Hirdetés

Néha bedobban, néha kihagy a szívem: mi a bajom?

Bár a szívritmuszavar sokáig tünetmentes maradhat, mégis gyanakvásra ad okot, hogy extra bedobbanásokat vagy esetleg kihagyott ütéseket tapasztalunk, szorítást érzünk a mellkasunkban. Mi a túl sok, és a túl kevés?

Felgyorsulhat, lelassulhat a szívverés

A szívritmuszavar többféleképpen osztályozható, így az eredője és a szívverés sebessége szerint is. Ha percenként 60-nál kevesebb szívverést detektálnak a műszerek, bradycardiáról, lelassult szívverésről beszélünk. Ha viszont 100-nál több dobbanás zajlik le egy perc alatt, tachycardia, felgyorsult szívverés a jelenség neve. Ez persze még nem maga szívritmuszavar, teljesen természetes oka is lehet a megváltozott szívverésnek. Ha sietünk, izgatottak vagyunk, a természetes folyamatoknak köszönhetően érezhetően gyorsabban ver a szívünk, míg ha pihenünk, alszunk, nyilvánvalóan lelassul. 

Tachycardia – mi jellemző még a felgyorsult szívverés mellett?

A teljesség igénye nélkül elmondható, hogy a tachycardiának számos formája lehetséges, mint például pitvarlebegés, pitvarfibrilláció, kamrai tachycardia. A diagnózis felállítása során fontos detektálni, hogy a szív pitvarait vagy a kamráit érinti a betegség. Ennek megállapításához – a speciális eszközös vizsgálatokon túl – nagyon fontos megismerni a részletes tüneteket is.

szívritmuszavar
A felsorolt tünetek esetén sürgősen forduljunk orvoshoz

A tachycardia lehetséges tünetei:
  • gyors, szabálytalan, gyakran mégis gyenge szívverés,
  • gyengeség érzet,
  • szédülés, esetleg eszméletvesztés,
  • légszomj,
  • mellkasi fájdalom,
  • szorongás, félelem.

Bradycardia – mi jellemző még a lelassult szívverés mellett?

A lelassult szívverésnek nincsenek feltétlenül olyan jellegzetes tünetei, mint a felgyorsult változatnak, de mindenképpen résen kell lenni, hiszen ha a lassú szív nem tud megfelelő mennyiségű vért pumpálni, az komolyabb állapotokat eredményezhet. Éppen ezért, ha a felmenők közt jelentkezett már szívritmuszavar, nem árt időnként akár tünetmentesen is a kardiológiai kivizsgálás. Panaszok esetén pedig természetesen mielőbb érdemes kardiológushoz fordulni.  
 
A bradycardia lehetséges tünetei:
  • kimaradó dobbanások,
  • gyengeség, romló teljesítmény,
  • szédülés, esetleg eszméletvesztés.

A szívritmuszavar kialakulása nem előzmény nélküli. Olvasson tovább!

Hogyan épül fel a kivizsgálás?

- A szívritmuszavar kivizsgálása során elsődlegesen meg kell ismernünk a panaszokat, megtörténik az anamnézis felvétel és a fizikális kivizsgálás – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.– Az így nyert elsődleges információk birtokában rendelhetünk el további műszeres vizsgálatokat. Mi jöhet szóba?
  • Nyugalmi EKG: Szívritmuszavar kivizsgálásában döntő lépés a 12 elvezetéses nyugalmi EKG. Ez képet ad a szív ingerületvezetéséről, a szív összehúzódását kiváltó elektromos ingerület keletkezéséről és annak vezetéséről. 
  • Szívultrahang: Az esetleges billentyűhibákat, illetve a szívritmuszavar mögött meghúzódó egyéb okokat lehet ezzel a vizsgálattal kimutatni. 
  • 24 órás Holter EKG: Előfordulhat, hogy a szívritmuszavar kivizsgálásakor sem a nyugalmi EKG, sem a fizikális vizsgálat, sem a szívultrahang nem mutat ki semmi eltérést. Ilyenkor 24 órás EKG vizsgálattal lehet olyan ritmuszavari formákat felfedezni, melyek például ritkábban fordulnak elő, éjszaka jellemzőek, vagy éppen bizonyos mozdulatoknál jelentkeznek.
  • Labor- és egyéb vizsgálatok: A ritmuszavar megjelenését számos olyan szervi probléma is okozhatja, amelyek jelenlétéről a laborvizsgálatok árulkodhatnak, illetve szükség lehet akár nyaki-, vagy hasi ultrahangra, más képalkotó vizsgálatokra, 24 órás vérnyomásmérésre, endokrinológiai-, tüdőgyógyászati-, hematológiai konzíliumra.
 

További tartalmak szívritmuszavar témában

További tartalmak szív- és érrendszeri betegségek témában

Aktuális hírek

Leégett a napon? Itt a top 5 házi gyógymód!

Az egészséges barnaság elérésekor sajnos néha elfeledkezünk bőrünk megfelelő védelméről. Összeszedtünk néhány házi praktikát, amelyekkel enyhíthetőek a kellemetlen fájdalmak.

Derékfájás vagy lumbágó: ez a különbség

A lakosság négyötöde találkozik a derékfájdalommal élete során legalább egyszer, mégsem tudja pontosan, hogy lumbágója van, vagy csak krónikus fájdalma. Hogyan tudjuk megkülönböztetni a fájdalmat...

Rézhiány is okozhatja a vastagbélrákot?

Viszonylag ritkán fordul elő a súlyos rézhiány a többi hiánybetegséghez képest, ugyanakkor mégis érdemes figyelni rá, hiszen megannyi betegség rizikófaktorát növelheti. Mi a jelentősége...

Egészségesebbek az idősebbek?

Egy jelenleg is folyó kutatás arra keresi a választ, hogy mennyire élnek egészségesen a különböző generációk tagjai? Töltse ki Ön is a rövid kérdőívet, most menedzserszűrést is nyerhet!

Elkerülhető a spontán vetélés?

Minden terhes nő rémálma a vetélés. Sajnos, sokaknak ez nem is csak egy rettegett, de soha be nem következő dolog, mivel ma, hazánkban minden negyedik terhesség vetéléssel ér véget. Az okok között...

Ősztől jön az e-recept: kisebb lesz a sor a patikákban?

November 1-től már az összes patikában leváltja a papír alapú receptet az elektronikus recept. Gyorsabban kerülünk majd sorra? Van esély rá, hogy...

további cikkek >>