Elhízás - és elbutulás?

Az elhízás és elbutulás kapcsolata. Aki élete derekán elhízott, annak nagyobb az esélye, hogy később demencia (elbutulás) alakul ki nála később, állítják svéd kutatók.

Több tanulmány is már összefüggésbe hozta az elhízást a későbbi szellemi hanyatlással, csak az nem volt tiszta, hogy maga a pár plusz kiló jelenti-e a kockázati tényezőt. Az új kutatás szerint már a túlsúly (25-30 közötti BMI-index) is emelkedett kockázattal jár. "Aki középkorúként túlsúlyos, annak több mint 70 százalékkal növekszik az esélye az elbutulásra." – mondta el a tanulmány vezetője, Dr. Weili Xu, a stockholmi Karolinska Intézet kutatója.

Az elhízottak kockázata pedig már csaknem négyszeres, derül ki a Neurology című folyóirat cikkéből. "Habár a túlsúly hatása az agyi funkciókra nem annyira jelentős, mint az elhízásé, a közegészségügyet igen nagy mértékben érinti." – mondta Xu, és megjegyezte, hogy világszerte 1,6 milliárdra rúg a túlsúlyos és elhízott felnőttek száma. Az Egyesült Államokban és Európában a lakosság fele ebbe a kategóriába sorolható.

Xu a tanulmányához a Svéd Ikeradatbázis adatait elemezte. Ebben szerepelt 8 534 ikerpár adata a 65 év feletti korosztályból. Közülük 350 főt diagnosztizáltak demenciával, további 114-nél meg gyanították az állapot meglétét. Harminc évvel korábban a résztvevők megadták a testsúlyukat és magasságukat. Xu a BMI-index szerint csoportosította őket. Közel 30 százalékuk tartozott a túlsúlyosak vagy elhízottak közé.

További elemzések azt is kimutatták, hogy aki középkorúként túlsúlyos vagy elhízott, minden mástól függetlenül esélyesebb az Alzheimer-kórra vagy a vaszkuláris demenciára. A normális mentális funkciót mutatók közül 26 százalék volt elhízott korábban. A betegség lehetséges jeleit mutatók közt ez az arány 36 százalék lett, míg a diagnosztizált demensek között 39 százalék.

Mikor Xu megnézte azoknak az ikreknek az anyagát, akik közül az egyik később megbetegedett, a másik meg nem, felfedezte, hogy a súllyal való összefüggés már nem jelentős, ami arra utal, hogy a demenciában a környezeti hatások és a genetika is szerepet játszhatnak.

Mi lehet a testsúly-elbutulás kapcsolata? Xu szerint ezt több folyamat is magyarázhatja. A magasabb BMI-index összefügg a cukorbetegséggel és keringési zavarral, melyek szintén kapcsolatba hozhatók a demenciával. Aki az élete középső szakaszában túlsúlyt cipel, valószínűleg hosszabb ideig tette ki szervezetét a gyulladásos folyamatoknak, melyek szintén a kognitív funkciók csökkenéséhez vezetnek.

Xu és munkatársai hozzátették azt is, hogy tanulmányuk bizonyos korlátokkal bír, például a BMI-index nem minden esetben tökéletes a test zsírhányadának megállapításához. A mentális funkciók megőrzéséhez pedig sosem túl késő elkezdeni a fogyást. A Montefiore Egészségügyi Központ geriátriai pszichiátria osztályának igazgatója, Dr. Gary Kennedy szerint a kutatás erősségei közé tartozik viszont az, hogy nagy számú embert vizsgált. Bár kapcsolatot találtak a túlsúly és a demencia kockázata között, az igazgató szerint nem bizonyítható az ok-okozati viszony. Igaz, azt már igazolták, hogy a zsírszövetek gyulladásos citokinokat és más vegyületeket bocsátanak ki. Ez viszont közvetlen hatással lehet az agyra, mivel károsítja az idegsejteket.