Zöldbarát táplálkozás, ez lenne a titok?

Minden rossz érzés nélkül meg lehet vásárolni a világ másik végéből származó élelmiszert – lehet, hogy sokkal hatékonyabb az energia szempontjából, mint azt bárki gondolná.

Ha nyár elején az őszi szüretelésű almák közül válogat az ember, valószínűleg olyan terméket vásárol, ami hónapokon át pihent a hűtőházakban. Ebben az időszakban sokkal környezetbarátabb megoldást nyújt a világ másik csücskéből származó gyümölcs, esetleg olyan termény, aminek épp idénye van.

A kormányzati adatok szerint az ember klímaváltozáshoz való hozzájárulása egyharmad részben az ételekhez kapcsolható. Az ételkilométer, vagyis az a távolság, amit az étel megtesz az elfogyasztásáig nyilvánvaló bűnösnek tűnik, de nem mindig ennyire egyszerű a helyzet. Valójában, Nagy-Britanniában például a szállítás csak egytizedét teszi ki az étellánccal összefüggő károsanyag-kibocsátásnak. Ha figyelembe veszik az előállításhoz felhasznált energiát, akkor a végletekig egyszerűnek tűnik az étel származási helye, mint tényező.

Dr Adrian Williams a Cranfield Egyetem Nemzeti Forrásmenedzsment Központjából így nyilatkozott: "Az ételkilométer egy idejétmúlt koncepció, mely nem írja körül pontosan az élelmiszer-előállítás és –elosztás környezeti hatásait. A 'szén- és vízlábnyom' megállapítása például sokkal hasznosabb lehet." A Környezetvédelmi, Élelmiszeripari és Vidékügyi Minisztériumtól Sasha Fuller is egyetért ezzel: "Nem feltétlenül csak a távolság számít, hanem a teljes élelmiszerlánc károsanyag-kibocsátása." A Carbon Trust tanulmánya például felfedezte, hogy például a szárított csicseriborsó ökológiai lábnyoma sokkal kisebb, mint a konzerves változaté, de ebbe nem számították bele a főzéshez szükséges időt. Mivel a kisebb adagok főzése sokkal kevésbé energiahatékony, mint a nagy ipari egységeké, amivel a konzervet előállítják, mire a csicseriborsó az asztalra kerül, sokkal nagyobb ökológiai lábnyomot hagy maga után.

Egyre nagyobb az igény az úgynevezett szénlábnyom feltüntetése a termékeken. Ez azt mutatja meg, hogy egy termék előállítása során mennyi fosszilis energiahordozót használt fel a gyártó, és a szállító. A Carbon Trust nem csak a termék szénlábnyomát teszi közzé, hanem az előállító kötelezettségvállalását is, hogy ezt az elkövetkező két évben csökkenteni fogja. Eddig 66 termékből áll a lista. Addig is mit lehet tenni? Az Oxfam szerint a zöldségek és gyümölcsök Nagy-Britannia és Kenya közti légi szállítása mindössze 0,1%-át teszi ki a szigetország teljes károsanyag-kibocsátásának.A származási hely és a szállítás mellett a tárolásra is érdemes rákérdezni. A mélyhűtés és a fagyasztás energiaigénye jóval nagyobb, mint az, amit szobahőmérsékleten tárolnak. A zöldségek és a hüvelyesek jóval kevesebb energiát fogyasztanak, mint a húsáru és a tejtermék.

A táplálkozás környezeti hatásainak csökkentése nem nehéz feladat, és nem is kell érte a kedvenc ételekről lemondani. Olyan terméket kell választani, mely megfelel a szigorú környezetvédelmi előírásoknak, vagy a helyi őstermelőktől vásárolni.