Ezzel ébred, ezzel fekszik? Egyszerre gyengíti az immunrendszerét és növeli a rák esélyét vele
Ha állandósul, az hosszú távon igen káros.
A sok stressz daganatossá tesz?
Az állandósuló stressz hosszú távon igen káros: csökkenti az immunaktivitást, fokozza a fertőzésekkel szembeni fogékonyságot, és a különféle daganatok kialakulásának a kockázatát.
Nemrég írtunk arról, hogy a rövid ideig tartó stresszhatások – evolúciós védőszerepükkel, vagyis a harcot támogató vagy a menekülést segítő voltukkal összefüggésben – általában kedvezően hatnak az immunrendszer működésére. Azaz, nem árt, ha „hidegstresszként” veszünk egy hideg vizű zuhanyt, ahogy az sem baj, ha megijedünk az orvostól, ahogy az oltóanyagot készül belénk szúrni, vagy megriadunk egy póktól a fürdőszoba sarkában - hiszen ezek a folyamatok serkentik az immunműködést. A „jóból” is megárt azonban a sok!
5 gyógynövény stressz és depresszió ellen - így használja, hogy hasson! Kattintson!
Hangsúlyozandó, hogy a stresszből is ártalmas a nagy mennyiség. Vagyis, az állandósuló, tartós stressz következménye nem egy folyamatosan aktívan tartott immunrendszer lesz, hanem épp az ellenkezője: a tartós stressz növeli a kóros folyamatok, köztük a daganatok kialakulásának a kockázatát.
A stressz lehet „jó” és „rossz”
A stresszel foglalkozó amerikai kutató, Firdaus S. Dhabhar értelmezésében kétféle stressz létezik: a „jó” és a „rossz”.
A gyorsan lecsengő „jó” stressz kedvező élettani hatású, mivel serkenti az immunrendszert, elősegíti a sebgyógyulást, növeli a vírusokkal és baktériumokkal szembeni ellenállóképességet. Ezzel szemben a „rossz” stressz tartósan fennáll, és káros hatású a szervezetre, kimeríti azt: csökkenti az immunaktivitást, fokozza a fertőzésekkel szembeni fogékonyságot stb.
Hogyan jöhet létre tartós stresszhatás?
Igen gyakori, hogy valaki, elsősorban az, aki szorongó természetű, egy munkahelyi, anyagi vagy párkapcsolati stb. természetű eseményt pszichés stresszként él meg. Szintén gyakori, hogy az illető nem tud szabadulni a „probléma” a „veszély” gondolatától, olyannyira, hogy az már a testi működésében is nyomot hagy: a tartós(nak vélt) stressz következtében többek között heves szívdobogás, magas vérnyomás, alvászavar, gyomorégés, hányinger, szédülés, ingerlékenység jelentkezik nála. Ez a fajta, állandósuló stressz már hosszú távon igen káros. Olyannyira, hogy nem csak emésztőrendszeri és mentális panaszokkal fog együtt járni, de potenciálisan életveszélyes szív- és érrendszeri következményei is lehetnek, illetve nő a különféle daganatok kialakulásának a kockázata.
A tartós stressz gyengíti az immunrendszer, fokozza a rák kockázatát
Állatkísérletekben és humán vizsgálatokban is igazolták, hogy a hosszú távon fennálló stressz immungyengítő hatású. Több vizsgálat vette górcső alá azt, hogy miként hat a tartós stressz a daganatok előfordulási gyakoriságára. Úgy tűnik, hogy a stressz emeli a daganatok kialakulásának a rizikóját, és már kialakult rák esetén kedvez az állapot további romlásának. Bizonyított, hogy krónikusan stresszelt egereknél az első tumorok sokkal fiatalabb korban jelennek meg, mint nem stresszelt egereknél.
Több vizsgálatban konkrétan leírták azokat az ingerületátvivő, gyulladáskeltő, illetve immunrendszeri működésben szerepet játszó molekulákat és hormonokat, amik mennyisége megváltozik a tartós stressz hatására, és szerepet kaphat a daganatok kialakulásában.
A stresszel összefüggő daganatok a rákok legkülönfélébb fajtáit ölelik fel: prosztatarák, emlőrák, gyomor- és bélrendszeri daganatok, tüdődaganat és bőrrák esetén is kimutatták már a krónikus stressz és a daganat előfordulási gyakorisága közötti kapcsolatot.
Mit lehet tenni a tartós stressz megelőzése érdekében?
Annak érdekében, hogy a „jó” és a „rossz” stressz elkülönüljön, és a pszichés behatások ne váltsanak ki irreálisan hosszú távú következményeket, életmódbeli változtatások, pszichológusi támogatás és fizikai aktivitás lehet segítségünkre.
A „hobbiknak élés”, legyen az festés, kertészkedés vagy bármi más, jótékony hatású. Emellett a kellő mennyiségű alvás, a fizikai aktivitás és a kiegyensúlyozott táplálkozás is hozzájárulhat ahhoz, hogy „jó” és a „rossz” stressz közötti mezsgye minél szélesebb legyen, és a rövidként is kezelhető stresszhatások ne fajuljanak krónikussá, annak minden negatív egészségügyi következményével együtt.
Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
A legjobb gyógynövények stressz és depresszió ellen - így használja, hogy hasson!
Források:
(1) Dhabhar FS. Effects of stresson immune function: the good, the bad, and the beautiful. Immunol. Res. 2014;58:193-210.
(2) Dai S et al. Chronic Stress Promotes Cancer Development. Front Oncol. 2020;10:1492.
