A vérszegénység és fontosabb típusai (2. rész)

Cikksorozatunk első részében főként a vashiányos vérszegénységgel foglalkoztunk, most bemutatjuk az ún. megaloblasztos anémiákat, és a vészes vérszegénységet, a B12-vitamin hiányával járó állapotot, és a kezelési lehetőségeket.

Megaloblasztos anémiák

A csontvelői vörösvérsejt-előalakok és magában a keringő vérben lévő vörösvérsejtek nagyobbak: megaloblasztok, ill. makrociták. Ennek oka a sejtosztódás és nukleinsavképzés zavara.

A folsav és B12-hiány miatt másképpen növekszik a sejtmag – és a sejtplazma. A fentebb említett csontvelői, és a keringésben lévő sejtalakok korábban pusztulnak el végeredményképpen.

Milyen betegségekben lehet jellemző ez a vérképzési zavar?

Májbetegségek

Lépeltávolítás utáni állapot

Hogy néz ki egy megaloblasztos vérkenet a mikroszkóp alatt?

A vörösvérsejtek nagyobbak, alakjuk változatos, de főként ovális, a sejtmagban nagyfokú a lebenyezettség. A laborleletben magasabb az ún. LDH-enzimérték, amely összefügg a vörösvérsejtek korai pusztulásával.

Vészes vérszegénység

B12-vitaminhiányos vérszegénység

Érdekes, hogy ezt a vitamint az emberi szervezet nem képes előállítani, tehát külső forrásból kell felvegyük. Vigyázat! Növények sem tartalmazzák, tehát zöldségekben, gyümölcsökben nincsen. Állati eredetű termékekben, ételekben, halakban, májban, tejtermékekben fordul elő.

A B12-hiányállapotot vészes vérszegénységnek nevezzük, klinikai szempontból hasonló hozzá a folsavhiány okozta vérszegénység.

Jellemzően nagyobbak a vörösvérsejtek. Lássuk mi minden okozhatja ezt a kórképet!

A B12-vitamihiány okai

Szigorú vegetarianizmus (mivel az állati termékeket maximálisan kerülik)

Rossz felszívódás ()

A vitamin felszívódása gátolt (gyógyszerkölcsönhatás v. bélférgesség miatt)

B12-vitamin az étrendben, raktárak

Az átlagos napi étrendben 5-30 µg a B12-tartalom, az igény viszont csak 1-2 µg. Tehát normál, vegyes étrend mellett ez nem jelent problémát. A szervezetben lévő raktárak relatíve nagyok: 2-4 évre (!) képesek biztosítani a B12-készletet. A hiányállapot kialakulása is évekbe telik. Egyes kémiai anyagok felgyorsíthatják ezt a kiürülést (nitrogén-oxid).

Mivel társulhat a vészes vérszegénység?

Pajzsmirigybetegségek, pajzsmirigy gyulladás

Addison-kór (mellékvesebetegség)

Mixödéma (pajzsmirigy alulműködés legsúlyosabb állapota)

Hogyan alakulhat ki?

Normális esetben a táplálék B12-vitaminja + a gyomor fali sejtjei által termelt ún. intrinzik faktor (IF) képez komplexet, és ez szívódik fel – a vékonybélben.

Felnőtt korban, valószínűleg autoimmun betegség miatt a gyomor fala károsodhat, sorvadtabb lesz, ilyenkor savhiány is fennáll. Nem termelődik – vagy csökkent mértékben az említett IF, ezért a B12 felszívódása kárt szenved. Ráadásul a vérben antitestek képződnek a a gyomorsejtek ellen.

Kialakulhat természetesen gyermekkorban is: itt az IF örökletes hiánya, vagy rendellenessége áll a háttérben.

Milyen tünetekkel jár a vészes vérszegénység?

Lassan kialakuló tünetek, hosszabb "lappangás"

Tünetmentesség mellett a laborleleten az "indirekt bilirubin" eltérése

Nyelvgyulladás

Idegrendszeri tünetek, a perifériás idegek gyulladása (érzészavarok, tapintási zavar)

Súlyosabb esetben gerincvelői zavarok: járászavar, gyengeségérzés, esetleg emlékezetkiesés

Terhességben ritka de a vegán életmód és felszívódási zavarok kiválthatják

Diagnózis, laborleletek

A ben alacsonyabb a szérum B12-szint. Jellemzőbb a Schilling teszt: ahol izotóppal jelzett B12-vitamin tartalmú próbaitalt fogyaszt a beteg. Ezt követően kb. 20 perc múlva 1000 µg, izotóppal nem jelzett B12-vitamint kap izomba adott injekcióban. 24 órán keresztül gyűjti a vizeletét, ebből kiszámítható a 24 óra kiürült radioaktivitás. Ha a vizelettel a radioaktív B12 kevesebb, mint 5%-a ürült, fennállhat a vészes vérszegénység.

Emellett a mikroszkóp alatt nagyok a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek, utóbbiak több lebenyű magvakkal, emelkedett az LDH-szint is.

A vészes vérszegénység kezelése

Igen súlyos esetben vértranszfúzió is szükséges lehet (vörösvérsejt-transzfúzió).

Általában elegendő a B12-vitamin pótlása, indító dózisként 1000 µg-mal, majd havonta – általában élethossziglan 300 µg dózissal. A B12-vitamint csak izomba adott (i.m.) injekció formájában lehet beadni. Már az első injekciók után javul az étvágy és a közérzet, az érzészavar, idegbántalom. Kb. egy héttel adott kezelés után a vérkép is javulni kezd, magasabb lesz a vörösvérsejt szám (időnként kritikusan magas szintet is elérhet.)

Mikor kell megelőzésképpen adni B12-vitamint?

Ha a beteg teljes gyomoreltávolításon, vagy vékonybélműtéten esett át.

Forrás: Dr. Pecze Károly: Vérszegénység, vérképzés, 1999.