Jelenlegi hely

Hirdetés!

Hiánybetegségek: így deríthető ki, ha baj van!

Szponzorált tartalom

Sokan úgy véljük, hogy ha (viszonylag) egészségesen táplálkozunk, akkor nem is veszélyeztethet minket az ásványianyag-hiány, egyébként is, a kellemetlen tünetekből biztosan észrevesszük, ha baj van. Ez azonban csak részben igaz! 

Hirdetés

Meglepő módon, sokkal több embert érinthetnek a hiánybetegségek, mint azt hisszük. Ennek oka részben az lehet, hogy az ásványianyag-hiányok tünetei gyakran „csak” kellemetlenek, nem okoznak súlyosabb problémákat, vagy éppen könnyen össze lehet őket téveszteni más betegségek tüneteivel. Ritkán szaladunk az orvoshoz például hajhullással, fáradékonysággal, enyhe izomfájdalmakkal, vagy azzal, hogy elfelejtünk valamit, hiszen ezeket a tüneteket betudhatjuk egy-egy rosszabb időszaknak, a stressznek, vagy éppen egy megfázásnak. 

Ásványi-anyag hiányban szenved? Mutatjuk, mit kellene szednie, kattintson!

Szerencsére, több módszer is létezik arra, hogy kiderítsük, szenvedünk-e valamilyen ásványianyag-hiányban. A legelterjedtebb ezek közül a vérvizsgálat, melynek során az úgynevezett szérumban található (vagyis a véráramban tulajdonképpen szabadon keringő) tápanyagok mennyiségét vizsgálják. A vérvizsgálat jó alap lehet, de érdemes ezt kiegészíteni például hajszövetvizsgálattal. A vérrel ellentétben a haj több hónapra visszamenően is „tartalmaz” információkat, vagyis átfogóbb és pontosabb képet kaphatunk a szervezetünk állapotáról, ha a hagyományos laborvizsgálatok mellett a hajvizsgálatot is elvégeztetjük. Szintén árnyalhatja a képet az, hogy bizonyos ásványi anyagok, vitaminok nem szabadon keringenek a vérben, hanem a szövetekben tároljuk azokat, vagyis a vérvizsgálat ilyen esetben nem ad tökéletes eredményt. Ilyen mikrotápanyag például a magnézium, melynek a legnagyobb részét a csontokban raktározzuk, vagyis, hiába lettek normálisak az értékeink a vérvizsgálat során, ha a szervezetünk raktárai már kimerültek!

Referenciaértékek: mit árulnak el a számok?

A vizsgálat elvégzése után kézhez kapjuk a leleteinket, melyeket ideális esetben szakember segítségével elemezhetünk, de azt általában azonnal láthatjuk, hogy a nálunk mért értékek eltérnek-e a normálisnak tekintettől, vagyis az úgynevezett referenciatartománytól. A referenciatartomány a minimum- és maximumértékeket egyaránt meghatározza. A tartomány tulajdonképpen olyan átlagérték, mely az egyébként egészséges emberre jellemző. A referenciaértékek számos dologtól függhetnek, például az életkortól, a nemtől, az elemzett minta típusától (vér, vizelet, hajszövet stb.), sőt még annak a labornak a protokolljától is, ahol a vizsgálatot elvégezték. Mindenesetre, a nagyon eltérő értékek mindenképpen további lépéseket tehetnek szükségessé. 


A vérvizsgálat kimutatja ha ásványi-anyag hiányt.

Nem szabad ugyanakkor elfeledkezni arról sem, hogy a referenciaértéktől való eltérés nem mindig jelez súlyos betegséget, a körülményeket, sőt még a tápanyagok egymáshoz viszonyított értékét is meg kell vizsgálni. Azt is fontos tudni, hogy hogy a „megfelelő” értékek sem mindig nyújthatnak teljes megnyugvást, mert könnyen előfordulhat, hogy bár egy-egy tápanyag szintje a normális tartományon belül található, mégis enyhe mértékű hiánnyal kell szembenéznünk. Lehet ugyanis, hogy súlyosabb betegség nem fenyeget minket, de a sejtjeink, szerveink csak a minimumot tudják „teljesíteni”. Érdemes tehát a vizsgálatot fél éven belül megismételni!

Ezek a vashiány furcsa tünetei - kattintson tovább!

Hogyan küzdhetünk az ásványianyag-hiány ellen?

Egyszerű megoldásnak tűnhet, hogy az esetleges, enyhe mértékű hiánybetegségek ellen bekapunk egy-két tablettát, esetleg kicsit változtatunk az étrendünkön, de ez sajnos nem mindig elegendő. Egyrészt, az ásványi anyagok felszívódását befolyásolhatják a szervezetünkben felhalmozódó méreganyagok, nehézfémek is – ezek szintjét is meg lehet állapítani, pl. a hajszövetvizsgálattal –, másrészt, az étrend-kiegészítőkben lévő tápanyagok sem egyforma módon hasznosulnak. A különböző vegyületekből ugyanis nem egyforma mennyiséget képes felvenni a szervezetünk, az eltérés akár tízszeres is lehet! A legjobbak azok az étrend-kiegészítők (így például a huminsavat tartalmazó készítmények), melyek a lehető legtisztább és hasznosulás szempontjából a legjobb formában tartalmazzák az ásványi anyagokat, ráadásul olyan kombinációban, hogy azok egymás felszívódását is támogatják.

Cink: 0.66-1.10 mcg/mL
Foszfor: 2.5-4.5 mg/dL
Jód: 40-92 ng/mL
Kalcium: 8.6-10.0 mg/dL
Kálium: 3.6-5.2 mmol/L
Króm: 1.4 mcg/mL-nél kevesebb
Nátrium: 135-145 mmol/L
Magnézium: 1.7-2.3 mg/dL
Mangán: <2.4 ng/mL
Réz: 0.75-1.45 mcg/mL
Szelén: 70-150 ng/mL
Titánium: 0-1 ng/mL
Vas: 35-150 mcg/dL

Őszi immunerősítés huminsavval - nézze meg videónkat!

Az ajánlott napi fogyasztási mennyiséget ne lépje túl! Az étrend-kiegészítő szedése nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot!


Hirdetés