A demencia egyik első jele, ha séta közben ez már nem megy jól

2024.03.23.

szellemi hanyatlás demencia gyaloglás séta kutatás

gyaloglás, séta, demencia, szellemi hanyatlás

Kutatók érdekes megállapításokra jutottak a szellemi leépüléssel kapcsolatban.

Dobson Szabolcs gyógyszerengedélyeztetési szakértő csoportjában korábban egy izgalmas, szellemi leépülést vizsgáló tanulmányra hívta fel a figyelmet.

"A The Lancet Healthy Longevity című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint a gyaloglás közbeni szellemi feladatvégzés (pl. beszéd, gondolkodási műveletek) képessége 55 éves kortól kezd csökkenni, vagyis akár egy évtizeddel az idős kor előtt, amelyet hagyományosan 65 éves életkortól számítanak." - írta a szakember posztjában, majd kitért arra is, hogy a kutatók nagyszámú, 40 és 64 év közötti embert értékeltek, akik a Barcelona Brain Health Initiative (BBHI) nevű tanulmányban vettek részt.

"Megfigyelték, hogy a normál, nyugodt körülmények közötti járási képesség viszonylag stabil maradt ebben a korosztályban. Azonban még ebben a viszonylag egészséges csoportban is, amikor a résztvevőket gyaloglásra és fejszámolási feladat elvégzésére kérték, a hatodik élettized közepétől kezdődően finom, de fontos járásváltozásokat figyelhettek meg" - írta posztjában Dobson.

Milyen tünetekkel forduljunk neurológushoz?

A demenciának több formája létezik, amelyek az ideggyógyászati tünetek és a kiváltó ok szerint is csoportosíthatók. Bár a demenciának több fajtája ismert, az alábbi tünetekkel mindenképpen forduljunk orvoshoz.

rövidtávú emlékezetkiesés
a mindennapi tervezés, döntéshozatal, figyelem nehézségei
beszédzavar (afázia)
begyakorolt mozgások zavarai (apraxia)
tárgyak, személyek felismerésének nehézsége (agnózia)
pszichés változások, zavarok (szorongás, félelem, depresszió)
motiváció hiánya, korábban kedvelt tevékenységek feladása
a személyiség megváltozása: agresszivitás, zárkózottság, közömbösség, nyugtalanság stb.
alvászavarok, éjszakai ködös tudatállapotok megjelenése
vegetatív zavarok: széklet-, vizelet ürítés szabályozása

A demencia korai jelei

A demencia általában lassan alakul ki, és a tünetek súlyossága az idő előrehaladásával fokozódik. Ha hozzátartozóján a demencia jeleit észleli, feltétlenül forduljon a háziorvoshoz, és segítségével keresse fel a lakóhelyéhez legközelebb található demenciacentrumot. A betegség kórismézését követően rendszeresen egyeztessen ideggyógyásszal arról, hogy a hanyatlási folyamat során milyen tüneti segítség adható a beteg számára.

1. Memóriazavar

A memóriavesztés a demencia egyik leggyakoribb tünete. A demenciában szenvedő nehezen tudja felidézni a közelmúltban tanult információkat. Igaz, a legtöbb ember az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban felejt el dolgokat. Ha azonban a memóriavesztés az életkorral kapcsolatos, és nem a demencia miatt következett be, később az illető általában vissza tudja idézni az információt.

A demencia megnehezítheti az idő múlásának megítélését. Az emberek azt is elfelejthetik, hogy hol vannak, hogyan kerültek oda, és miért. Nehezen érthetik meg a jövőben vagy a múltban zajló eseményeket, és a dátumokkal is nehézségekbe ütközhetnek.

2. Tervezési vagy problémamegoldási nehézségek

A demenciában szenvedő személy nehezen tud követni egy tervet. Például nehezen követhet egy receptet főzés közben, vagy nehezen követheti az útbaigazítást vezetés közben. A problémamegoldás is nagyobb kihívást jelenthet, például amikor számokat ad össze a számlák kifizetéséhez.

