Ezeket látta már?

Ez az antigén teszt kimutatja mennyi ellenanyag van a vérben

ellenanyagszint-mérés, antitest, antigén, vakcina, koronavírus

Mennyire vagyunk védettek oltás után? Melyik ellenanyagszint-mérés, milyen antitesteket képes kimutatni? Oltás után melyik vizsgálat mutatja ki az immunitást? Íme!

Egyre többen érdeklődnek az ellenanyagszint-mérés iránt, amely nemcsak azt mutatja ki, hogy a COVID-19 fertőzés hatására az IgG ellenanyag megtalálható-e a szervezetben és milyen mennyiségben, hanem azt is, hogy a vakcina hatására kialakult-e a védelem a szervezetükben - mondta el korábban Dr. Menyhárt Orsolya, az Affidea Magyarország járóbeteg-szakellátás orvosigazgatója. .

Pontosan mit mutat ki az ellenanyagszint-mérés?

Mint ismeretes a koronavírus-fertőzés nyomán kétféle ellenanyag termelődik a szervezetben: az IgM a korai, illetve az IgG a későbbi - előbbi pár hétig, míg utóbbi valószínűleg hónapokig, esetleg évekig mutatható ki a szervezetben. E két ellenanyag vizsgálatához vénás vért vesznek a pácienstől, majd laborban határozzák meg, hogy a késői ellenanyagból mennyi van jelen a pácines szervezetében, és az a szint elegendő-e a védettség kialakulásához. Aki átesett a fertőzésen vagy megkapta a védőoltást, nagy valószínűséggel megfelelő ellenanyag-szinttel rendelkezik a védettséghez.

A teszt alkalmas lehet a tünetmentes, vagy szegényes tünetekkel bíró személynél az esetleges fertőzés utólagos igazolására, azaz lezajlott betegség későbbi kimutatására. Ha valaki védőoltást kapott, akkor az ellenanyag-teszttel az is ellenőrizhető, hogy az oltás hatására megfelelő-e a szervezetben az ellenanyag-termelés. De nem mindegy, mire vagyunk kíváncsiak, mert a két cél, két különböző vizsgálatot igényel:

Fertőzés utáni védettség kimutatásához

SARS CoV2 fertőzés utáni IgG immunválasz vizsgálat

A vizsgálattal a koronavírus fertőzés után kialakult IgG immunválasz mérhető, ha az immunrendszer megfelelő ellenanyag termeléssel válaszol a fertőzésre. Ebben az esetben a vizsgálattal megállapítható, hogy valaki átesett-e már a fertőzésen és kialakult-e védettsége.

Az ellenanyag a fertőzést követő 10. napon jelenik meg a szervezetben, az immunválasz egyénenként eltérő lehet, ezért előfordulhat, hogy ennél később mutatható ki.

Ez a vizsgálat nem az S-fehérje ( tüskefehérje vagy spike protein) elleni ellenanyagot méri, hanem a vírusspecifikus nukleokapszid (N) elleni ellenanyagokat. A jelenleg elérhető oltások utáni védettség mérésére így nem alkalmasak.

Oltás utáni védettség kimutatásához

SARS CoV2 oltás utáni IgG immunválasz vizsgálat

A vizsgálat segítségével kimutatható, hogy az oltást követően kialakult-e már a megfelelő immunválasz a SARS CoV2 vírus ellen, azaz hogy mekkora a vénás vérben a koronavírus spike receptor-kötő fehérje (S-fehérje) ellen termelt specifikus IgG antitest mértéke.

A teszt a jelenleg Magyarországon elérhető összes oltás (Pfizer, Moderna, Szputnyik, Sinopharm, Astra Zeneca), valamint a már engedélyezett oltóanyagok (Johnson&Johnson, CoviShield, CanSino, CureVac) beadása után kialakult immunválasz mérésére alkalmas - írja a medicoverkorhaz.hu.

