Jelenlegi hely

Hirdetés

A legújabb kutatási eredmények szerint az eddig feltételezettnél is súlyosabb következményei vannak, ha egy kismama dohányzik, vagy a környezetében cigarettáznak. Kiderült ugyanis, hogy a magzat génjei úgy módosulnak, hogy annak nyoma az unokákban is felfedezhető, ezzel két generáción át rontva a tüdő és más szervek egészségét.

Még mindig nem eléggé közismert tény, hogy a COPD, azaz a krónikus obstruktív tüdőbetegség kialakulásának hátterében leginkább a dohányzás áll. Magyarországon a COPD-betegségben szenvedők száma meghaladja a félmilliót , de sajnos közel sincs ennyi beteg diagnosztizálva.

Fulladás, nehézlégzés, váladékos köpet: ezek a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) tünetei, amelyeket gyakran csak akkor vesznek észre, mire a tüdő fele már elhalt. A dohányosok vannak a legnagyobb veszélyben.

A krónikus betegséggel élők számára fontos, hogy bizonyos időnként kontroll vizsgálaton is találkozzanak kezelőorvosukkal. A betegség tartós kezelése ugyanis nem merül ki a receptek megadott időnkénti felírásában, a diagnózis megállapítását követően beállított terápiát olykor módosítani kell annak érdekében, hogy tartós tünetmentességet és jó életminőséget lehessen elérni a segítségével. Ezért nem elég csak időnként beszaladni és felkapni az előre kiállított recepteket.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) becslése szerint 2030-ra a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) lesz a harmadik leggyakoribb halálozási ok a világon, a szívbetegség és a stroke mögött. Amikorra kiderül, hogy a beteg COPD-ben szenved, tüdőfunkciójának kb. 50%-át már elvesztette, mindennapi életében pedig nehézségekkel szembesül.

Kevésbé közismert tény, hogy a COPD, azaz a krónikus obstruktív tüdőbetegség világszerte 210 millió beteget érint, és a WHO becslése alapján 2030-ra várhatóan a harmadik leggyakoribb halálok lesz a szívbetegség és a stroke mögött.

A kezelés célja: A betegek panaszainak az enyhítése, az életminőségük javítása és a tüdőfunkció romlásának megállítása vagy lehetőség szerinti lassítása.

Állapotromlás esetén sokkal gyakrabban nyúl a COPD-s beteg a rohamoldó szeréhez, amely csak átmeneti enyhülést eredményez.

Május 31-én a Nemdohányzó Világnap keretében világszerte a dohányzás káros hatásaira hívják fel a figyelmet, amely számos betegség, köztük a COPD hátterében áll. A dohányosok kockázata, hogy meghalnak ebben a ma már egyre közismertebb idült légúti betegségben, közel 13-szor nagyobb, mint a nemdohányzóké.

A dohányzás elleni küzdelem egyik legfontosabb része, hogy a szakemberek újra meg újra felhívják a figyelmet arra, hogy milyen mértékben rontja a dohányzás a dohányzók és környezetük életminőségét. Ezek a figyelmeztetések sokak számára ijesztgetésnek hatnak, de ugyanakkor azt az üzenetet is hordozzák, hogy milyen sokat tehet a saját érdekében egy dohányos azzal, hogy leszokik. Különösen igaz ez az egyik legelterjedtebb légúti betegség, a COPD esetében, amelyben mintegy 500.000 ember szenved Magyarországon. A dohányzás szerepét a betegség kapcsán jól jellemzi, hogy a COPD-s betegek 90%-a dohányzik, vagy dohányzott a betegség kialakulásakor.