Jelenlegi hely

Hirdetés

Nyugat-nílusi láz: Magyarországon kirívóan sok a beteg

Az elmúlt napokban megjelent hírek szerint hazánkban közel 60 beteg kaphatta el a nyugat-nílusi láznak nevezett fertőző betegséget, és több haláleset is a vírushoz köthető. Mit érdemes tudni erről a fertőzésről? Kik vannak a legnagyobb veszélyben? Kell járványtól tartanunk?

Hirdetés

A nyugat-nílusi láz vírusos eredetű fertőző betegség, melyet fertőzött szúnyogok csípése terjeszt. A szúnyogok szervezetébe pedig szintén fertőzött madarakból kerül át a vírus. A nyugat-nílusi láz nem terjed közvetlenül emberről emberre, nagyon ritka, hogy terhesség, szülés vagy szoptatás alatt fertőzze meg a kismama az újszülöttet, esetleg vérátömlesztés vagy transzplantáció során fertőződjön meg valaki. Nem kell tehát attól tartanunk, hogy nyugat-nílusi lázzal fertőződünk meg, mert valaki ránk köhög vagy tüsszent.

A nyugat-nílusi lázzal a világ szinte minden táján találkozhatunk, Európában legalább az 1960-as évektől jelen van a vírus. Közép-Európa és a mediterrán térség klímája kedvező a fertőzést hordozó szúnyogok szaporodásának: hazánkban is minden évben regisztrálnak néhány esetet. Idén azonban a szokásosnál több megbetegedést jelentettek, és az Európai Betegségmegelőzési és -ellenőrzési Központ (ECDC) adatai szerint Magyarországon kiugróan sokan betegedtek meg az elmúlt hetekben. Több megbetegedésről számoltak be emellett Görögországban, Romániában, Olaszországban és Horvátországban is.

A nyugat-nílusi láz tünetei és kezelése

A betegség lappangási ideje 4-15 nap. Az esetek mintegy 75 százalékában a beteg szinte teljesen tünetmentes, vagy a tünetei nagyon enyhék és általánosak, fejfájás, hőemelkedés, általános rossz közérzet jelentkezhet. A fertőzöttek 20 százalékánál influenza-szerű tünetek megfigyelhetőek: láz, fejfájás, hidegrázás, gyengeség, megduzzadt nyirokcsomók, hányinger, hányás, étvágytalanság, ritkábban testszerte megjelenő kiütések. 

A nyugat-nílusi láznak súlyos szövődményei lehetnek, ezek azonban szerencsére csak az esetek néhány százalékában jellemzőek. Ilyenkor a vírus a központi idegrendszert is megtámadja, és agyhártya-, illetve agyvelőgyulladást okoz. Ezek tünetei az izomgyengeség, a bénulás, a magas láz, a nyaki merevség, a fejfájás, a remegés, ritkábban a zavarodottság. 


Agyhártya-, illetve agyvelőgyulladást okozhat a nyugat-nílusi láz.

Mivel vírusos eredetű fertőzésről van szó, nincs ellene gyógyszer, a gyógyszeres kezelés csak az esetleges tünetek enyhítését célozza meg. A legtöbb ember azonban különösebb kezelés nélkül felépül (sőt, sokan nem is tudják, hogy betegek voltak). Súlyosabb esetben természetesen kórházi ellátásra is szükség lehet.

Kik vannak a legnagyobb veszélyben?

A betegség nagyobb veszélyt jelenthet a legyengült immunrendszerű emberekre, a transzplantáción átesettekre, az idősebbekre (50 év felettiekre) és a férfiakra. A krónikus betegségek közül a cukorbetegség és a magas vérnyomás ronthatja a fertőzött kilátásait. A szakemberek szerint egy ritka genetika mutáció is fogékonyabbá tehet a nyugat-nílusi lázra, de ez a becslések szerint csupán a népesség egy százalékában lehet jelen.

Így ne legyen többé szúnyogmágnes - kattintson tovább!

A szakemberek szerint nem kell olyan járványtól tartanunk, mint például az influenza esetében, mert a betegség emberről emberre nem terjed. Nagyon fontos azonban a fertőzött szúnyogokkal való találkozás elkerülése, vagyis a fertőződés esélyének csökkentése! Ez azért is lényeges, mert laikusként, megfelelő laboratóriumi vizsgálatok hiányában nem lehet megállapítani, hogy melyik szúnyog hordozza a fertőzést okozó vírust és melyik nem. Éppen ezért tegyünk meg mindent a szúnyogcsípések megelőzéséért! Használjunk szúnyogriasztót, az ajtókra, ablakokra tegyünk szúnyoghálót, akadályozzuk meg a szúnyogok szaporodását is!

Házi szúnyogriasztó szer - nézze meg videónkat!



Hirdetés