Úgy tapasztalták, hogy az ezáltal lefogyó, majd újra meghízó állatok 25 százalékkal tovább éltek, mint a folyamatosan magas zsírtartalmú ételeken tartott társaik, és egészségi állapotuk ugyanolyan volt, mint az állandóan kevés zsírt fogyasztóknak. Megfelelőnek bizonyult a vércukorszintjük is, és kevésbé termelődtek olyan vegyületek a szervezetükben, amelyek diabéteszhez vagy szívrohamot okozó problémákhoz vezethetnek.
Sokan ma is a jojó-effektust okolják a cukorbetegségért, és azt állítják, hogy a jelenség gyengíti az immunrendszert. Néhány szakember szerint a folyamatos súlyingadozásnál még az is jobb lenne, ha egyáltalán nem fogyókúráznánk. Az új kutatás vezetője, Dr. Edward List, az Ohioi Egyetem munkatársa azonban így nyilatkozott: "Eredményeink alapján a súlyvesztés-, majd visszaszerzés nincs káros hatással az élettartamra. Reméljük, sikerül lelket öntenünk azokba, akik már sok kudarcot átéltek, hogy ne adják fel!"
A kutatási eredményeket az Amerikai Endokrin Társaság bostoni találkozóján ismertették.
Sian Porter, a Brit Dietikus Szövetség tanácsadója nem tartja meglepőnek, hogy a jojó-effektusnak kitett egerek tovább éltek, mint az állandóan kövér példányok. Véleménye szerint azonban igazán akkor lenne érdekes a felfedezés, ha az emberekre is ki lehetne terjeszteni.












