Méhnyakrák szűrése: így érdemes készülni a vizsgálatra
A méhnyakrák megelőzésének leghatékonyabb módja, ha a rákmegelőző állapotokat vagy a rák legkorábbi stádiumát idejében észreveszik és kezelik.
A 0. stádiumban felfedezett méhnyakrák túlélési aránya a kezelés után 100%! A méhnyakrák szűrése szempontjából a legfontosabb a rendszeres, évente végzett nőgyógyászati illetve citológiai vizsgálat! Minden nőnek ajánlott, hogy beszélje meg nőgyógyászával a rendszeres ellenőrző vizsgálatok ütemezését! A nőgyógyászati, illetve citológiai vizsgálatok kezdetének ajánlott időpontja: a 18. életév vagy a nemi élet megkezdésének időpontja, amennyiben az a 18. életév előtt kezdődött.
Méhnyakrák szűrése
A méhnyakrák, illetve a megelőző állapotok korai felismerésének legfontosabb eszköze a citológiai vizsgálat (ezt nevezi az amerikai irodalom Pap-tesztnek, amely kifejlesztőjének, George Nicholas Papanicolaounak a nevéből adódik). Európában ezzel együtt alkalmazzák a méhnyak közvetlen, nagyítóval történő vizsgálatát, az ún. kolposzkópos vizsgálatot.
A citológiai (Papanicolaou)-vizsgálat során sejtmintát vesznek a méhnyak felszínéről. A mintát mikroszkóppal vizsgálják, amely fertőzések, gyulladás és daganat kimutatására alkalmas. Az esetek 5-10%-ában fordul elő kóros eredmény, amely azonban a legtöbb esetben nem daganatot, hanem gyulladást vagy spontán gyógyuló elváltozást jelez.
A gyakorlatban előfordulhatnak álnegatív esetek (a vizsgálat nem mutatja ki a daganatos sejteket). Az évenként ismételt vizsgálat csökkenti az álnegatív esetek számát, ezért fontos a szűrésen való rendszeres részvétel!
Ezekre érdemes figyelni a vizsgálat előtt
Mit tehet valaki annak érdekében, hogy a citológiai vizsgálat minél megbízhatóbb legyen?
- Ne a menstruáció idejére kérjen előjegyzést.
- Ne végezzen hüvelyöblítést a vizsgálat előtti 48 órában.
- Ne éljen házaséletet a vizsgálat előtti 48 órában.
- Ne használjon tampont, fogamzásgátló habot, zselét, hüvelykrémet vagy más hüvelyi gyógyszert a vizsgálat előtti 48 órában.
2003 szeptemberében megkezdődött az országos méhnyakrák-szűrés. A 25-65 éves korosztály meghívólevelet kap és a behívást háromévente ismétlik meg. A fájdalommentes és mindössze 5-10 perces vizsgálat térítésmentes. Viszonylag egyszerű és rendkívül nagy hatásfokú, megbízható vizsgálóeljárásról van szó. Az e módszerrel rendszeresen évenként átszűrt nőkben a méhnyakrák előfordulása és a méhnyakrákos halálozás is drámai módon csökkent. Sajnos annak ellenére, hogy a szűrés ingyenes, a szűrendő korosztályba tartozó női népességnek csak mintegy fele vette és veszi azt igénybe.
Mint említettük, a citológiai vizsgálat a 18. életévtől vagy a nemi élet megkezdésének időpontjától évente ajánlott, összekötve a szokásos nőgyógyászati vizsgálattal. A vizsgálatok célszerűségével kapcsolatban felső korhatárt nem állapítanak meg, ezt a nő és kezelőorvosa együtt dönthetik el.
Mit jelentenek a rövidítések a leleten?
A méhnyakrák-szűrés eredményét kétféle skálával értékelhetik. A P-skálával és a Bethesda-módszerrel.
P0: Meg kell ismételni a vizsgálatot, ugyanis a levett kenet értékelhetetlen vérzés, gyulladás, fixálási-festési hiba, kevés sejtszám vagy eltörött tárgylemez miatt.
P1: Ép laphám és hengerhámsejtek, nincs rosszindulatú folyamatra utaló sejtelváltozás. Ez elsősorban azoknál fordul elő, akik még nem élnek szexuális életet.
P2: A levett kenetben gyulladás és reaktív hám van jelen, de rosszindulatú elváltozásra utaló sejtelváltozás nincs. A legtöbb szexuálisan aktív nő esetében ez az eredmény.
P3: Fennáll a rákmegelőző állapot gyanúja. A normál hámsejtek mellett gyulladásos sejtek, HPV-fertőzésre utaló sejtek vannak jelen.
P4: Daganat vagy daganat megelőző állapot, a mintában daganatos sejtek láthatóak.
P5: Daganatos, rosszindulatú szövettani elváltozás mutatható ki.
A méhnyakrák-szűrés eredményét kétféle skálával értékelhetik
Az új szakmai iránymutatások alapján már a Bethesda-módszer szolgál a kenetek értékelésére. A Bethesda-besorolás azt is megmutatja, hogy laphám vagy mirigyhám eredetű, és enyhe vagy súlyos rendellenességéről van-e szó.
A Bethesda-rendszer lelete lehet:
- Negatív
- Egyéb elváltozás
- Kóros
Negatív: ebben az esetben egy év múlva kontroll javasolt, diagnosztizált HPV esetén fél év múlva.
Egyéb elváltozás: nem kóros lelet, azonban enyhe jelek utalnak gyulladásra. Ebben az esetben is javasolt a évenkénti kontroll, igazolt HPV esetén fél évenkénti. A gyulladás sok esetben nem igényel kezelést, de panaszok vagy terhesség esetén indokolt lehet a terápia.
Kóros lelet: a sejtek általában még csak rákmegelőző állapotban vannak, de ilyen jelölés alatt találhatók az igazoltan daganatos sejtek is. Mindenképpen konzultáció, kezelés és kontroll szükséges. Gyakran HPV-szűrés is indokolt. Ha bizonyosan súlyosbodó rákmegelőző állapotot vagy daganatos sejteket mutatnak ki, mielőbb műtét szükséges.
Rákszűrés: ez a teendő, ha P4 lett az eredmény - olvasson tovább!
A méhet érintő másik rákféleség, a méhtestrák korai felderítését szolgáló, tömegméretben alkalmazható speciális rákszűrési eljárás sajnos nem létezik. A fent leírt citológiai vizsgálat az esetek egy részében a méhtestrák felderítését is eredményesen szolgálhatja.
Olvasta már?
- A fogamzásgátló szedése mellrákot okoz?
- Mellrák: ezzel a módszerrel már korán kimutatható az emlődaganat
- Így küzdött Olivia Newton-John 30 éven keresztül a mellrákkal
- Mellrák szűrés: így zajlik röntgenmammográfia és az MR
- Ülőmunka, kevés mozgás: növelheti a mellrák esélyét
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Két módszer, amit bármikor bevethet a méhnyakrák ellen
