Hirdetés

Szívritmuszavar – Ezekre a kockázatokra figyeljen

Ha valaki dobszerű szívverést tapasztal, mellkasi remegésérzése, légszomja van, szédül, a mellkasában, a torkában, a gyomor tájékon furcsa fájdalmat, szúrést érez, lehetséges, hogy szívritmuszavarban szenved. Ennek a betegségnek számos formája létezik, és többféle kockázati tényező is vezethet a kialakulásához.

Arról kérdeztük Dr. Vaskó Pétert, a Kardioközpont kardiológusát, hogy melyek ezek a rizikófaktorok, vagyis mi válthatja ki a szívritmuszavart, és miért nagyon fontos az alapos kivizsgálás a személyre szabott kardiológiai terápia meghatározásához.

Minél idősebb valaki, annál veszélyeztetettebb

Az 1948-ban megkezdett, és 38 éven keresztül zajló Framingham kutatás (Framingham Heart Study) a hosszú távú követéses vizsgálatok közül a legelső és máig a legnagyobb jelentőségű szívvizsgálat volt. Céljául, a keringési (kardiovaszkuláris) betegségek közös jellemzőinek, illetve háttértényezőinek feltárását határozta meg.  Az évtizedek során gyűjtött információk elemzéséből azonosították a keringési betegségek legfontosabb kockázati tényezőit: a magas vérnyomást, a magas vérzsír-szintet, a dohányzást, elhízást, cukorbetegséget és a mozgásszegény életmódot. A statisztikai adatok összevetése után arra is fény derült, hogy a szívritmuszavar az életkorral is összefügg. Az adatok ugyanis azt mutatták, hogy minden 10 évvel idősebb korcsoportban megduplázódott a pitvarfibrilláció (súlyos szívritmuszavar) előfordulása, a 10 évvel fiatalabb korosztályhoz képest (a 80 éves korosztályra elérve a 10%-os arányt). A vizsgálat arra is felhívta a figyelmet, hogy a normális vérnyomással rendelkező egyénekhez képest a magas vérnyomással küzdő férfiaknak 80%-kal, a nőknek 70%-kal nagyobb a rizikója pitvarfibrilláció kialakulására.

Mi áll a szívritmuszavar hátterében?

Elképzelhető, hogy az elváltozás „szív eredetű”, tehát a szív szerkezetében, illetve működésében állapítható meg zavar, de az is előfordul, hogy szíven kívüli ok található a háttérben. Ilyen lehet például a magas vérnyomás, a krónikus tüdőbetegség, a pajzsmirigybetegség, vagy az alvási apnoé. A leggyakoribb kockázati tényezők közé tartozik továbbá a 60 évnél magasabb életkor, a mértéktelen alkohol, és serkentőszerek fogyasztása, egyes súlyos fertőzések, valamint szerepet játszhat még a kialakulásában a túlsúly, az érelmeszesedés, a magas koleszterin szint és a családi halmozódás is. „Látható tehát, hogy a szívritmuszavar mögött számos ok állhat, ezért ennek pontos meghatározása és kivizsgálása alapos orvosi munkát igényel” – tudjuk meg Dr. Vaskótól

Hogyan történik a kardiológiai kivizsgálás?

Ennek során a kardiológus felveszi az anamnézist, azaz kikérdezi a beteg kórtörténetét és rákérdez az esetleges családi halmozódás lehetőségére. Ezután kerül sor vérnyomásmérésre, majd egy komplett laboratóriumi vizsgálatra, amelynek során nézik a vérzsírok, a vércukor és a húgysav szintjét a máj- és vesefunkciót is. A laborvizsgálat része, a pajzsmirigyhormon szintjének vizsgálata is, mivel a pajzsmirigy alul-, vagy túlműködése – egy sor kardiológiai panasz hátterében állhat.

Hogyan zajlanak a műszeres vizsgálatok?

A műszeres vizsgálatokat általában a nyugalmi 12 elvezetéses EKG vizsgálat indítja, amely kimutatja a különböző ritmuszavarokat, vezetési zavarokat és egyéb eltéréseket is. A terhelésre jelentkező ritmuszavar, illetve a szív-vérellátási zavar a szív terheléses EKG vizsgálatával diagnosztizálható.  Ennek során fokozatos mértékben terhelik a beteget, szobakerékpáron, futószalagon, vagy evezőpadon. A terheléses EKG vizsgálat segít eldönteni, hogy van –e a hátterében szív vérellátási zavar. A szív ultrahang vizsgálatával meg lehet állapítani a szív üregeinek méretét, a falak, illetve a vért irányító billentyűk mozgását, betegségeit. A szív elektromos tevékenységének folyamatos, 24 órán át tartó rögzítésére pedig, a Holter vizsgálatot alkalmazzák.

A szívritmuszavar pontos oka csak alapos kikérdezéssel és vizsgálatokkal deríthető ki

Összegezve tehát látható, hogy a szívritmus zavart számos betegség okozhatja, ráadásul nagyon sok fajtája van, legalább száz féle ritmuszavar ismert. Ezért a személyre szabott terápia megkezdése előtt nagy gondot kell fordítani az alapos kikérdezésre és a fizikális, valamint a műszeres vizsgálatokra is, hogy a betegség pontos hátterét feltérképezhessük, és meghatározhassuk a szív állapotát javító, illetve helyreállító terápiát” – magyarázza Dr. Vaskó Péter.

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

További tartalmak szívritmuszavar témában

Aktuális hírek

Milyen betegségre utalhat az állandó fáradtság?

A fáradtságot érző emberek 20-30 százalékában valamilyen betegség okozza az állapotot. Ha túlságosan fáradt vagy, és az érzés csak fokozódik, elképzelhető, hogy valami betegség gyötör. Ha pedig...

Káros a tavaszi óraátállítás?

A nyári és téli időszámítás életvitelre, egészségi állapotra gyakorolt hatásairól állítottak össze közös nyilatkozatot vezető európai egyetemek kronobiológiával foglalkozó kutatói. A tudományos...

Tavaszi krumplifőzelék

Kora tavasszal az erdőt járva magunk is szedhetünk medvehagymát, csalánt, egyéb szezonális vadnövényt. Ezek többsége gyógynövény is, érdemes őket bevinni a konyhába. Most egy egyszerű...

Rejtélyes betegség - az endometriózis

Itt egy viszonylag rövid, mégis alapos, mindenre kiterjedő leírást olvashat arról, mi is pontosan az endometriózis, kiket érinthet, és milyen tünetekkel jár.

 

Az epekő okai és tünetei

Az epekövek akkor jönnek létre, amikor az epében – az epehólyagban tárolt váladékban – kis kőszerű kristályok, rögök válnak ki. Az epe több összetevőből áll, ezek a koleszterin, az epesavak sói, a...

OÉTI: miből álljon a tartható fogyókúra?

Ne akarjunk 1 hét alatt 10 kg-ot fogyni! Különösen a sokat ígérő sztárdiétákat hanyagoljuk. Jól megtervezett, kiegyensúlyozott tápanyagbevitelt biztosító diétával ésszerű cél a heti 0,5 kg fogyás...

további cikkek >>