Jelenlegi hely

Hirdetés
véralvadásgátló, gyógyszer

Fontos tudni, hogy mit is gátol: a K-vitamin hatását vagy a vérlemezkék összecsapódását? És vajon mit tudnak az új típusú, szájon át szedhető NOAC/DOAC szerek?

véralvadásgátló, gyógyszer

Fontos tudni, hogy mit is gátol: a K-vitamin hatását vagy a vérlemezkék összecsapódását? És vajon mit tudnak az új típusú, szájon át szedhető NOAC/DOAC szerek?

Fontos teendője a kismamának nyáron, akár egy hosszabb utazás során, hogy megelőzze a trombózis kialakulását. Odafigyeléssel igen sokat tehet. 

Mélyvénás trombózis után igen nagy szerepe van a prevencióban a kompressziós harisnya viselésének. Bár sokan ódzkodnak tőle, ám érdemes tudni, hogy vannak olyan helyzetek, amikor nyáron is szükséges alkalmazni a kompressziós terápiát. 

Azokban, akik véralvadásgátló terápiában részesülnek, felmerülhet a kérdés, hogy vajon mikor érdemes más készítményre váltaniuk, és hogy egyáltalán kell-e. Természetesen gyakori, amikor az illetőnek a kezelés időtartama alatt – akár élete végéig- ugyanazt a szert javasolja a szakember, ám vannak olyan állapotok, amikor szükséges vagy javasolt egy másik antikoagulánsra való áttérés. De mégis mikor?

Nem minden esetben előzhető meg, ám szűréssel, életmóddal, és szükség esetén gyógyszeres kezeléssel csökkenthető a vérrögök keletkezésének esélye. Globális probléma, hiszen kétszer több ember veszíti életét Európába trombózisban, mint AIDS-ben, mell- és prosztatarákban vagy közlekedési balesetben együttvéve.

A trombózis esélye számos ember életét veszélyezteti, főleg akkor, ha az illetőnél korábban kialakultak már vérrögök. Vajon mi mindenre kell ügyelni a melegebb hónapok során?

A mélyvénás trombózis ijesztő és veszélyes betegség, melynek kezelése komoly odafigyelést igényel. Az orvosi utasításokat mindenképpen be kell tartani, de néhány dolgot otthon is megtehetünk a gyorsabb gyógyulás érdekében!

A mélyvénás trombózis akut kezelése után nagy szerepe van a véralvadásgátló terápiának, ugyanis ekkor a hangsúly az ismételt trombózis prevencióján és a posttrombotikus szindróma (PTS) elkerülésén van. Azonban olykor megesik, hogy a kezelés ellenére az illetőnél mégis kialakulnak vérrögök. 

A mélyvénás trombózis kialakulásának egyik fő rizikófaktora a genetikai hajlam. Amennyiben valamilyen mutáció következtében van jelen a fokozott hajlam, úgy trombofíliáról beszélünk, melynek több típusa is ismert. Hogy melyek ezek közül a leggyakoribbak, és hogy milyen veszélyeket rejtenek, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.