3. Nehézségek a megszokott feladatok elvégzésében

A demenciában szenvedő személynek nehézséget okozhat a rendszeresen végzett feladatok elvégzése. Például nehezére eshet a televízió beállításainak megváltoztatása, a számítógép kezelése, egy csésze tea elkészítése vagy egy megszokott helyre való eljutás.

4. Zavarodottság az idővel vagy a hellyel kapcsolatban

Megváltozik az illető viselkedése, beszéde, az érintettek gyakran elveszítik térbeli és időbeli tájékozódásukat, és nem tudnak pontos válaszokat adni olyan egyszerű kérdésekre sem, mint például: "Milyen nap van ma?" vagy "Hol vagyunk most?". Néha a beteg beszéde összefüggéstelen lesz, csapong a témák között, elveszhet a szavak sorrendjében vagy az adott mondat értelmében is. A zavartság mellett számtalan más kísérőtünet is jelentkezhet, például szorongás, fejfájás, hányinger, érzészavarok, remegés, izzadás és akár agresszivitás is.

5. Kihívások a vizuális információk megértésében

A vizuális információk nehézséget jelenthetnek a demenciában szenvedők számára. Nehezen tudnak olvasni, távolságot megállapítani, vagy színek között különbségeket tenni.

6. Problémák a beszéddel vagy az írással

A demenciával küzdőknek nehézséget okozhat a beszélgetésekben való részvétel. Előfordulhat, hogy elfelejtik, mit mondanak, vagy mit mondott valaki más, és kihívást jelenthet a beszélgetésbe való bekapcsolódás. Rosszabb lehet a helyesírásuk, nem tudják használni az írásjeleket, sőt a kézírásuk is nehezebben olvashatóvá válik.

7. Tárgyak elkeverése

Előfordulhat, hogy a demenciában szenvedő nem emlékszik arra, hogy hol hagyja a mindennapi tárgyakat, például a tévé távirányítóját, a telefont, a pénztárcát és a kulcsokat. A tárgyak elkeveredése frusztráló lehet, és ahhoz vezethet, hogy a személy másokat lopással vádol.

8. Rossz ítélőképesség vagy döntéshozatal

A demenciával küzdők számára nehéz lehet megérteni, hogy mi a tisztességes és ésszerű. Ez azt jelentheti, hogy túl sokat fizetnek dolgokért, vagy olyan dolgokat vásárolnak, amelyekre nincs szükségük. Néhány demens a személyes higiéniára vagy a megjelenésre is kevesebb figyelmet fordít.

9. Visszavonulás a társadalmi tevékenységektől

A demenciában szenvedő beteg érdektelenné válhat a másokkal való társas érintkezés iránt az otthon és a munkahelyén is. Visszahúzódóvá válhat, és nem beszélget másokkal, vagy nem figyel oda, amikor mások beszélnek hozzá.

10. Változások a személyiségben vagy a hangulatban

A demenseknél hangulati ingadozások vagy személyiségváltozások fordulhatnak elő. Például ingerlékennyé, depresszióssá vagy szorongóvá válhatnak.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A kognitív hanyatlás jelei demenciát vagy más betegséget is jelezhetnek, ezért is fontos, hogy már az első tünetek megjelenése után forduljunk orvoshoz. Ha a fenti tünetek bármelyikét tapasztaljuk, vagy észrevesszük azokat egy hozzátartozónkon mindenképpen konzultáljunk szakemberrel. Az Alzheimer Társaság szerint mítosz, hogy a kognitív funkciók mindig romlanak, ahogy az ember idősebb lesz. Míg a kisebb feledékenység az öregedési folyamat normális része lehet, azonban ha a tünetek hatással vannak az illető mindennapi életére, akkor komolyabb probléma állhat a háttérben.

Minden esetben komolyan kell venni a tüneteket és fel kell deríteni a kiváltó okot, mert akár életveszélyes állapot (pl. mérgezés) is lehet a zavartság hátterében.