A legjobb felhasználói élmény nyújtása érdekében weboldalunkon cookie-kat használunk.

ELFOGADOM
Hirdetés

Pajzsmirigybetegségek: a göbös golyva

#általános egészségügyi téma #Diagnosztika #pajzsmirigy betegségek
2011.07.10. Módosítva: 2016.12.19.

Olvasóink, a hozzánk forduló betegek igen gyakran keresnek meg pajzsmirigyproblémákal. Múltkori cikkünk után most a göbös golyvával járó betegségről ismét a szakértő: Dr. Solymosi Tamás oldaláról idézünk.

Hirdetés

A göb a pajzsmirigy körülírt, normális pajzsmirigy-állománytól eltérő tapintatú vagy a pajzsmirigy felszínéből előboltosuló része. Emellett vannak nem tapintható, csak ultrahang-vizsgálattal kimutatható göbök is. A göbös golyvát önmagában leginkább tünetként lehet értelmezni. Számos pajzsmirigy-betegség megjelenhet göbös formában. Másrészről a jóindulatú göbös golyva önmagában is egy jól körülhatárolható betegségnek tekinthető.

A göbös golyva normális jódellátottságú területeken is gyakori. Tapintással az ott lakó nők 6,4%, a férfiak 1,6%-ánál állapítható meg a pajzsmirigy göbös elváltozása. Magyarország, melynek nagy része mérsékelten jódhiányos területnek számít, ennél jóval gyakoribb a göb előfordulás.

A göbös golyva tünetei

Elsősorban a mérete vagy az elhelyezkedése miatt okozhat tünetet. A kettő között szoros kapcsolat van. Egy "kifelé" növekedő göb általában nem vagy csak jóval nagyság mellett okoz légcső vagy nyelőcső szűkületet, mint egy ún. "befelé" növekedő göb. A tünet lehet maga az a tény, hogy valaki csomót érez a nyakán. A göb következtében különféle nyomási tünetek léphetnek fel: légcső-szűkület nehézlégzéssel, nyelőcső-szűkület időszakos nyelési problémával illetve gombóc-érzés.

Ezek a tünetek, akár a mindennapokat megnehezítő mértékben szervileg teljesen egészséges embereknél is fennállhatnak. Ez annyira gyakori, hogy ha ilyen tünettel valószínűbb, hogy nem a göb okozza a panaszt, hanem más betegség, fokozott pszichés megterhelés, szorongás.

A másik speciális körülmény, hogy nem ritkán tünetet nem okozó állapotban kell egy göböt kezelni. Az egyik gyakori példa, amikor régóta fennálló, lassan növekedő göb légcső-szűkületet okoz, mely nem okoz még panaszt a betegnek.

Kivizsgálás

A kivizsgálás célja elsősorban annak megállapítása, hogy kezelendő-e a göbös elváltozás miatt a beteg. Ilyen ok lehet rosszindulatú daganat gyanúja vagy a göb nagysága által okozott tünet (pajzsmirigy-túlműködés, légcsőszűkület, rekedtség, nyelési zavar).

Kivizsgálás eszközei. Maga a tapintás tekinthető a legfontosabb vizsgáló módszernek. Manapság a göb felfedezésében és a további vizsgálatok kezdeményezésében igazán fontos a tapintás.

Hagyományos izotóp-vizsgálat. Az izotóp-vizsgálat a göb funkciójáról ad információt azáltal, hogy a pajzsmirigy-hormonok építőkövét jelentő jódizotóp vagy annak sorsát jelentős részben imitáló technécium nevű izotóp pajzsmirigybe történő felvételét vizsgálja.

Ha a göb a göbmentes pajzsmirigy-állományhoz hasonló mértékben dúsítja az izotópot, akkor meleg göbről vagy normofunkciós göbről beszélünk.

Ha fokozottabb a göb izotóp-felvétele, akkor forró göbről beszélünk. Ilyen esetek jelentős részében ún. autonóm adenomáról vagy toxikus göbről van szó.

Azon göbök, melyek a környezetnél kevésbé vagy egyáltalán nem dúsítanak izotópot, a "hideg" göbök. Abban az időszakban, amikor még nem állt rendelkezésre a citológiai vizsgálat, a tapintáson kívül egyedül az izotóp-vizsgálat volt némi segítségre a göbök jó vagy rosszindulatú voltának elkülönítésében.

Az izotóp-vizsgálat legfeljebb annyi fájdalommal jár, mint a vérvétel, ha vénásan adják be az izotópot és nem folyadékban. Várandós anyukánál természetesen tilos a vizsgálat elvégzése.

Pajzsmirigy-ultrahang vizsgálat. Szemben az izotóp-vizsgálattal és a tapintással a pajzsmirigy mélyen elhelyezkedő, a bőr felszínétől távoli és ezért nem tapintható részeit is vizsgálhatóvá tette. Két nagyon fontos sajátsága alapján is a legjobb képalkotó módszernek tekinthető.

A pajzsmirigy-ultrahang-vizsgálatnak semmilyen szövődménye nincs, várandós kismamánál is nyugodtan el lehet végezni.

Citológiai vizsgálat. A pajzsmirigy göbök onkológiai szemléletű kivizsgálásában a legfontosabb módszer. Elsősorban a rosszindulatú pajzsmirigy daganatok felismerésében van szerepe. Hatékonysága összehasonlíthatatlanul jobb mint bármilyen más műtét nélküli vizsgáló-módszeré. Általában el lehet végezni véralvadás-gátló gyógyszert szedő embernél is, de ha valaki ilyen gyógyszert szed mindenképp érdemes szólni a mintavétel előtt az orvosnak.

Pajzsmirigy működés vizsgálata göbös betegeknél. A pajzsmirigy működés megítélése nem nélkülözhető göbös betegeknél, még akkor sem, ha működési eltérésre utaló tünete nincsen a betegnek. Másrészt olyan esetekben, amikor akár a göb nagysága, akár az általa okozott tünetek vagy a citológiai vizsgálat alapján műtét indokolt, az indokolt műtét elvégezhetőségét befolyásolja, hogy normális-e a pajzsmirigy-működés vagy gyógyszeres előkészítéssel kell műtét előtt normalizálni a pajzsmirigy-működését.

A kiegészitő vizsgálatok talán legfontosabbika a légcső röntgenvizsgálata, A mellkasi CT vizsgálat adhat egyértelmű felvilágosítást arra nézve, hogy a pajzsmirigy a szegycsont mögé avagy a mellkasba terjed-e, s ha igen milyen mértékben.

A következő cikkben: A göbös golyva kezelési lehetőségei

KEZELÉSI LEHETŐSÉGEK

A göbös golyva esetében nagyon fontos azzal tisztában lenni, hogy ha az első kivizsgálás után nem kellett megműteni, akkor ellenőrzésre van szükség. Ennek oka egyrészt az, hogy a citológiai a rosszindulatú elváltozások 1-4%-ánál nem vetett fel daganat-gyanút. Ilyen eseteknél a téves diagnózis időben történő korrekciója miatt kell ellenőrzésre járni. Ennél sokkalta gyakrabban fordul elő a másik ok: az első vizsgálatnál műtétet még nem indokló göbös golyva később műtétet tehet indokolttá, ha a göb növekszik vagy autonom adenománál az addig normális pajzsmirigy-hormon szintből pajzsmirigy-túlműködés fejlődik ki.

Gyógyszeres kezelés. Itt őszintén meg kell mondani, hogy a gyógyszeres kezelésnek igen korlátozott lehetőségei vannak, ha van egyáltalán. Abból a célból, hogy a göböt megkisebbítsük vagy esetleges növekedését megakadályozzuk, a jódpótlás az egyetlen logikusnak tűnő lehetőség. Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy a már kialakult göbök kisebb része reagál a jódra, és ezeknél sem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy ténylegesen nem a gyógyszer hatásáról van szó, hanem a göböknél szerencsére nagyon gyakori spontán megkisebbedésről. Pajzsmirigy-hormon kezelésnek sok híve van, mi nem tartozunk közéjük. Elméletileg egy életen át történő pajzsmirigy-hormon adagolással eredményt lehet elérni a göbök egy részénél. Ehhez azonban egy életen át tartó kóros hormon-állapot (alacsony TSH-érték, normális FT4 és T3-érték mellett) fenntartása szükséges, ami elfogadhatatlan. Ez idősebbeknél ritmuszavarra való nagyobb hajlamot jelent, a fokozott csontvesztés rizikóját is magában rejti. Más a helyzet az időlegesen adott pajzsmirigy-hormon esetén. Itt tulajdonképpen nem kezelésről, hanem egy diagnosztikus tesztről van szó: azoknál a göböknél, ahol a pár hónapos gyógyszer adás megkisebbíti a göböt, a rosszindulatúság esélye minimális. Ezt olyan esetekben adják, amikor a citológiai kép nem teljesen menyugtató.

Pajzsmirigy-műtét. A műtét során a göböt a környezetével együtt távolítja el a sebész. Amennyiben több göb van, abban az esetben általában az érintett lebeny vagy lebenyek nagy részét eltávolítja a sebész. Ennek értelme kettős: egyrészt csak ezen a módon remélhető, hogy a mikroszkópikus méretű vagy 1-2 mm-s göbkezdemények nagy része is eltávolításra kerülhet. A másik okhoz tudni kell, hogy a sebész a göb eltávolításával a göbösödésre való hajlamot nem veszi ki az emberből. Minél többet vesz ki a sebész, annál kisebb az esélye az ismételt göbösödésnek és annak is, hogy újabb pajzsmirigy-műtét válik szükségessé 5-30 év múlva. Ugyanakkor tagadhatatlan tény, hogy minél többet távolít el a pajzsmirigyből a sebész, annál nagyobb az esélye annak, hogy gyógyszeres kezelést igénylő csökkent pajzsmirigy-működés alakul ki az érintettnél. Ahogy a betegtájékoztatók több helyen is említettük, kivételesen szerencsés helyzetet jelent az a körülmény, hogy a csökkent pajzsmirigy működés tökéletesen pótolható gyógyszerrel, teljes élettartamú és életminőségű élet élhető ilyen állapotban. Ezek miatt - bár eltérő állaspontok vannak - a gyakorlatban az orvosok inkább vállalják annak kockázatát, hogy csökkent pajzsmirigy-működés alakuljon ki, mint hogy később újabb, az elsőnél lényegesen nagyobb szövődmény gyakoriságú műtétet kelljen végezni. (A honlap más részein olvashat részletes tájkoztatást a pajzsmirigy-műtétekről illetve a csökkent pajzsmirigy-működésről.)

Jódizotóp-kezelés. A pajzsmirigy autonom adenoma vagy adenomák kezelésében van elsősorban létjogosultsága az izotóp-kezelésnek. Ha a göb vagy a pajzsmirigy egészének nagysága vagy terhesség nem ellenjavallja, akkor az első választandó módszernek tekintendő ebben a betegségben az izotóp-kezelés. Az ilyen típusú göbök fokozott izotóp-felvétele teszi lehetővé, hogy döntően csak a kóros göb vagy göbök vegyék fel az izotópot, mely sugárzó hatása révén pusztítja el az őt felvevő sejtet.

Az izotóp-kezelésnek lehet létjogosultsága olyan többgöbös golyvás betegek kezelésében is, akiknél kísérőbetegségeik miatt a műtét fokozott rizikóval járna. Itt a kezelés célja, hogy a göböket és ezáltal a pajzsmirigy egészét is megkisebbítsék az izotóp-kezeléssel, ami lehetővé teszi, hogy a megnagyobbodott göbös pajzsmirigy okozta nyomási tüneteket. Ezt a fajta kezelést ritkán alkamazzák, nagy adag izotóp alkalmazását teszi szükségessé.

Pajzsmirigy-göbök alkoholos kezelése. Ez a más szerveknél már alkalmazott kezelési mód a pajzsmirigy esetén viszonylag újnak számít. A göbbe ultrahang-ellenőrzés mellett befecskendezett göb pusztítja el a göb sejtjeit, megkisebbítve ezáltal a göböt. Elsősorban nagy műtéti kockázatú betegek esetén javasolható a módszer. A második leszívás után is visszatelő ciszták esetében általában műtétet szoktunk javasolni. Az alkoholos kezelés ebben az esetben is ajánlható lehet műtétet kiváltandó. Egy-egy speciális állapotban szintén szóba jöhet az alkholos kezelés: terhesség alatti műtétet indokoló göbös pajzsmirigy elváltozás vagy olyan, kisgyermeküket nevelő anyáknál, akik a jódizotóp kezelés mellett kisgyereküktől szükséges egy hetes elkülönítést nem tudják vállalni. Részletesebb tájékoztatáshoz itt kattintson.

Mikor indokolt a göbös pajzsmirigy betegség műtéti kezelése?

  1. táblázat. Műtétet indokoló állapotok a pajzsmirigy göbös megbetegedése esetén.
  2. ¨ citológiai daganat-gyanú
  3. ¨ nagy göb (a beteg életkorától függően a 1,5 cm is nagy lehet, általános iránymutatóként magunk a 3 cm-s göbátmérőt tekintjük kritikus határnak)
  4. ¨ légcső-szűkület (orvosi nyelven trachea compresszió) - 2/3-ra szűkitett trachea a kritikus határ
  5. ¨ szubsternális struma, azaz a mellkasba beterjedő megnagyobbodott pajzsmirigy
  6. ¨ második leszivás után is visszatelődött cysta (alkoholos kezelés is szóbajön)
  7. ¨ pajzsmirigy túlműködéssel szövődött autonom adenoma - itt a göb nagyságától, a beteg általános állapotától függően elsősorban az izotóp-kezelés, esetleg a göb alkohol-kezelése is szóbajön
  8. ¨ pajzsmirigyben jártas klinikus megalapozott daganat-gyanúja még negatív citológiai vizsgálat esetében is (ide tartozik a kontroll vizsgálatnál ismélten egyértelmű növekedést mutató göb
  9. A táblázatban összefoglaltuk ezeket az eseteket. Amit még egyszer lényegesnek tartunk kiemelni az az, hogy olyan göb esetén is indokolt lehet a kezelés, ami a betegnek semmilyen panaszt nem okoz. Lassan növekedő göb által okozott, és évek alatt lassan fokozódó légcső-szűkület nagyon sokszor nem okoz panaszt a betegnek. Itt a műtét indoka az, hogy egy banális felső légúti hurut a légcső-nyálkahártyájának duzzanatát előidézve hirtelen igen súlyos állapot-rosszabbodást eredményezhet vagy a göbben keletkező cisztikus elfajulás, bevérzés hirtelen tovább növelve a göböt ugyanezt idézheti elő. A mellkasba terjedő pajzsmirigy esetén a göb további növekedése esetén nem tud "kifelé" nőni, mivel a csontos mellkasfal ezt meggátolja. Így vagy a légcső- nyelőcső-szűkületét idézheti elő viszonylag gyorsan vagy a fő erek vagy a szív munkáját gátló, igen veszélyes keringési zavart hozhat létre.
  10. Két speciális helyzetre térünk ki külön. Az egyik az a helyzet, amikor a többgöbös golyva normálisnál alacsonyabb TSH-értéket okoz. Itt a kezelésnek az a célja, hogy a várhatóan lassan tovább rosszabbodó hormonális állapotot megelőzze. Ha ugyanis tovább növekszik a pajzsmirigy, olyan sejttömeg jön létre, amely már egy bizonyos határnál jobban nem tudja visszafogni a hromon-termelést, és alattomos módon idézhet elő pajzsmirigy-túlműködést, és ezáltal évek alatt súlyos szívkárosodást is előidézhet.
  11. A másik probléma az a nem ritka helyzet, amikor a beteg évtizedek óta együtt él jelentős nagyságú, de számára panaszt nem okozó göbös golyvájával. Ezek az emberek nem egyszer nagyon nehezen győzhetők meg a műtét esetleges indokoltságáról. Ezeknek az embereknek el kell mondani, hogy az emberi szervezet egyik rossz prognózisú rákja, a szinte kivétel nélkül 60 év feletti embereknél jelentkező anaplasticus pajzsmirigy rák ilyen göbökben alakul ki. Szemben az összes többi rosszindulatú pajzsmirigy daganattal, melyeknél az esetek igen jelentős részében akár teljes gyógyulás is elérhető, ennél a daganatnál nem ez a helyzet. Ugyanakkor ez egy megelőzhető rákos pajzsmirigy betegség: épp azáltal lehet megelőzni, hogy a lassan növekedő, évtizedek óta fennálló göböket meg kell műteni egy bizonyos nagyság vagy stádium elérése után még akkor is, ha nem okoznak panaszt.
Forrás: EgészségKalauz
Hirdetés

FONTOS AZ EGÉSZSÉGEM

SZERETNÉK HÍREKET, TIPPEKET KAPNI!
CAPTCHA

Twoje dane osobowe służyć będą jedynie umożliwieniu kontaktu z ekspertem. Grupa Onet.pl S.A. nie przetwarza tych danych w żaden inny sposób i niezwłocznie po przesłaniu pytania do eksperta usuwa lub anonimizuje Twoje dane. Przekazanie pytania ekspertowi odbywa się przy zachowaniu zabezpieczeń wymaganych przez ustawę o ochronie danych osobowych. Przypominamy również, iż udzielona porada nie zastąpi bezpośredniej konsultacji z lekarzem lub innym odpowiednim specjalistą, w trakcie której analizowana jest dokumentacja lekarska i przeprowadzane badanie lekarskie.