Wilson és munkatársai ezért négy orvost kértek fel a saskatooni Királyi Egyetemi Kórházban, hogy teszteljék elméletüket. Az orvosok 14 különböző utat tettek meg a lépcsőn, majd ugyanezeket az útvonalakat lifttel. Kiderült, hogy lépcsőzéssel sokkal gyorsabbak voltak, mint lifttel. A kutatók úgy vélik, eredményeik valószínűleg más, hasonló méretű kórházakra is alkalmazhatók. Természetesen nem mindenki dolgozik kórházban.
Egy irodai alkalmazott például sokkal kevesebbet közlekedik az emeletek között, és valószínűleg a liftnél is sokkal rövidebb ideig kell várakoznia, ezért nem biztos, hogy lépcsőzéssel egy nap 15 percet takaríthat meg. Wilson szerint azonban ettől függetlenül is érdemes a lépcsőt választani.
Dr. Philippe Meyer, a genfi Egyetemi Kórház kardiológusa is egyetért azzal, hogy az időmegtakarítás motiválhatja azokat a dolgozókat, akiknek néhány emeletet kell lépcsőzniük. A szakember szerint egy 3-4 emeletes épületben valóban időt lehet megtakarítani a lépcsőzéssel, de ha valaki az Empire State Buildingben dolgozik, nem valószínű.
A lépcsőzés egészségügyi hatásairól nem sok kutatás készült. Egy tavaly közzétett tanulmányban azonban Meyer arról számolt be, hogy amikor lépcsőzésre ösztönözte a kórház ülőmunkát végző alkalmazottait, kézzelfogható eredményt tapasztaltak.
- 12 hét után az alkalmazottak a kampány előtti átlag 4,5 emelet helyett közel 21 emeletet lépcsőztek naponta, és ezzel a derékbőség, a testzsír, a vérnyomás és a káros, LDL koleszterin szintjének enyhe csökkenése járt. Ehhez azonban Meyer szerint naponta körülbelül 20 emeletnyi lépcsőzés kellett, ezért ha valaki a lépcsőt választja, amikor az irodába ér, próbáljon ezen kívül valami más testmozgást is kitalálni magának.
