Hirdetés

Miért olyan egészséges a kovászos uborka?

#diéta #fermentáció #kovászos uborka #táplálkozás
2019.06.13. Módosítva: 2019.06.13.
Hirdetés

Hogyan készítsünk tökéletes, egészséges kovászos uborkát? Mennyi só kell az erjedéshez, és milyen betegségeknél van terápiás hatása?

Hirdetés

Az erjesztés vagy más néven fermentáció nem más, mint a szerves anyagok enzimek hatására történő átalakítása. Maga az emésztés folyamata is felfogható fermentációként. A rothadás is egyfajta fermentáció, de végterméke nem ehető, a folyamatokért ugyanis káros mikroorganizmusok a felelősek. Amennyiben felborul bélrendszerünk flórájának egyensúlya, kellemetlen tünetek jelentkeznek, bennünk is rothadás játszódik le ilyenkor.

Az ételkészítés esetén az enzimeket általában mikroorganizmusok (élesztőgombák, bacilusok, penészgombák...) termelik. Vannak olyan esetek is, amikor magasabb rendű élőlények, mint például a cibetmacska (kávé) vagy a méhek által készített terméket fogyasztjuk. Oxigéntől elzárva (anaerob), vagy oxigén jelenlétében (aerob), savas vagy lúgos közeg segíti (vagy éppen gátolja) a folyamatot.

A kovászos uborka erjedéséhez só kell és meleg Forrás: EgészségKalauz

Az erjesztés folyamata nélkül nem ihatnánk kávét, kakaót, de az olajbogyó, a savanyú káposzta és a szója fogyasztása sem lenne elképzelhető, nézzük, a tejsavas erjedés mit tesz hozzá az életünkhöz és az asztalunkra. A tejsavas erjedés csodái: joghurt, sajtok, kefír, savanyított káposzta, kovászos uborka és kenyér

Hogy néz ki a tejsavas erjedés?

Anaerob úton szénhidrátokból (elsősorban glükózból és laktózból) tejsav képződik, kémiailag levezetve: C6H12O6 › 2CH3CH(OH)COOH

Ehhez az kell, hogy a folyamat oxigéntől elzárva (igaz, vannak az oxigént elviselő fajok is) történjen, optimális hőmérsékleten, azaz 25-30°C sajtok, erjesztett zöldségek (uborka) esetén, míg 37-42°C joghurtok, kefírek esetén.

Általában előírás, hogy az uborkát tűző napra kell tenni. Ez azonban nem feltétlenül igaz: az erjedéshez nem kell tűző napfény, csak 25–30 fok közötti, lehetőleg körülbelül egyenletes meleg.

Ha túl sok meleg éri, az erjedési folyamat leállhat, vagy az uborkák túlérhetnek, és pépessé puhulhatnak. Ha viszont megfázik, leállhat az érés.

A káros mikroorganizmusokkal szemben elviselik a sós közeget, ezért kell jelentős mennyiségű sót alkalmazni az erjesztett zöldségek, illetve a sajt készítésnél.

Mennyi só kell a kovászos uborkához?

Kovászos uborka készítésnél az ajánlott sótartalom 5-10% között van. Tehát 1 liter vízhez 50-100 g sót kell adagolni (egy evőkanál só kb 15-20g, 3-5 evőkanál só elegendő). Laktofermentálás esetén (ez a kenyér nélküli, hűvösebb, 20-22 fokos erjesztésű eljárás) a felöntőlé 2%-os sótartalmú, tehát 1 liter forralt és lehűtött vízhez kb. 2 evőkanál sót adagolnak.

A káposzta erjedése folyamán keletkezik széndioxid is, ami (ha az edényt nem nyitogatjuk) előnyösen hat egyrészt az oxigént nem kedvelő tejsav baktériumoknak, másrészt az oxigén hiánya lassítja a C-vitamin elbomlását, ezzel megőrizve a zöldség vitamintartalmát.

Fermentálás: kik a közreműködő mikroséfek?

Az erjedést a tejsav baktériumok, vagyis a Lactobacillus, Lactococcus, Leuconostoc, Streptococcus, Pediococcus, Oenococcus és Carnobacterium törzsek intézik. A tejsavas fermentáció beindulását kenyérrel gyorsíthatjuk, egy szelet fehér kenyér vagy zsömle kiválóan alkalmas erre a célra, többek között magas szénhidráttartalma miatt is.

Cukorbetegek és gluténérzékenyek kenyér helyett néhány karika nyers krumplival is pótolhatják a kenyeret. Sőt. Akár el is lehet hagyni ezeket a segédanyagokat, mert a sós felöntőlével a zöldségek kenyér és krumpli nélkül is fermentálódnak, kovászolódnak. Az egyenletes, nem túl meleg 20-22 fokos hőmérsékleten (általában a konyhapulton) gyönyörűen megerjed az uborka, arra kell csak figyelni, hogy a zöldséget ellepje a sós lé. Így 1-2 nappal tovább tarthat a folyamat, de a végeredmény hasonló, sőt gyakorlott fermentálók szerint így finomabb, roppanósabb, kevésbé zavaros levű lesz a kovászolt zöldség.

Miért olyan egészséges a kovászos uborka?

Ahhoz, hogy energikusak, fiatalosak és egészségesek maradjunk, rendszeresen kell fogyasztanunk fermentált ételeket és italokat. A fermentált táplálékok a bennük található értékes tápanyagok (pre- és probiotikumok) révén elősegítik emésztőrendszerünk egészséges működését, igazi, élő tápanyagul szolgálnak a bélflóránknak és ez teljes szervezetünkre pozitív hatással van.

Így befolyásolja a belünk az immunrendszerünket - kattintson!

Mivel a fermentált ételek enzimekben gazdagok, segítik az emésztést, jobb a felszívódásuk, s értékes tápanyagokban gazdagabbak, mint a nem fermentált ételek. A fermentált ételek fontos szerepet játszanak az acetilkolin termelődésében, ami erősíti a beleket és segíti a bélmozgást.

A mikrobiomot, tehát a bélflóra baktériumközösségét ma már sok orvos és tudós kutatja és meglepő megállapításokra jutnak. Úgy tűnik, hogy tényleg a belünkben van a második agyunk, ami arra utal, hogy a bél és az agy kommunikál egymással. Ezt a jótékony és nagyon intelligens bélflórát a fermentált ételekkel "etethetjük", támogathatjuk.

Különösen az alábbi betegségekben érdemes rendszeresen fogyasztani:

  • bélbetegségek (székrekedés)
  • allergia
  • Candida-fertőzés
  • gombás fertőzések
  • legyengült immunrendszer
  • szorongás, depresszió.

Savanyú közegben a káros mikroorganizmusok nem képesek szaporodni, növekedni, így a fermentációs folyamat kiváló, természetes tartósítást eredményez.

Emellett a laktózérzékenyeknek jó hír, hogy az erjesztett és kellő ideig érlelt tejtermékekben a laktóz tartalom lecsökken, eltűnik. Így a hosszú ideig sajtok számukra is biztonságosan fogyaszthatóak.

Bakteriális mikroséfjeink évezredek óta rendelkezésünkre segítenek nekünk. A káros folyamatokért, a rothadásért, méregtermelésért felelős "rokonaikra" pedig fordítsunk kellő figyelmet, és tartsuk be az élelmiszer-biztonságra, az élelmiszerek előállítására és tárolására vonatkozó szabályokat.

Forrás: laboratorium.hu

Forrás: EgészségKalauz
Hirdetés