A mintavétel a kétdózisú oltások esetén (Pfizer, Moderna, Szputnyik, Sinopharm, Astra Zeneca, CoviShield, CureVac) a második oltás után egy héttel, az egydózisú oltások esetén (Johnson&Johnson, CanSino,) az oltást követő 4.-6. hét után javasolt. A vizsgálat vénából vett vérmintából történik.

A vizsgálat csak a szervezet által termelt S-fehérje ellenanyag szintjére ad számszerű eredményt, az immunvédelemben résztvevő egyéb sejtek (T-sejtek, B-sejtek stb.) jelenlétét nem mutatja ki.

Az IgG antitestek megjelenése a fertőzés után 7-15 nappal mutatható ki, míg vakcináció esetén javasolt az oltási dokumentációban írtak alapján a teljes védettség kialakulásának várható ideje után mintát venni (pl. a Pfizer oltás esetén a 2. oltás után minimum 7 nappal).

Nagy érzékenységű Centaur-teszt

Ez a szerológiai eljárás annyival mond többet, mint a csak „S” fehérjét kimutató ELISA vagy egyéb immunkémiai módszerek, hogy az elvégzett teszt az S fehérjének egy meghatározott részére, az úgynevezett receptor kötő doménre (RBD) bekötődő antitestek szintjét is kimutatja. Az RBD-vel kölcsönható antitestek megakadályozzák, hogy a vírus az ACE receptorhoz kötődjön, így a vírus sejtbe jutását gátolják. A Centaur vizsgálat az egyén antitestes védettségét jelentő antitest szintjét/állapotát számszerűsíti. A szám arányos a vérben keringő neutralizáló antitestek mennyiségével, ami az oltások hatásosságára (időbeni lefolyásra) vagy szükségességére is ad információt.

Az antigén és az antitest nem ugyanaz

Az antigén olyan anyag, ami a szervezet számára idegen, és ezért az immunrendszer védekező reakciót indít ellene. A védekező reakció során az immunrendszer antitesteket termel, vagyis olyan ellenanyagokat, amelyekkel a káros anyagot (például vírust, baktériumot stb.) el tudja pusztítani. Tehát az antitestek termelését az antigén indítja be.

Az antigén és az antitest szavakat sokan keverik egymással. Hogy melyik melyik, azt úgy a legkönnyebb megjegyezni, hogy az antigén az idegen, míg az antitest a saját testünk által termelt anyag.

Ezeket alapul véve tehát az antigénteszt a vírus jelenlétét mutatja ki, míg az antitestteszt a vírus ellen termelt ellenanyag szintjét.

Antitest-, és antigéngyorsteszt is kapható kereskedelmi forgalomban.

Az antitestgyorsteszthez az ujjbegyből vett vércsepp szükséges és azért gyors, mert az eredmény kiértékeléssel együtt kb. 15-30 perc alatt készül el. Az antitestgyorsteszt az IgG és az IgM szintet figyeli, így a szervezetnek a koronavírusra vagy az oltásra adott immunválaszát tudja kimutatni.

Az antigéngyorsteszt egy szerológiai, immunológiai gyorsteszt, amely a szervezetbe került vírusnak egy nukleoprotein antigén részét mutatja ki. A tesztet orrgarat-váladékból végzik, melyet egy vattapálca segítségével az orron keresztül vesznek le, ennek is gyorsan megvan az eredménye, ezért gyorsteszt.

Jó, ha tudjuk, hogy az egyes gyorstesztek érzékenysége eltérő lehet, és nem is minden gyorsteszt egyformán megbízható, adhatnak fals pozitív és fals negatív eredményeket is.

Egy adott vírus ellen többféle ellenanyag termelődik egy fertőzés során, hiszen a vírusnak több eleme is immunreakciót válthat ki. Egyéni különbségek láthatók abban, melyik típusú antitest milyen mértékben és mennyi ideig mutatható ki egy fertőzés után. A kereskedelmi forgalomban lévő reagensekben különböző antigént használnak a gyártók az immunválasz kimutatására, ezért ennek megfelelően az így kapott eredmények is különbözőek lehetnek - olvasható a synlab.hu -n.

Ez is érdekelheti:

Forrás: egeszsegkalauz.hu
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához