Zöldségekkel és gyümölcsökkel az Alzheimer-betegség ellen?

Az Alzheimer-betegség kutatásával összefüggő bármilyen eredmény óriási érdeklődést vált ki a sajtóban – és nem véletlenül. Nemcsak azért, mert a népesség öregedésével egyre nő az Alzheimer-betegség veszélye, hanem azért is, mert a jelenleg elérhető kezelések, gyógyszerek csekély eredményességgel bírnak.

A kutatók egyes zöldségekben, gyümölcsökben találtak olyan vegyületekre, pl. az eperben vagy az uborkában, amelyek egereken végzet kísérletek szerint hatásosak lehetnek a memóriavesztés megakadályozásában.

Egereknél már egy éves kor után jelentkeznek az Alzheimeres tünetek, azt figyelték meg, hogy a fisetin nevű vegyület (flavonszármazék) meggátolta a tanulási folyamatok károsodását, és megóvta a memóriát. Az Alzheimer-betegségre igen jellemző ún. amiloid plakkok képződésére azonban nem gyakorolt hatást. A kutatási eredmény ezért is érdekes, mert úgy tűnik a memória megőrzése független is lehet a plakkoktól.

A kutatók dr. Pamela Maher vezetésével már egy évtizede dolgoznak azon, hogy sejtkultúrákon, és egereken bizonyítsák a fisetin idegsejteket védő hatását: igazolódott antioxidáns és gyulladásgátló hatása az agysejteken. Újabban ismerték fel szerepét a memóriával kapcsolatos anyagcsere-folyamatokban. Ekkor merült fel az Alzheimer-betegségben való alkalmazás lehetősége.

Az egereken végzett memória modellkísérletek megerősítették a fenti felismeréseket.

"Azt láttuk, hogy egereken a tápba adott fisetin a betegség előrehaladása mellett is alkalmas volt a tünetek megelőzésére" – említi a kutató.

Az izolált szöveteken végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy a fisetin esetleg az Alzheimeres plakkok számát is képes lenne csökkenteni. Ez azután egereken nem igazolódott.

Maher még hozzáteszi: "Elképzelhető, hogy a fisetin, és a rokon vegyületek alkalmasak lehetnek az Alzheimer-betegség kezelésére. Már csak azért is mert valószínűleg nemcsak a plakk-képződés a fontos, hanem számos egyéb folyamat is a betegség részeként tekinthető."

"A kutatás persze más szemléletű, hiszen az egereket már akkor kezeltük, amikor még nem volt memória-károsodásuk. Az emberek viszont addig nem fognak orvoshoz menni, amíg valamilyen jellemző tünetük (ez esetben memóriazavar) nem jelentkezik. A következő lépés lehet a klinikai vizsgálat."

http://www.sciencedaily.com/releases/2014/01/140127193745.htm