2014. szeptember 23. kedd, Tekla napja van
Nyitólap  >  Egészségtár  >  Táplálkozás
Továbbküldés
Tartalom címe: Emlőrák

    Emlőrák

    Emlőrák khkdfghgadf kdfhgkajdfh dfghkdhfdf

    EMLŐRÁK Dr. Juhos Éva
    Tartalom:

    Epidemiológia
    Rizikófaktorok
    Szűrés és diagnosztika
    Az emlőrák osztályozása
    Az emlőrák szöveti osztályozása
    Emlőrák staging
    Stádiumbesorolás
    Prognosztikus faktorok emlőrákban
    Szisztémás terápia korai emlőrákban
    Metasztatikus emlőrák
    Biológiailag aktív szerek

    Epidemiológia
    Az emlőrák a leggyakrabban előforduló rákféleség hazánkban, éppúgy, mint a fejlett nyugati országokban és az Egyesült Államokban. Évente általában 5-6000 új emlőrákos esetet diagnosztizálnak, míg az emlőrákos halálozás évente átlag 3000.
    Az USA-ban is emelkedik az emlőrákos betegek száma, köszönhetően a kiterjedten használt mammmográfiás szűrésnek, ugyanakkor az utóbbi években az emlőrákos halálozás csökkent. Az invazív emlőrák számának emelkedésével párhuzamosan az in situ emlőrák száma is emelkedik, szintén a széleskörűen alkalmazott mammográfiás szűrés miatt.

    Rizikófaktorok
    A leggyakoribb kockázati tényezők, melyek az emlőrák kialakulását elősegítik: a kor, a családi előfordulás gyakorisága, az endogen és exogen hormonexpozíció, benignus emlőmegbetegedés az anamnézisben, a BRCA1 és BRCA2 gén mutációja (öröklödő emlőrák), valamint egyéb táplálkozási és környezeti faktorok.
    Az emlőrákos betegeknél specifikus kockázati tényezőt kimutatni nem lehet. A kor azonban erős kockázati tényezőt jelent, hiszen az emlőrák kifejlődésének kockázata kb. tízszeres a hatvanas éveinek végén járó nőkben, összehasonlítva a harmincas éveinek közepén járó nőkkel.
    Az emlőrák kockázatát kisebb mértékben növelik az alábbi faktorok: reproduktív kockázat (korai menarche, késői menopauza, szülés hiánya, késői első szülés), ösztrogénszint (hormonpótló kezelés, obesitas, hosszú ideig szedett fogamzásgátló), táplálkozás (magas zsírbevitel, alkoholfogyasztás), irradiáció (pl: Hodgkin-kórban adott besugárzás után 30-40% az emlőrák kifejlődésének kockázata a beteg élete folyamán), életmód, korábbi proliferatív emlőelváltozások (hyperplasia, fibroadenoma, papilloma), főleg, ha emlőrák is előfordult a családban (egyenesági rokonok).

    Szűrés és diagnosztika
    Fontos az emlő önvizsgálata, melyet havonta célszerű elvégezni.
    A szűrés tünet- és panaszmentes nők rendszeres fizikális és mammográfiás vizsgálatát jelenti, melyet célszerű 1-2 évente elvégezni. Az emlőrák gyakorisága 50 éves kor felett növekedik, ezért ezen korosztály szűrése igen fontos, de általában 40 éves kortól javasolt a szűrés. Fiatal nőkben genetikus prediszpozíció, családi halmozódás, ill. mellkasi besugárzás esetében az emlőrák kifejlődésének magasabb a kockázata, ezért a mammográfiás szűrés már 25 éves kortól javasolt. Ezen esetektől eltekintve 30 éves kor alatt ultrahangvizsgálatot végzünk.
    Az emlőrákot általában tapintható elváltozás formájában vagy mammográfiás szűrés során észlelhető eltérés formájában fedezhetjük fel. Tapintható elváltozáskor mammográfia, ultrahangvizsgálat mellett vékonytű cytológiai vizsgálat elvégzése szükséges. Szűrés során felfedezett kis elváltozás esetében ultrahangvezérelt cytológiai és/vagy core-biopsia elvégzése történik. Malignitás esetén sebészi ellátás következik. Bizonytalan cytológiai eredemény esetében sebészi excisio történhet. Az MRI vizsgálat segítséget adhat a daganat kiterjedésének megítélésére. Igen kicsiny elváltozás vagy microcalcificatio esetében dróttal való jelölés után sebészi excisio végzendő.

    Az emlőrák osztályozása
    Az emlődaganatokat két nagy csoportra oszthatjuk. Az in situ carcinomák esetében a tumorsejtek a ductusokon belül maradnak, invázióra utaló jel nincs a daganat környezetében lévő szövetben, ellentétben az invazív daganattal, ahol a tumorsejtek infiltrálják a ductusokat, lobulusokat és a környező szöveteket.
    Az invazív emlőrák ductalis és lobularis carcinoma mellett kis százalékban egyéb szöveti felépítésű lehet. Az emlőrák háromnegyed része invazív ductalis carcinoma, mely jól, közepesen és alacsonyan differenciált lehet. A második legggyakoribb típus az invazív lobularis emlőrák. Ezen daganatra jellemző, hogy bilateralis, ill. az adott emlőben multifokális lehet. Általánosságban elmondható, hogy hasonló tumornagyság és stádium esetében a kétfajta emlőrák prognózisa nagyjából azonos.
    Az emlőrákok kisebb része speciális szöveti felépítésű és általában kedvezőbb prognózisú a ductalis és lobularis carcinománál. Ezen altípusok között megemlíthető a medullaris, tubularis, mucinosus és papillaris carcinoma.
    A Paget-kór az areola és az emlőbimbó bőrének megbetegedése, mely ekzema formájában jelenik meg. Alatta lévő rák felismerése problémát jelenthet. Az ilyen emlőrák in situ vagy invazív lehet.
    A gyulladásos emlőrák esetében az emlő típusosan vörös, meleg, és nem tapintható csomó. Ilyenkor a bőr nyirokereiben levő daganatsejtek okozzák a gyulládosos elváltozásokat. A gyulladásos emlőrák nagy része HER2 pozitív.

    Az emlőrák szöveti osztályozása

    Típus
    Előfordulás
    Invazív ductalis rák

    1. 50-70%
    2. Kevert
    3. 10-30%
    4. Invazív lobularis rák

  • 5-10%
  • Medullaris
  • 5-10%
  •  
    Megjelent: 2009. január 1.
    Legutóbb frissítve: 2014. március 20.
    Kapcsolódó témáink:
    További tartalmak emlőrák témában
    Hirdetés