Hirdetés

A magyar munkavállalók többsége az állami nyugdíjrendszerre támaszkodik

A magyar munkavállalók nagy többsége a bevételeinek mintegy 5 százalékát teszi félre a nyugdíjas éveire, miközben a globális kutatásban részt vevő 34 országban mindenhol nagyobb a megtakarítások aránya - derült ki a Randstad Workmonitor nemzetközi felméréséből.

A magyar munkavállalók többsége az állami nyugdíjrendszerre támaszkodikA szomszédos országok közül Ausztriában 54, Csehországban 59, Szlovákiában pedig 62 százalék mondta, hogy a jövedelmük legalább 10 százalékát nyugdíj-előtakarékosságra fordítják. Magyarországon a többség a munkáltatóktól és az államtól - járulékokon keresztül - várja a nyugdíjat, ezzel szemben globálisan a válaszadók 64 százaléka értett egyet azzal, hogy a saját felelőssége az időskori megélhetés biztosítása - olvasható a jelentésben.

Ugyanakkor a magyarok 77 százaléka úgy véli, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgoznia kell majd. Minden hatodik válaszadó számít arra, hogy csak 70 éves kora után hagyhatja abba a munkát, és mindössze a megkérdezettek 41 százaléka mondta, hogy 65 éves korára végleg visszavonul.

A Randstadt egyik tavalyi felmérése szerint a magyar munkavállalók átlagosan 57 éves korukig szeretnének dolgozni, a kényszer szülte és az ideálisnak tartott nyugdíjazási idő távolabb van egymástól, mint a nyugat-európai országokban.

Hollandiában eleve 62 éves korukig szeretnének dolgozni a munkavállalók és a válaszadók 71 százaléka úgy vélekedett, hogy 65 és 70 éves kora között vonulhat vissza.

A 2015-ös felmérés arra is rámutatott, hogy a magyarok többsége szerint az 55 évnél idősebb kollégák is ugyanolyan hatékonyan tudják végezni a munkájukat, mint a fiatalok, és betegszabadságot sem vesznek ki gyakrabban, mint a 35 év alatti munkatársak. Ugyanakkor a megkérdezettek nagy része egyetértett abban, hogy az idősebbeknek már nehéz új ismereteket szerezniük, ami kihathat a munkavégzésre is.

Magyarországon azonban a munkáltatók csupán 39 százalékánál van az 55 év felettiek hosszú távú foglalkoztatását célzó program, ami kicsit alacsonyabb a globális átlagnál.

A negyedévente végzett kutatást 2015. január 21. és február 5. között végezték, csak Magyarországon több mint 400, 18-65 éves legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozó válaszolt a kérdésekre.

Aktuális hírek

Anyajegye miatt jár orvoshoz a Barátok közt sztárja

 Mára ez lett a védjegye, ugyanakkor orvosnak is legalább évente megmutatja. Miért aggódik R. Kárpáti Péter?

Trombózis vagy embólia: melyik a veszélyesebb?

A rossz keringéssel és a vénás betegségekkel kapcsolatban gyakran lehet hallani a trombózis, illetve az embólia fogalmakat. Melyik mit jelent? Mi a különbség közöttük? Melyik a veszélyesebb? 

Új szívgyógyszereket fejlesztenek Debrecenben

Ironheart: ez a projekt neve, amelynek keretében új gyógyszereket és diagnosztikai eljárásokat fejlesztenek a Debreceni Egyetem szív- és érrendszeri betegségek kutatásával foglalkozó központjában...

Mi a tüdőfibrózis?

A napokban megjelent hírekből sokan felfigyelhettek rá, hogy évről évre nő az ismeretlen eredetű tüdőfibrózisos esetek száma Magyarországon. Melyek a betegség tünetei és hogyan ismerhetjük fel?

Fájdalom, görcs, zsibbadás: csillapíthatjuk gyógyszer nélkül?

Most egy olyan gyógyszermentes terápiát mutatunk be, amely fájdalomcsillapításra, gyulladáscsökkentésre, ideg- és izomstimulációra, diabétesz kezelésére is alkalmas, ráadásul mellékhatások nélkül...

Hogyan előzhető meg a trombózis?

A trombózisnak – vagyis a vérereinkben kialakuló vérrögöknek – időnként súlyos, sőt életveszélyes szövődményei is lehetnek, ezért érdemes mindent megtenni azért, hogy megelőzzük ezt a betegséget....

további cikkek >>