A kísérlet folyamán alkalmazott kalóriamegvonás azt jelentette, hogy az állatok csak a normál fogyasztás 70 százalékát vehették magukhoz. Ezen egyedekben nem jelentkezett elhízás, nem alakult ki cukorbetegség, ugyanakkor kognitív teljesítményük, és memóriájuk javult, továbbá kevésbé agresszíven viselkedtek. Ráadásul az Alzheimer-kór aránya is alacsonyabb volt, a tünetek pedig kevésbé bizonyultak súlyosnak, mint a túletetett állatok esetén.

Sok tanulmány bizonyította már, hogy az elhízás rosszat tesz az agynak, mert korai öregedést okoz, és elősegíti az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór kialakulását. Ezzel szemben a kalóriaszegény étrend fiatalon tartja az agyat. Mindazonáltal a jelenség pontos molekuláris mechanizmusa idáig nem volt ismert.

A jelenségben érintett CREB1-et a kalóriamegvonás aktiválja, melynek működéséről régóta ismert, hogy a memóriaszerveződésben, a tanulás folyamatában, és a koncentrálásban alapvető. A drámai aktiválás akár egy alkalommal történő kalóriabevitel-csökkentéssel elérhető.

Ugyanakkor a CREB1 alapvetőnek bizonyult kalóriaszegény étrend mellett az agy munkára fogásának. Azok a genetikailag módosított egyedek, akikből hiányzott a működő CREB1, szellemi teljesítmény szempontjából pontosan ugyanazokat a tüneteket mutatták, mint a túletetett, vagy az idősebb állatok.