Az elhízás növekedése a legfontosabb klinikai-epidemiológiai jelenségek egyikévé vált. Az olyan tényezők, mint az étkezési szokások megváltozása és az ülő életmód együttesen szerepet játszanak a betegség kórfejlődésében. Feltételezik, hogy a túlzott zsírfogyasztás hibásodást okozhat a neuronok által közvetített jelekben, melyek a jóllakottság érzetért felesősek az agy hipotalamusz részében. Ezek a hibák kontrollálatlan ételbevitelhez és elhízáshoz vezethetnek.
A José Barreto C. Carvalheira vezette csoport bemutatta, hogy az elhízott rágcsálóknál a testmozgás után a jóllakottságot mutattak a hipotalamuszi neuronokban és csökkentették az ételbevitelt. "Az elhízott állatoknál a testmozgás növelte az IL-6 és IL-10 proteinek szintjét a hipotalamuszban. Ezek a molekulák döntő szerepet játszanak az éhséget befolyásoló legfontosabb hormonok, az inzulin és leptin érzékenységnek növelésében" – magyarázta Carvalheria. A testmozgás közreműködik az elhízás megelőzésében és kezelésében, nem csak az energiafelhasználást növeli, hanem a jóllakottságérzetet is szabályozza és a táplálékbevitelt is csökkenti.
A testmozgást mindig az elhízás kezelésének sarokkövének tekintették. Csak most értették meg azonban a testmozgás hatását a testsúlyra. Így ezek a kutatások amellett, hogy megerősítik a rendszeres testmozgás szükségességét, megváltoztatják a mozgás és a testsúlycsökkentés között megalapozott jelenlegi összefüggést.
