A legjobb felhasználói élmény nyújtása érdekében weboldalunkon cookie-kat használunk.

ELFOGADOM
Hirdetés

Biopszia: mikor, miért rendeli el az orvos?

#biopszia #daganatos betegség #gyulladás
2018.09.05. Módosítva: 2018.09.05.

A biopszia egy speciális mintavételi eljárás, mely gyakran nélkülözhetetlen egy-egy betegség megfelelő diagnosztizálásához. A szövetmintát ellenőrzik és elemzik, így a szakemberek meghatározhatják, hogy milyen további lépésekre van szükség.

Hirdetés

A biopszia egy meglehetősen elterjedt diagnosztikai eljárás, melynek lényege, hogy a testből eltávolított szövetet vagy sejthalmazt megvizsgálnak, elemeznek, és ennek alapján nemcsak azt állapíthatják meg, hogy jelen van-e a szervezetben valamilyen betegség, hanem az információk segítségével az esetleges későbbi terápiát is hatékonyabban tervezhetik meg. A biopszia természetesen legismertebb, legelterjedtebb alkalmazási területe az onkológia: a szakorvosok a minták alapján határozhatják meg, hogy egy-egy sejtburjánzás vagy gyanús szövetdarab daganatnak (esetleg jó- vagy rosszindulatúnak) számít-e.

Hogyan végezhetik a biopsziát?

A mintavétel több módon is történhet, attól függően, hogy mely területről, milyen szövetekből és milyen betegség gyanúja esetén kívánnak több információt szerezni. A leggyakrabban endoszkóppal, tűvel vagy szikével, vagyis kimetszéssel végzik a biopsziát. Az endoszkópos mintavétel esetén egy rugalmas, hajlékony, vékony csövet vezetnek be a szervezetbe. Az endoszkóp végén egy apró kamera és lámpa, illetve egy mintavételi eszköz található. A szakorvos "kívülről" irányíthatja az eszközt, és egy képernyőn követheti az endoszkóp útját. Amikor a megfelelő helyre érkezik az endoszkóp, mintát vesz a kérdéses szövetből, majd ezt "visszahozza" a külvilágra. Endoszkópos módszerrel vehetnek szövetmintát a tüdőből vagy a belekből.

Tű segítségével is mintát vehetnek, elsősorban azokból a szövetekből, melyek a bőr felszínéhez közel helyezkednek el, vagy amelyek helye kívülről is pontosan megállapítható. Szintén tűvel vehetnek csontvelő-mintát a nagyobb csontokból (általában a csípőcsontból); ez olyan betegségek gyanújánál lehet szükséges, amikor a vérrel, esetleg az immunrendszerrel van valamilyen probléma, vagy lehetségesnek tartják, hogy a rákos megbetegedés a csontokat is megtámadta.

Kimetszéssel például nagyobb bőrfelületről távolíthatnak el mintát. A "nagyobb" természetesen relatív, hiszen általában egy centiméternél is kisebb az a szövetdarab, amit később megvizsgálnak. A kimetszés történhet szike vagy egy speciális, kerek vágóeszköz segítségével, de az is előfordulhat, hogy penge segítségével csak "lekaparják" a bőrfelületet.

Az emlőrák diagnosztizálásának egyik legfontosabb eszköze a biopszia. Olvasson tovább!

A kapott és előkészített (pl. megfestett) mintát aztán mikroszkóp alatt vizsgálja meg egy patológus szakorvos, aki képes felismerni és azonosítani a kóros, a normálistól eltérő sejteket; bizonyos esetekben a szövetminták kémiai elemzésére is sor kerülhet.

Nemcsak daganatos betegségek esetén!

Bár a leggyakrabban daganatos betegeknél, vagy daganatos betegségek gyanújánál végeznek biopsziát, számtalan más esetben is szükség lehet a mintavételre. Például gyulladásos bélbetegségeknél, veseproblémáknál, májbetegségeknél, fertőzéseknél (ilyenkor a megnagyobbodott nyirokcsomókból vehetnek mintát), vagy gyulladásos érbetegségek esetén. A betegség meghatározása mellett a biopszia segítségével követhetik például a beteg állapotának romlását vagy javulását, a terápia hatékonyságát, de transzplantáltak esetén azt is, hogy a szervezet képes volt-e befogadni a beültetett szervet.

Forrás: EgészségKalauz
Hirdetés

FONTOS AZ EGÉSZSÉGEM

SZERETNÉK HÍREKET, TIPPEKET KAPNI!
CAPTCHA

Twoje dane osobowe służyć będą jedynie umożliwieniu kontaktu z ekspertem. Grupa Onet.pl S.A. nie przetwarza tych danych w żaden inny sposób i niezwłocznie po przesłaniu pytania do eksperta usuwa lub anonimizuje Twoje dane. Przekazanie pytania ekspertowi odbywa się przy zachowaniu zabezpieczeń wymaganych przez ustawę o ochronie danych osobowych. Przypominamy również, iż udzielona porada nie zastąpi bezpośredniej konsultacji z lekarzem lub innym odpowiednim specjalistą, w trakcie której analizowana jest dokumentacja lekarska i przeprowadzane badanie lekarskie.