Koronavírus oltás: ezt kell tudni róla
Legalább 190-féle Covid elleni vakcina fejlesztése folyik, de mikorra lesz valójában egy biztonsággal használható koronavírus oltás?
Soha nem látott ütemben terjed a SARS-CoV-2 Európa-szerte. Tombol a koronavírus megbetegedések második hulláma. Sem igazoltan hatásos gyógyszervegyület, sem bizonyítottam hatásos koronavírus vakcina nincs a kezünkben. Ígéretekből azonban nincs hiány. Utánanéztünk, hogy világszerte hány és milyen típusú koronavírus vakcina fejlesztése folyik.
Szinte minden nagyobb gyógyszergyár és biotechnológiai cég oltóanyag-fejlesztésbe fogott, és számos országban, köztük Magyarországon is, folynak a koronavírus elleni vakcina fejlesztésére irányuló kutatások.
Legalább 190 különböző koronavírus oltás áll fejlesztés alatt
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amelynél koronavírus oltás fejlesztésének a szálai összefutnak, jelen pillanatban (2020. szeptember 17-i állapot) 182 futó, a fejlesztés különböző stádiumaiban lévő fejlesztést jegyez. Emellett még legalább 8 olyan projekt van, ami ismert, de (még) nem vette számba a WHO. Legalább 190 esély van tehát arra, hogy a jövőben hatásos és biztonságos vakcina álljon rendelkezésünkre az új típusú koronavírussal szembeni harcban.
Koronavírus vakcina: élő vagy elölt vírus, netán genetikai anyag van benne?
Felmerül a kérdés, hogy miben lehet az egyik koronavírus vakcina más, mint a többi. Ha a koronavírus oltóanyagokat az immunreakció létrehozásának a módja alapján kategorizáljuk, alapvetően 3 fő típusú oltóanyag különíthető el. A jelenleg zajló kísérletek és vizsgálatok is ennek a 3 csoportnak a valamelyikébe illeszthetők be.
1. Élő oltóanyag vektorvírusokkal: ez esetben ártalmatlan vírusok, így például a módosított Ankara vakcina vírus (MVA) vagy a 26-os szerotípusú adenovírus (Ad26) szerepelnek hordozóként (ún. vektorvírusként), amiket az új típusú Covid-19-re, vagyis a SARS-CoV-2-re jellemző felszíni fehérjékkel “felöltöztetnek”. A szervezetbe kerülő, SARS-CoV-2 jegyeit magukon hordozó vírusok immunreakciót idéznek elő, aminek a hatására a későbbiekben a szervezet emlékezni fog a SARS-CoV-2 sajátosságaira, és egy tényleges fertőzés esetén jó eséllyel le fogja azt küzdeni.
2. Elölt SARS-CoV-2 vírusokat vagy vírusdarabkákat tartalmazó koronavírus vakcinákkal is lehetséges az immunrendszert megtanítani arra, hogy a későbbiekben eredményesen harcoljon a tényleges SARS-CoV-2 kórokozókkal.
3. Olyan vakcinákat is terveznek, fejlesztenek, amik a SARS-CoV-2 kiválasztott génjeit tartalmazzák mRNS (messenger RNS) vagy DNS formájában. Vagyis: tulajdonképpen a vírusgének egy részét kódoló genetikai anyaggal történne meg az oltás. A remények szerint a szervezetbe juttatott genetikai anyagból vírusfehérjék képződnek az emberi szervezetben, amik immunreakciót idéznek elő, és védettséget alakítanak ki. Mindez igen újszerű tudományos megközelítést tükröz, olyannyira, hogy jelenleg még egyetlen egyéb betegségekkel szembeni védőoltásként sincs forgalomban ilyen jellegű vakcina.
Koronavírus oltás még nincs, de a készleteket már “osztják”
Ha már valamelyik gyártó valaha is gyártani fog koronavírus vakcinát, akkor nem kis adagokról van szó. A Janssen például 1 milliárd adag legyártását ígéri, csakúgy, mint a Sanofi és a GSK, vagy a Moderna és a Lonza. Az AstraZeneca konkrét ígéretet is tett: 2020 szeptemberére és októberére 30 millió adagot ígért Nagy-Britanniának és 300 millió adagot az Amerikai Egyesült Államoknak.
Jelenleg több koronavírus oltás van a human vizsgálatok utolsó fázisaiban, de hangsúlyozandó, hogy gyógyszerügyi hatóság által engedélyezett koronavírus vakcina még nincs. Vagyis, jelenleg sem az USA-beli FDA, sem az európai hatóság, az EMA nem adott ki forgalomba hozatali engedélyt.
Gáláns ajánlatokból sincs hiány, noha koronavírus vakcina még nincs, de számos potenciális gyártó már termelői áron ígéri a termékét, így az AstraZeneca, a GlaxoSmithKline, a Pfizer vagy a Janssen.
Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész
Forrás: www.vfa.de
