Ezeket látta már?

Mi a halál?

hibernalas

A mesék csodálatos világában nem lehet pontosan tudni hol a határ halott és tetszhalott között. Nos a kutatás sok mindenre rácáfolni látszik, élet és halál határterületén. Erről elmélkedik a Forbes Magazin szerzője.

A halál fogalmának meghatározása igen sokat változott az elmúlt évszázadokban. Erre jó példa lehet az Encyclopedia Britannica első kiadásának szövege (1768), amely e meghatározást írta le: "a halál a lélek és test szétválása, mely nem összeegyeztethető az élettel".

Igen ám, de mit értünk azalatt, hogy szétválás, szeparáció? Mikor történik mindez, megragadható-e a pillanat? Az újabb definíciók a könnyebb végéről próbálták megfogni a dolgot, tehát hogy milyen folyamatok szakadnak meg a szervezetünkben, melyek eredménye a halál.

Hogy lehet megállapítani a halál beálltát?

Kezdetben a légzést, a lélegzetvételt azonosították az élettel. Ennek fordítottja, tehát ha valaki nem lélegzik, az egyértelműen azt jelenti, hogy meghalt, már nem él. Ez természetesen nem volt sokáig tartható álláspont.

Biológiai ismereteink gyarapodásával ez a kérdéskör áttevődött a szív működésére. Akkor már azt állították, hogy a szívműködés leállása, a szívverés, pulzus hiánya a halál beálltát jelenti.

A halál fogalma a hibernálssal átértékelődik A halál fogalma a hibernálssal átértékelődik Forrás: Sajtóközlemény

Az idegtudományok fejlődésével azonban ez is megdőlt. Felmerült joggal az agyhalál elve, megindult a betegek gépi lélegeztetése, amely egyben a szívműködést is támogatja, így az agyhalált követően hosszú ideig vegetatív állapotú test tartható fenn. Ez tulajdonképpen a jelenkor orvostudományának eredménye. Ez a meghatározás azonban számos emberi, szociális és etikai kérdést is felvet.

A Harvard Egyetemen e problémakör tisztázására már 1968-ban tudományos bizottságot hoztak létre, az irreverzibilis (nem megfordítható) kóma pontos meghatározására. A bizottság kimondta, hogy a megállapított agyhalál jelenti az élet végét.

Az ún. Harvard kritériumok szépen elterjedtek világszerte, ebben mindenki megnyugodhatott volna, de 2002-ben megint változott a helyzet.

Az említett évben a University of Michigan Hospital kutatói állatkísérletes körülmények között, sertéseken kimutatták, hogy az állat teljes vérmennyiségének leeresztését követően, azt hideg sóoldattal kicserélve, szinte minden életfunkció fennmarad, az állat ún. felfüggesztett létezés állapotába kerül. (gyors hipotermia, lehűlés történik ui.)

Komoly etikai kérdéseket feszeget az "életben tartott test"

A kísérletet követően hirtelen nagy dilemma alakult ki, hogyan is definiálható újra a halál ténye? Minden nap emberek ezrei halnak meg a világon, szívverésük megszűnik, nincsen agyi aktivitásuk, nem mutatnak életjeleket. Aláírunk egy papírt, annak tudatában, hogy e szervek aktuálisan még "élnek"... Ez a szervátültetés egyik alapkérdése a (halott) donor oldaláról. Eléggé frusztráló az a tudat, hogy mégis lehet megoldás, és az illető mégsem halott.

A módszert 2014-ben klinikai sebészek emberen is tesztelték, a pittsburghi Presbyterian Hospital sürgősségi osztályán. A kérdéses beteg egy pisztolygolyó okozta szívmegállás, traumás sérülés áldozata volt. A szívet 10°C-os (!) sóoldattal hűtötték le, a szívizomsejtek aktivitása megszűnt, beállt a klinikai halál állapota. Annyit tudtak az orvosok, ha két órán belül a szív megindítható, akkor a sejtműködés is helyreáll.

Ez ha jól belegondolunk, már önmagában is a sci-fi világába vezet. Két óra "felfüggesztett létezés?" pár éve még elképzelhetetlen volt, ma pedig orvosilag igazolt tény.

Mi várható?

A technológia fejlődése időnként olyan tempójú, hogy az emberi ész, etika és minden egyéb messze lemarad mögötte... nem eretnek gondolat azt mondanunk, hogy a két órából négy lesz, azután napok, esetleg hetek, és már ott is tartunk a mesterséges hibernációnál, a felfüggesztett létezés lehűtött állapotánál.

Nos, innen már valóban átkerülhetünk a fantázia végtelen világába, a távoli űrutazások közismert filmjelenetébe, ahol a hősök mind hibernálva fekszenek, amíg messzi galaxisok megcélzott bolygóira utaznak hosszú éveken át. Komoly etikai kérdések merülhetnek fel, lesz-e joga a földi űrbázisnak dönteni a sorsuk felett "élnek avagy halnak", ha pl. egy aszteroidával ütköznek össze és vélhetően a legénység elpusztul...

A klinikai halál után is van élet? Kattintson!

Talán ne szaladjunk ilyen messzire, ha odáig sikerülne eljutni, hogy néhány órás – esetleg néhány napig tartó gyors hibernáció révén az infarktus, stroke, súlyos sérülések és még néhány az életet veszélyeztető, hirtelen állapot így uralhatóvá. megfordíthatóvá válna, az már komoly eredmény lenne.

Az Encyclopedia Britannica első kiadása óta mintegy 30 alkalommal kellett átírni, újrafogalmazni a halál meghatározását. Ma amikor a hatásokat fizikai szempontból már a kvantumok szintjére le tudjuk vezetni, azt gondolhatnánk, végre rögzíthető a halál definíciója is. Ez bizony nem így van, a cikkben említett "felfüggesztett létezés", a gyors hibernáció olyan határokat feszeget, ahol a halál definíciójára egyre nehezebb egyenes választ adnunk.

http://www.forbes.com/sites/stevenkotler/2014/05/21/suspended-animation-goes-primetime-say-goodbye-to-death-as-we-know-it/

Forrás: Sajtóközlemény
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához