Börtönbe kerül a PIP mellimplantátumokat forgalmazó cég vezetője
Négy év börtönbüntetésre ítélte Jean-Claude Mast, a 2010-ben világméretű botrányt okozó PIP-mellimplantátumot gyártó francia cég alapítóját első fokon a dél-franciaországi Marseille büntetőbírósága.
A megszűnt Poly Implant Prothese (PIP) francia cég további négy vezetőjére 18 hónaptól három évig terjedő felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki a bíróság.
A 74 éves céglapítónak 75 ezer euró (22,5 millió forint) pénzbírságot is be kell fizetnie, valamint örökre eltiltották az egészségügyi szektorban való működéstől és a cégvezetéstől. Ezenkívül Mas köteles több ezer euró kártérítést fizetni valamennyi őt feljelentő sértettnek - van, akinek morális alapon, másoknak pedig azért, mert el kellett távolítani a testükből a szakadásveszélyes mellimplantátumot. A megítélt kártérítések összege sértettenként 6 és 13 ezer euró (1,8 és 3,9 millió forint) között mozog.
A pert hét hónappal ezelőtt a nagy érdeklődés miatt egy átmenetileg átalakított kongresszusi központban tartották Marseille-ben, ahol az 5250 felperest mintegy háromszáz ügyvéd képviselte.
"Ez az első jelképes lépés, az első alakalom, hogy használhatjuk a bűnös szót Jean-Claude Masra" - mondta Alexandra Blachere, a PIP-mellbetétet viselők legfőbb egyesületének ügyvédje.
Yves Haddad, a cégalapító ügyvédje közölte: fellebbeznek a döntés ellen. Miután a fellebbezés halasztó hatállyal bír, Mas szabadlábon maradhat és a kártérítéseket sem kell egyelőre megfizetnie.
Valamennyi vádlottat súlyos csalásban mondta ki bűnösnek a bíróság.
A francia kisvállalkozás tíz éven át gyártotta és forgalmazta az egész világon a szakadásveszélyes mellimplantátumot, amelyhez nem engedélyezett szilikongélt használtak az illetékes hatóságok tudta nélkül.
Jean-Claude Mas még a botrány 2010-es kitörése után és a perben is azt állította, hogy a gél "tökéletes" volt. A csak érettségivel rendelkező vállalkozó orvoslátogatóként ismerkedett meg a mellimplantátumokkal a 80-as években, amikor még nem létezett a maihoz hasonló szabályozás ezen a területen. Cégénél, amelyet 1991-ben alapított, az ott dolgozók szerint szektára emlékeztető hangulat uralkodott. A bíróságon ugyanakkor elnézését kért a sértettektől.
A perben azonban a leglényegesebb kérdésre, a gél minőségi problémáira nem született egyértelmű válasz.
Az egészségügyi termékekkel foglalkozó francia egészségügyi hatóság (AFSSAPS) semmilyen közvetlen összefüggést nem állapított meg daganatos megbetegedések és a mellbetét viselése között, de azt igen, hogy a nem engedélyezett gél, amely tízszer olcsóbb, mint az egészségügyi előírásoknak megfelelő anyag - azaz évi több mint egymillió eurós megtakarítást eredményezett -, öt százalékkal megnöveli az implantátum borításában a szakadás kockázatát, ennek következtében a környező szövetek gyulladását és a szilikon szivárgását. A betéteket ezért 2010 elején visszahívták a piacról. Addigra 7500 szakadást és 3000 esetben gyulladásos reakciókat állapítottak meg.
Az 1991-ben alapított és 2010-ben csődöt jelentő PIP egy időben az ágazat harmadik legnagyobb cége volt. Mellimplantátumainak 80 százalékát latin-amerikai országokba, valamint Belgiumba, Hollandiába, Nagy-Britanniába, Németországba, Olaszországba, Portugáliába, Spanyolországba, Svájcba és Svédországba exportálta, de a világon összesen 65 országban mintegy 300 ezer nő visel PIP-mellimplantátumot. A betétek tíz százaléka érkezett a kelet-európai piacra: Bulgáriába, Csehországba, Fehéroroszországba, Lengyelországba, Magyarországra és Oroszországba.
