Ezeket látta már?

Így szedje a fájdalomcsillapítót, és kevesebb mellékhatással számolhat!

fájdalomcsillapító gyógyszer szedése hatékonyság

A leggyakrabban alkalmazott és vény nélkül kapható fájdalomcsillapító gyógyszereknél különböző mellékhatások léphetnek fel. A szakgyógyszerész elmondja, hogyan előzheti meg ezeket!

A paracetamol, acetilszalicilsav, ibuprofén, diklofenák, dexketoprofén vagy naproxen-tartalmú gyógyszereknél - hatóanyagtól függően - fennáll a lehetősége a különféle, többek között szív- és érrendszeri, gyomor- és bélkárosító vagy májkárosító mellékhatásoknak, esetleg a nyelőcső felmaródásának. Mit tehetünk a mellékhatások elkerülése, vagy legalább a nem kívánt hatások minimalizálása érdekében?

1. Figyeljen arra, hogy hány éves kortól alkalmazható egy adott fájdalomcsillapító készítmény!

A paracetamolt vagy ibuprofént tartalmazó gyógyszerek kanalas vagy kúp formái már akár 3 hónapos kortól kezdve alkalmazhatók, szemben például az acetilszalicilsavas fájdalomcsillapítókkal, amik csak 12 éves kor fölött adhatók. Ez utóbbiak esetében a fiatalkorúaknál való alkalmazásnál a ritka, de rendkívül súlyos Reye-szindróma esélye áll fenn.

Tudta, hogy koffeinnel jobban hat a fájdalomcsillapító? Itt tudhat meg többet, kattintson!

2. Ne kapkodva vegye be a gyógyszert, hanem – előírásszerűen – egy pohár vízzel!

A paracetamol kivételével szinte valamennyi vény nélkül kapható fájdalomcsillapító tabletta vagy kapszula (pl. acetilszalicilsav, diklofenák, ibuprofén, dexketoprofén, naproxen hatóanagúak) irritálhatja a gyomor- és béltraktus nyálkahártyáját. Ha ezeket a pirulákat folyadék nélkül nyeljük le, akkor fennáll a veszélye a nyelőcső vagy a gyomor falán való kitapadásnak, a direkt nyálkahártya-károsodásnak, aminek akár vérzéses átfúródás (perforáció) is lehet a vége. Ennek a súlyos károsodásnak az esélye jelentősen csökkenthető azzal, ha egy pohárnyi vízzel, és nem éhgyomorra vesszük be a fájdalomcsillapító gyógyszert. Kerülendő tehát a magában, éhgyomorra történő lenyelés - bármennyire is erős a fejfájás vagy kínzó a menstruációs fájdalom, és sietős a gyógyszerbevétel!

3. Ha lehet, külsőleges készítményt érdemes választani!

Több fájdalomcsillapító hatóanyagnál - diklofenák, ibuprofén - belsőlegesen (szájon át) és külsőlegesen (krémként, gélként, tapaszként) alkalmazható gyógyszerformák is rendelkezésre állnak. Ízületi kopásos panaszoknál, sportsérülésekkel járó mozgásszervi fájdalmaknál előnyben részesítendők a külsőlegesen alkalmazandó gélek, krémek vagy tapaszok. A külsőlegesen alkalmazott fájdalomcsillapító gyógyszerek hatása számos esetben a belsőlegesen alkalmazottakéval vetekszik, miközben a bőrre kent vagy tapasztott patikaszereknél a gyomor- és bélrendszert érintő, illetve a szív- és érrendszeri mellékhatások kockázata is minimális a szájon át szedettekéhez képest.

4. A lehető legkisebb dózisban, a lehető legrövidebb ideig alkalmazza a fájdalomcsillapító gyógyszereket!

Megfigyelték, hogy a fájdalomcsillapító gyógyszerek számos mellékhatása dózisfüggő. Példaként hozható a paracetamol, aminek a napi 4000 mg alatti adagjai biztonságosan adhatók a - nem májbeteg - felnőtteknek, míg a napi 4000 mg-nál magasabb adagjai a májkárosodás kockázatát hordozzák magukban.

Másik példaként említhető az ibuprofén, aminek a különféle néven forgalmazott gyógyszerei adagonként 200 mg, 400 mg, 600 mg vagy 800 mg hatóanyagot tartalmaznak. Minél hosszabb ideig, minél nagyobb adagokban szedi valaki az ibuprofént, annál magasabb a gyomor- és bélrendszeri mellékhatások, fekélyek kialakulásának a rizikója. A fájdalom jellegétől függően a lehető legkisebb adagok, lehető legrövidebb ideig való alkalmazására kell törekedni. Nem szabad megfeledkezni arról a szabályról sem, miszerint: ha a vény nélkül kapható fájdalomcsillapító szerek alkalmazása 5-7 napon belül nem vezet eredményre, a fájdalom nem szűnik meg, netán romlik az állapot, feltétlenül orvoshoz kell fordulni!

5. Javasolt lehet plusz gyógyszerek szedése, amivel a mellékhatások részben kivédhetők

Ha valakinél – krónikus jellegű fájdalmai miatt - hosszabb távon van szükség fájdalomcsillapító szedésére, és olyan hatóanyagú gyógyszert kell szednie, ami gyomor- és bélkárosító mellékhatású, akkor az orvosok „gyomor- és bélvédő”, a gyomorsav termelést visszaszorító hatóanyagú (pantoprazol, lanzoprazol) gyógyszert is rendelhetnek a fájdalomcsillapító mellé. Ilyen módon – bár több gyógyszert kell szednie a betegnek – csökkenthető a fájdalomcsillapítók mellékhatásának a kockázata.

Dr. Budai Mariann

szakgyógyszerész

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Fájdalomcsillapító tapasz: így NE használja!

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

fájdalomcsillapító

Forrás: Dr. Budai Marianna PhD. szakgyógyszerész
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához