Barna foltos arcbőr: gyulladás is okozhatja
Nem mindegy milyen típusú a pigmentfoltja!
A hiperpigmentáció, vagyis amikor barna foltok jelennek meg a bőrön, általában akkor jelentkezik, ha az érintett bőrfelületet nagyobb mennyiségben éri a napsugárzás. Azonban a pigmentfoltok megjelenését egyéb tényezők is kiválthatják, ráadásul több típusa is ismert.
A hiperpigmentáció 3 formája
Bár a pigmentfoltokat elsősorban az idősebb korosztállyal kapcsoljuk össze a májfoltok miatt, a hiperpigmentáció kortól függetlenül, férfiaknál és nőknél egyaránt megjelenhet. A hiperpigmentációnak három típusa ismert, mivel a különböző bőrfelületek különféle formában reagálnak a nagy mennyiségű UV-sugárzásra.
A melazma elsősorban a kismamákat érinti (terhességi maszkként is emlegetik), a várandósság alatt és után szokott megjelenni. Jellegzetessége, hogy a nagy, sötét, szabálytalan élű foltok szimmetrikusan jelennek meg az arcon, főként azokon a területeken (arccsont, homlok, orrnyereg, felső ajkak), amelyek a legtöbbet vannak kitéve napsugárzásnak.
A lentigo – amelyre napfoltként, öregségi foltként, pigmentfoltként is szoktak hivatkozni – a test különböző, napfénynek kitett részein megjelenő hiperpigmentáció, így leginkább a karokon, a kezeken, a vállakon és az arcon jelentkezhet. Számuk és méretük az életkor előrehaladtával változik.
A PIH (gyulladás következtében kialakult hiperpigmentáció) típusú pigmentfoltokat pedig onnan ismerhetjük fel, hogy heges és szabálytalan körvonalú foltokként jelentkeznek, leginkább bőrirritációk, esztétikai eljárások, bőrsérülések (seb, égés, pattanások) utáni hegek következtében.
A melazma három típusa
A melazma tehát a hiperpigmentáció azon fajtája, amely leginkább nőknél gyakori, különösen terhesség alatt és után.
Azokon a területeken alakulnak ki, amelyek leginkább ki vannak téve a napsugárzásnak: arccsont, homlok, orrnyereg, felső ajkak. Szimmetrikusan helyezkednek el, szabálytalan kontúr és homályos élek jellemzik. A melazmának három típusát különböztetjük meg, attól függően, hogy a bőr mely rétegében helyezkedik el.
- Epidermális melazma (70%): a bőr legfelső rétegét érinti, világos barna jól elhatárolható foltok
- Dermális melazma (10-15%): a bőr mélyebb rétegeiben kialakuló, szürkés barna, halvány kék foltok, rosszul definiált körvonalak
- Kevert melazma (20%): A melanin pigmentek mind a két rétegben megjelennek, sötét barna pigmentfoltok jellemzik. Ezt a fajtát a legnehezebb kezelni.
A melazma legtöbbször a szervezetben végbemenő hormonális változás hatására alakul ki, például: terhesség, változókor (menopauza), hormonális fogamzásgátlók szedése. További rizikó faktorok, amelyek fokozhatják a melazma kialakulásának kockázatát: napsugárzás (UV sugárzás, látható fény), nem, kor, fototípus, öröklött hajlam, bizonyos gyógyszerek, nem megfelelő kozmetikumok alkalmazása arckezeléseket követően.
A melazma kialakulásában a melanociták fokozott működése játszik szerepet, melynek során a melanin (festékpigmentek) túltermelődés következtében hiperpigmentált foltok alakulnak ki a bőrben. Ezt a túlműködést idézi elő a szervezetben megnövekedett ösztrogén szint, valamint az UV sugárzás, új tanulmányok szerint pedig a látható fény is.
A jelentkező elszíneződések szerencsére nem jelentenek többet esztétikai problémánál. Kezelésüknél fontos, hogy ne csak nyáron, de télen is gondoljunk a fényvédelemre.
Mit tehetünk a melazma ellen?
Az életkor előre haladásával megváltozik a bőr struktúrája, ezzel együtt sérülékenyebbé válik a bőr. Ezért időskorban a nyári időszakban fokozott fényvédelem – magas faktorú fényvédő készítmény használata, megfelelő védőruházat és szalmakalap viselése – javasolt.
Várandósság alatt fokozott figyelmet igényel a bőr védelme, mivel a megváltozott hormonháztartás hajlamosíthat bőrbetegségekre, így a napallergiára is.
A napallergia kezelése
A napallergia tünetei vizes rázókeverékkel, súlyos esetben szteroid krémekkel csökkenthetők. A fotodermatosisok aktív tüneteinek kezelése szájon át szedett gyógyszerekkel (antihisztaminok /allergiaellenes szerek/, szisztémás szteroidok), valamint helyi gyulladáscsökkentők alkalmazásával történik.
Kisfokú kiütéses tünetek kezelésére gyulladásgátló spray-k, emulziók, krémek, súlyos esetben szteroidtartalmú, külsőleg alkalmazható szerek használata javasolt. A hólyagocskák vizes rázókeverékkel száríthatók, ritkábban hólyagmegnyitás válik szükségessé. A letisztított felületekre antiszeptikus, hámosító kenőcsös fedőkötés helyezése javasolt.
A fény által is provokált (fotoaggravált) kórképek esetén az alapbetegség kezelését rendszeres és tartós fényvédelemmel kell kiegészíteni.
Olvasta már?
- Csak a napsugárzás okozhat hiperpigmentációt? Így tüntethetjük el
- Napfolt, öregségi folt, pigmentfolt: így kezelheti a hiperpigmentációt
- Anyajegyek önvizsgálata: így ismerhetjük fel időben a bőrrákot
- Pigmentfoltos arcbőr: így halványíthatja el a májfoltokat
- 5 rejtett hely, ahol melanóma alakulhat ki! Ezeket is nézze át
- Napallergia - tünetei, kiváltó okai és kezelése
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Kezelhetőbbé vált az egyik legveszélyesebb daganat Magyarországon
