• a bőr berepedezése
• fagydaganat
• dércsípés
• fagyási sérülés
• Raynaud-szindróma fellángolása
• napégés és szél okozta irritáció
• hóvakság
Jó ötlet a réteges viselet, vízálló külső ruházattal, hogy valóban szárazon és melegen maradjon testünk. A melegítő alsóneműk minden nedvességet elvezetnek a bőrről, míg a további ruharétegekkel egyúttal meleg levegőrétegek is kialakulnak a test körül. A ruharétegektől melegben megválhatunk, hidegben visszabújhatunk beléjük.
Berepedezett bőr
A hideg és a szél repedéseket okoz : a száraz bőrön, fájdalmas szakadt szélű, repedt sebek jelennek meg. Néha ezek a repedések egész mélyek is lehetnek és el is fertőződhetnek.
• a szemhéjakon
• a tenyereken
• az ujjperceknél
• az ujjak közötti áthajlásnál.
A berepedezettség az érzékenyebb területeken megelőzhető és kezelhető erősen hidratáló védőkrémmel, (oliva)olaj használatával, vagy éppen vazelinnel való bekenéssel.
Fagydaganat
A fagydaganat viszkető, tűzpiros foltos bőrelváltozás, ami a végtagok – a kéz és láb ujjai, fülcimpák – bőrén szokott kialakulni a hidegben való tartózkodást követő néhány órában. Azt gondolják, a rossz keringési viszonyok következtében alakul ki; egyes embereket jobban érinthet, mint másokat.
Az érintett terület vérerei összehúzódnak a hideg hatására. Amennyiben felmelegednek – különösen, ha mindez túl gyorsan történik – kis mennyiségű vérzés következik be, ami a bőrpírt és a viszkető, égő érzést okozza.
Legjobb megelőzés a hideg elleni védelem, különösen rosszabb keringési állapotúaknál, akik különösen hajlamosak ilyen fagyási sérülésekre.
Amennyiben a testünk bármely része lehűlt, a legjobb, ha fokozatosan melegítjük fel, inkább, mint rendkívüli hőnek kitéve.
A fagydaganat rendszerint 7-14 nap között eltűnik. Ezalatt a sérült bőrfelszínt melegen kell tartani és védeni kell további sérülésektől.
Dércsípés és fagyás
A felszíni, felületes fagyást és a dércsípést is a hideggel való érintkezés okozza. Mindkettő kialakulásának valószínűsége emelkedik:
• jeges szélben
• nagyobb tengerszint feletti magasság esetén
• a szervezet kihűlésekor
• megelőzően már fennálló keringési betegség esetén
A fagyás a dércsípés komolyabb formája, mely maradandó sérüléssel jár. Jégkristályok alakulnak ki a sejtekben, melyek növekednek, majd szétrobbannak, így különböző kémiai anyagok szabadulnak fel, melyek izomkárosodást okoznak. A bőrfelszín duzzadttá, hólyagossá válik.
A fagyási sérülések elkülönítésekor a vizsgáló orvos megvizsgálja a bőr küllemét, vizsgálja az eltéréseket a bőr érző működésében, és egyéb további rizikófaktorokat állapít meg.
A dércsípést gyors felmelegítéssel lehet kezelni. Nem kell hosszútávú károsodással számolni, bár amennyiben a bőr rövid időn belül ismételt hidegnek lesz kitéve, ismét könnyen sérülhet.
A fagyást ezzel szemben igen komolyan kell venni és amilyen gyorsan csak lehet, orvoshoz kell fordulni.
A fagyás kezelése:
• az érintett bőrterületekről minden hideg, fagyott és nedves ruha eltávolítása
• meg kell kísérelni a felmelegítést, de CSAK abban az esetben, ha további visszafagyás lehetősége nincs kilátásban
• ha a felmelegítésre lehetőség van, az kb. 40°C fokos meleg vízben – lehetőség szerint hozzáadott fertőtlenítő oldattal – történjen
• erős fájdalomcsillapítókra lehet szükség a felmelegítés során, ami jó egy órát vesz igénybe
• a fagyott végtagot nem szabad használni, alá kell polcolni és steril védőkötésbe kell helyezni
• az érintett személyt sokat kell itatni és melegen kell tartani környezetét
• antibiotikum és tetanusz-elleni védelemre is szükség lehet
• a beteget valószínűleg sebésznek is látnia kell, a további kezelések céljából
A Raynaud-szindróma fellángolása
A Raynaud-szindróma keringési betegség, mely általában a kezeket és a lábfejeket érinti. Nők között 7x gyakrabban fordul elő, mint férfiakban. Gyakran a hideggel való találkozás provokálja a betegség fellángolását. Az érintett területek verőerei összehúzódnak, vagy lezárulnak, így jelentősen csökken az érellátás ezen a területen, ezért hamar kifehéredik, majd bekékül.
Amint az érintett személy felmelegszik, a verőerekben a vér ismét keringeni kezd, az érintett terület pirossá, rózsaszínűvé válik, lüktetni – bizseregni kezd, égő érzés jelentkezhet.
Raynaud-szindrómában szenvedőknek ezért különösen javasolt a végtagok szárazon és melegen való tartása.
Napégés és szél okozta irritáció
A hó a napsugarak közel 80%-át visszaveri, ezzel megkétszerezi a leégés veszélyét. A szél még tovább fokozza ezt a hatást a bőr kiszárításával.
A napégés és a szélirritáció ellen magas (30 vagy afeletti) fényvédő-faktorú krémmel kell védekezni. Ne feledkezzünk meg jól bekenni azokat a részeket, ahová a hó visszatükrözhet:
• ajkainkat
• az orrunk alatt és belül, az orrunkban
• állunk alatt
• füleinket
• a szemöldökünk körül
A leégést és a szél okozta irritációt hűs vízzel, rázókeverékkel, hidratáló krémek rendszeres használatával kezelhetjük.
Hóvakság
A hóvakság olyan, a szemeket érintő égési sérülés, ahol a kötőhártya (a szemet és a szemhéjakat fedő külső nedves hártya), a szaruhártya, vagy cornea (a szem felületét fedő, átlátszó kupola) és az ideghártya, vagy retina (a szem belső felszínét takaró fényérzékeny réteg) sérülésével jár.
Eleinte a szemeket száraznak, irritáltnak érezzük. A következő 12 órában mindez tovább romolhat:
• vörös, duzzadt szemek és szemhéjak jelennek meg
• a szemek kifejezetten irritálttá válnak, mintha homok került volna beléjük
• szemnyitási vagy szemmozgatási nehézség alakul ki
A hóvakság szövődményei összegződhetnek: minden újabb alkalommal a hosszútávú hatások egyre súlyosabbak lehetnek.
A megelőzéshez viseljünk UV szűrős védő- vagy napszemüveget - elsősorban olyat, mely az oldalról jövő fény bejutását gátolja – minden időjárási helyzetben, még borús idő esetén is.
A szemek dörzsölése további sérüléseket okozhat, fontos, hogy leküzdjük ezt a kínzó érzést. Amennyiben a tünetek komolyak, vagy folyamatos látászavart okoznak, feltétlen keressünk fel szemészorvost.
A megfelelő felszereléssel és biztos védelemmel ellátva tehát biztonságban érezhetjük magunkat, miközben a lehető legtöbb örömünk lesz a sípályákon.
