káliumnak mind az alacsony, mind a magas vérkoncentrációja veszélyes szivritmuszavarokat okozhat.
