Hirdetés

Néha bedobban, néha kihagy a szívem: mi a bajom?

Bár a szívritmuszavar sokáig tünetmentes maradhat, mégis gyanakvásra ad okot, hogy extra bedobbanásokat vagy esetleg kihagyott ütéseket tapasztalunk, szorítást érzünk a mellkasunkban. Mi a túl sok, és a túl kevés?

Felgyorsulhat, lelassulhat a szívverés

A szívritmuszavar többféleképpen osztályozható, így az eredője és a szívverés sebessége szerint is. Ha percenként 60-nál kevesebb szívverést detektálnak a műszerek, bradycardiáról, lelassult szívverésről beszélünk. Ha viszont 100-nál több dobbanás zajlik le egy perc alatt, tachycardia, felgyorsult szívverés a jelenség neve. Ez persze még nem maga szívritmuszavar, teljesen természetes oka is lehet a megváltozott szívverésnek. Ha sietünk, izgatottak vagyunk, a természetes folyamatoknak köszönhetően érezhetően gyorsabban ver a szívünk, míg ha pihenünk, alszunk, nyilvánvalóan lelassul. 

Tachycardia – mi jellemző még a felgyorsult szívverés mellett?

A teljesség igénye nélkül elmondható, hogy a tachycardiának számos formája lehetséges, mint például pitvarlebegés, pitvarfibrilláció, kamrai tachycardia. A diagnózis felállítása során fontos detektálni, hogy a szív pitvarait vagy a kamráit érinti a betegség. Ennek megállapításához – a speciális eszközös vizsgálatokon túl – nagyon fontos megismerni a részletes tüneteket is.

szívritmuszavar
A felsorolt tünetek esetén sürgősen forduljunk orvoshoz

A tachycardia lehetséges tünetei:
  • gyors, szabálytalan, gyakran mégis gyenge szívverés,
  • gyengeség érzet,
  • szédülés, esetleg eszméletvesztés,
  • légszomj,
  • mellkasi fájdalom,
  • szorongás, félelem.

Bradycardia – mi jellemző még a lelassult szívverés mellett?

A lelassult szívverésnek nincsenek feltétlenül olyan jellegzetes tünetei, mint a felgyorsult változatnak, de mindenképpen résen kell lenni, hiszen ha a lassú szív nem tud megfelelő mennyiségű vért pumpálni, az komolyabb állapotokat eredményezhet. Éppen ezért, ha a felmenők közt jelentkezett már szívritmuszavar, nem árt időnként akár tünetmentesen is a kardiológiai kivizsgálás. Panaszok esetén pedig természetesen mielőbb érdemes kardiológushoz fordulni.  
 
A bradycardia lehetséges tünetei:
  • kimaradó dobbanások,
  • gyengeség, romló teljesítmény,
  • szédülés, esetleg eszméletvesztés.

A szívritmuszavar kialakulása nem előzmény nélküli. Olvasson tovább!

Hogyan épül fel a kivizsgálás?

- A szívritmuszavar kivizsgálása során elsődlegesen meg kell ismernünk a panaszokat, megtörténik az anamnézis felvétel és a fizikális kivizsgálás – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.– Az így nyert elsődleges információk birtokában rendelhetünk el további műszeres vizsgálatokat. Mi jöhet szóba?
  • Nyugalmi EKG: Szívritmuszavar kivizsgálásában döntő lépés a 12 elvezetéses nyugalmi EKG. Ez képet ad a szív ingerületvezetéséről, a szív összehúzódását kiváltó elektromos ingerület keletkezéséről és annak vezetéséről. 
  • Szívultrahang: Az esetleges billentyűhibákat, illetve a szívritmuszavar mögött meghúzódó egyéb okokat lehet ezzel a vizsgálattal kimutatni. 
  • 24 órás Holter EKG: Előfordulhat, hogy a szívritmuszavar kivizsgálásakor sem a nyugalmi EKG, sem a fizikális vizsgálat, sem a szívultrahang nem mutat ki semmi eltérést. Ilyenkor 24 órás EKG vizsgálattal lehet olyan ritmuszavari formákat felfedezni, melyek például ritkábban fordulnak elő, éjszaka jellemzőek, vagy éppen bizonyos mozdulatoknál jelentkeznek.
  • Labor- és egyéb vizsgálatok: A ritmuszavar megjelenését számos olyan szervi probléma is okozhatja, amelyek jelenlétéről a laborvizsgálatok árulkodhatnak, illetve szükség lehet akár nyaki-, vagy hasi ultrahangra, más képalkotó vizsgálatokra, 24 órás vérnyomásmérésre, endokrinológiai-, tüdőgyógyászati-, hematológiai konzíliumra.
 

További tartalmak szívritmuszavar témában

További tartalmak szív- és érrendszeri betegségek témában

Aktuális hírek

Fájó ízületek, emésztési gondok: ez is cukorbetegség

A 2-es típusú cukorbetegség gyakran lappangva, tünetek nélkül alakul ki, ám ahogy egyre több ideig esnek a referencia tartományon kívül a glükóz értékek, annál több panasz jelentkezhet. Milyenek...

Természetes dopping: a céklalé!

A cékla jótékony hatásairól ódákat lehetne zengeni, nemrég az is kuderült, hogy sportolóknak is tökéletes természetes teljesítményfokozó.

Anyajegye miatt jár orvoshoz a Barátok közt sztárja

 Mára ez lett a védjegye, ugyanakkor orvosnak is legalább évente megmutatja. Miért aggódik R. Kárpáti Péter?

Trombózis vagy embólia: melyik a veszélyesebb?

A rossz keringéssel és a vénás betegségekkel kapcsolatban gyakran lehet hallani a trombózis, illetve az embólia fogalmakat. Melyik mit jelent? Mi a különbség közöttük? Melyik a veszélyesebb? 

Új szívgyógyszereket fejlesztenek Debrecenben

Ironheart: ez a projekt neve, amelynek keretében új gyógyszereket és diagnosztikai eljárásokat fejlesztenek a Debreceni Egyetem szív- és érrendszeri betegségek kutatásával foglalkozó központjában...

Mi a tüdőfibrózis?

A napokban megjelent hírekből sokan felfigyelhettek rá, hogy évről évre nő az ismeretlen eredetű tüdőfibrózisos esetek száma Magyarországon. Melyek a betegség tünetei és hogyan ismerhetjük fel?

további cikkek >>