Ezeket látta már?

Méhtestrák: kevésbé ismert, de annál gyakoribb - ezek a tünetei

méhtestrák, endometrium carcinoma, menopauza, rendellenes vérzés

A méhtestrák a leggyakoribb nőgyógyászati daganatokhoz tartozik, mégis talán kevésbé ismert. Jellemzően a menopauza utáni években alakul ki, ám a fiatalabbakat is érintheti.

A méhtestrák (endometrium carcinoma) a méhtest nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú daganat. A méhtestből kiinduló daganatok többségét ez a daganattípus adja.

A méhtestrák a méh belső hártyájának daganatos elváltozása, ami többségében egy hám eredetű daganat és belülről kifele terjed. Ahogy a többi rák típusnál itt is a rendszeres szűrővizsgálat elengedhetetlen fontosságú a megelőzés szempontjából.

A méhtestrák főbb tünetei

  • menopauzét követően ismételt vérzés jelentkezik
  • változó kor előtt a szokásostól eltérő időpontban jelentkező vérzés
  • menopauza környékén a heves és elhúzódó menstruáció

A méhtestráknak nincs specifikus tünete. A leggyakoribb panasz a rendellenes, gyakran csak pecsételő jellegű hüvelyi vérzés, amely többnyire a korai megbetegedés jele. A vérzést eltérő erősségű, kellemetlen szagú vizes folyás előzheti meg. Menopauza után minden hüvelyi vérzés rendellenesnek tekintendő. A menopauza előtti életkorban rendellenes hüvelyi vérzésnek tekintendő az erős menstruációs vérzés (menorrhagia), valamint a ciklus közben bekövetkező hüvelyi vérzés.

Kevésbé gyakori tünet az alhasi fájdalom és a szexuális együttlétek alatt jelentkező fájdalom (dyspareunia). Elzáródott méhszáj esetén vér halmozódik fel a méh üregében, később gennyes méhgyulladás alakulhat ki, amely alhasi görcsöket, lázas állapotot eredményezhet.

Előrehaladott stádiumban a méhtestrákot az alábbi tünetek is kísérhetik:

  • a hátban, medencében vagy az alsó végtagban jelentkező fájdalom,
  • étvágytalanság,
  • fáradtság,
  • hányinger,
  • fogyás.

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha rendellenes hüvelyi vérzést tapasztal, különösen a menopauzát követő időszakban, forduljon nőgyógyász szakorvoshoz.

A méhtestrák kiváltó okai

A méhtestrák kialakulásában kiemelt szerepet játszik az ösztrogén női hormon. Hosszan tartó ösztrogénhatás következtében megnagyobbodik a méhtest nyálkahártyája (endometrium), majd abból daganatos burjánzás alakulhat ki.

A méhtest nyálkahártyájának átalakulásában egyéb hormonális változások és hajlamosító tényezők is közrejátszhatnak, amelyek a következők lehetnek:

  • elhízás,
  • cukorbetegség,
  • magasvérnyomás-betegség,
  • szív- és érrendszeri betegségek,
  • cikluszavarok,
  • korai menstruáció,
  • késői menopauza,
  • családi hajlam (Lynch-szindróma),
  • meddőség,
  • a méhnyálkahártya megnagyobbodása,
  • korábbi hormonkezelés,
  • korábbi sugárkezelés.

A méhtestrák lehetséges szövődményei

A méhtestrák áttéteket adhat a közvetlen környezetébe és a test távoli részeibe is. Ráterjedhet a méhnyakcsatornára, a petevezetéken keresztül a petefészkekbe, a méhet környező szövetekre. A nyirokrendszeren keresztül, illetve a vérárammal a test távoli részeibe is eljuthat, és ott áttétet képezhet.

A méhtestrák diagnosztizálása

A méhtestrák kórismézésének első lépéseit képezi a kórelőzmény felvétele, a fizikális vizsgálat és a méhnyálkahártya vastagságának hüvelyi ultrahangvizsgálattal történő megállapítása. A méhnyálkahártya megvastagodása esetén szövetmintavétel elvégzése szükséges, amire aspirációs biopszia, altatásban végzett egészségügyi kaparás vagy hiszteroszkópia keretében kerülhet sor. A kinyert szövetminta szövettani vizsgálata alapján felállítható a méhtestrák kórisméje.

A méhtestrák kórismézését követően az alábbi kiegészítő vizsgálatokra is szükség lehet:

  • mellkasröntgen,
  • képalkotó vizsgálatok (ultrahang, CT, MRI),
  • hiszteroszkópos vizsgálat,
  • hólyagtükrözés (cisztoszkópia),
  • érvizsgálat (arteriográfia),
  • nyirokérfestés (limfangiográfia),
  • csontszcintigráfia,
  • vastag- és végbéltükrözés (rektoszkópia, kolonoszkópia),
  • laboratóriumi vizsgálatok (vérkép, süllyedés, vese- és májfunkció, vércukorszint-, vércsoport-, hormonreceptor-meghatározás).

A méhtestrák kezelése

Méhtestrák kezelési tervének összeállítása egy összetett, egyénre szabott folyamat. melyben szerepet játszik a daganat biológiai tulajdonságainak feltérképezése, a szövettani eredmények értékelés, a páciens életkora és állapota is.

Mint minden onkológiai betegség elsődleges kezelési formája a minél hamarabb történő diagnózis felállítása. Kezelésének elsődleges formája a daganat sebészeti eltávolítása, súlyosabb esetben kemoterápia is használható.

A méhtestrák elsődleges kezelését a sebészi beavatkozás jelenti

A méhtestrákok döntő többségét első stádiumban ismerik fel, amelyben a méheltávolítás (hysterectomia) elegendő. Bizonyos esetekben szükség lehet a petevezetékek és a petefészkek műtéti eltávolítására, illetve a medencei és ritkábban a verőér melletti nyirokcsomók eltávolítására is. A műtétet megelőzően, illetve azt követően besugárzásra kerülhet sor.

Amennyiben a beteg általános állapota vagy a daganat kiterjedése miatt nem végezhető műtét, a kismedence kívülről történő besugárzása (definitív radioterápia), valamint meghatározott esetekben gyógyszeres kezelés (hormon- vagy kemoterápia) történik.

Mivel az esetek túlnyomó többségében korai stádiumban fedezik fel a méhtestrákot, a betegség jó eredménnyel gyógyítható. Az onkológiai kezelést követően két éven át háromhavonta, majd öt éven át félévenként, öt év elteltével évenként szükséges orvosi ellenőrzésre járni.

A méhtestrák esetleges komplikációi

A kezeletlen méhtestrák halálos betegség. A daganatsejtek elsősorban a kismedencei nyirokcsomókon és a hashártya felületén árasztják el a szervezetet. A méh kilyukadhat, sipolyt képezhet a húgyhólyag, ill. a végbél felé, távoli áttéteket adhat főként a tüdőbe és az agyba.

Gyógyulási esélyek

A méhtestrákos betegek átlagos túlélési valószínűsége 70-80 százalék környékén mozog, azaz ekkora a valószínűsége annak, hogy a valamikori elhalálozás nem lesz összefüggésben a kezelt betegséggel. A korai stádiumban felismert, s eltávolított tumorok esetén a túlélés valószínűsége eléri a 95 százalékot.

A méhtestrák megelőzése

A méhtestrák kialakulása nem megelőzhető, de a nőgyógyászati szűrővizsgálaton történő rendszeres részvétellel a betegség korai stádiumban felfedezhető és jól gyógyítható.

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

Forrás: NNK
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához