Hirdetés

A magyar munkavállalók többsége az állami nyugdíjrendszerre támaszkodik

A magyar munkavállalók nagy többsége a bevételeinek mintegy 5 százalékát teszi félre a nyugdíjas éveire, miközben a globális kutatásban részt vevő 34 országban mindenhol nagyobb a megtakarítások aránya - derült ki a Randstad Workmonitor nemzetközi felméréséből.

A magyar munkavállalók többsége az állami nyugdíjrendszerre támaszkodikA szomszédos országok közül Ausztriában 54, Csehországban 59, Szlovákiában pedig 62 százalék mondta, hogy a jövedelmük legalább 10 százalékát nyugdíj-előtakarékosságra fordítják. Magyarországon a többség a munkáltatóktól és az államtól - járulékokon keresztül - várja a nyugdíjat, ezzel szemben globálisan a válaszadók 64 százaléka értett egyet azzal, hogy a saját felelőssége az időskori megélhetés biztosítása - olvasható a jelentésben.

Ugyanakkor a magyarok 77 százaléka úgy véli, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgoznia kell majd. Minden hatodik válaszadó számít arra, hogy csak 70 éves kora után hagyhatja abba a munkát, és mindössze a megkérdezettek 41 százaléka mondta, hogy 65 éves korára végleg visszavonul.

A Randstadt egyik tavalyi felmérése szerint a magyar munkavállalók átlagosan 57 éves korukig szeretnének dolgozni, a kényszer szülte és az ideálisnak tartott nyugdíjazási idő távolabb van egymástól, mint a nyugat-európai országokban.

Hollandiában eleve 62 éves korukig szeretnének dolgozni a munkavállalók és a válaszadók 71 százaléka úgy vélekedett, hogy 65 és 70 éves kora között vonulhat vissza.

A 2015-ös felmérés arra is rámutatott, hogy a magyarok többsége szerint az 55 évnél idősebb kollégák is ugyanolyan hatékonyan tudják végezni a munkájukat, mint a fiatalok, és betegszabadságot sem vesznek ki gyakrabban, mint a 35 év alatti munkatársak. Ugyanakkor a megkérdezettek nagy része egyetértett abban, hogy az idősebbeknek már nehéz új ismereteket szerezniük, ami kihathat a munkavégzésre is.

Magyarországon azonban a munkáltatók csupán 39 százalékánál van az 55 év felettiek hosszú távú foglalkoztatását célzó program, ami kicsit alacsonyabb a globális átlagnál.

A negyedévente végzett kutatást 2015. január 21. és február 5. között végezték, csak Magyarországon több mint 400, 18-65 éves legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozó válaszolt a kérdésekre.

Aktuális hírek

Milyen bajokra gyógyír a bazsalikom?

A bazsalikom, mint fűszernövény hazánkban sem ismeretlen, de gyógynövényként mégis kevesen használják. Pedig ez a remek növény hatásos a megfázás, a köhögés és a migrén ellen is. 

Polip: hol alakulhat ki és hogy távolítható el?

Polip: rettentően hangzik, mégis ez a legjobb diagnózis, amit egy vizsgálat eredményeként kaphatunk. Minél előbb sikerül felfedezni és eltávolítani, annál kisebb az esély a további burjánzásra....

Derékfájás vagy lumbágó: ez a különbség

A lakosság négyötöde találkozik a derékfájdalommal élete során legalább egyszer, mégsem tudja pontosan, hogy lumbágója van, vagy csak krónikus fájdalma. Hogyan tudjuk megkülönböztetni a fájdalmat...

Reumás panaszokat okozhat a teflon

Mindannyian ismerjük és használjuk a teflon edényeket, ugyanakkor egyik komponensük növeli az artritisz kialakulásának kockázatát. Mitől alakulhat ki a fájdalmas gyulladás szervezetünkben?

Dió, mogyoró: már napi tíz gramm csodát művel

A dió és mogyoró fogyasztása igen egészséges, sok fehérjét tartalmaznak, és jótékony hatásuk lehet egyes betegségekkel szemben. A dió például javíthatja a szellemi működést, és segíthet a szív...

Így teszi tönkre a szervezetünket az alkohol

Mi az igazság, jót tesz napi egy-két pohár alkohol? Meg tudunk állni egyáltalán ennyinél?

további cikkek >>