Hirdetés

A magyar munkavállalók többsége az állami nyugdíjrendszerre támaszkodik

A magyar munkavállalók nagy többsége a bevételeinek mintegy 5 százalékát teszi félre a nyugdíjas éveire, miközben a globális kutatásban részt vevő 34 országban mindenhol nagyobb a megtakarítások aránya - derült ki a Randstad Workmonitor nemzetközi felméréséből.

A magyar munkavállalók többsége az állami nyugdíjrendszerre támaszkodikA szomszédos országok közül Ausztriában 54, Csehországban 59, Szlovákiában pedig 62 százalék mondta, hogy a jövedelmük legalább 10 százalékát nyugdíj-előtakarékosságra fordítják. Magyarországon a többség a munkáltatóktól és az államtól - járulékokon keresztül - várja a nyugdíjat, ezzel szemben globálisan a válaszadók 64 százaléka értett egyet azzal, hogy a saját felelőssége az időskori megélhetés biztosítása - olvasható a jelentésben.

Ugyanakkor a magyarok 77 százaléka úgy véli, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgoznia kell majd. Minden hatodik válaszadó számít arra, hogy csak 70 éves kora után hagyhatja abba a munkát, és mindössze a megkérdezettek 41 százaléka mondta, hogy 65 éves korára végleg visszavonul.

A Randstadt egyik tavalyi felmérése szerint a magyar munkavállalók átlagosan 57 éves korukig szeretnének dolgozni, a kényszer szülte és az ideálisnak tartott nyugdíjazási idő távolabb van egymástól, mint a nyugat-európai országokban.

Hollandiában eleve 62 éves korukig szeretnének dolgozni a munkavállalók és a válaszadók 71 százaléka úgy vélekedett, hogy 65 és 70 éves kora között vonulhat vissza.

A 2015-ös felmérés arra is rámutatott, hogy a magyarok többsége szerint az 55 évnél idősebb kollégák is ugyanolyan hatékonyan tudják végezni a munkájukat, mint a fiatalok, és betegszabadságot sem vesznek ki gyakrabban, mint a 35 év alatti munkatársak. Ugyanakkor a megkérdezettek nagy része egyetértett abban, hogy az idősebbeknek már nehéz új ismereteket szerezniük, ami kihathat a munkavégzésre is.

Magyarországon azonban a munkáltatók csupán 39 százalékánál van az 55 év felettiek hosszú távú foglalkoztatását célzó program, ami kicsit alacsonyabb a globális átlagnál.

A negyedévente végzett kutatást 2015. január 21. és február 5. között végezték, csak Magyarországon több mint 400, 18-65 éves legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozó válaszolt a kérdésekre.

Aktuális hírek

Aszalás és szárítás - Tartósítsunk adalékanyag nélkül!

Az ételek aszalása és szárítása az emberiség egyik legrégibb módszere a tartósításra. Elődeink általában a húsféléket tartósították így...

5 betegség, ami életmóddal gyógyítható

Mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy az életmód jelentős hatással bír bizonyos betegségek megelőzésében, sőt gyógyításában. Dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke a...

Fogamzásgátlás trombózis után - mit válasszak?

A hormonális fogamzásgátlók köztudottan megnövelik a vérrögök kialakulásának esélyét, ezért ha már valakinél előfordult mélyvénás trombózis, úgy abban az esetben fokozott odafigyelést igényel a...

A nyári fejfájás 3 leggyakoribb oka

Amikor a napi középhőmérséklet tartósan magasan van, nem csak a krónikus betegek és az idősek érezhetik levertnek magukat. Kifejezetten a hölgyeket sújthatják a fejfájások, migrének. Hogyan...

Káliumhiány: nagy bajokat okozhat

A szervezetünk számára legfontosabb ásványi anyagok között találjuk a káliumot is, melynek nagy szerepe van többek között a vérnyomás szabályozásában, hozzájárul a jó emésztéshez, valamint a szív...

Bravúros tüdőértágító műtétet hajtottak végre Debrecenben

Bemutatták a Debreceni Egyetemen végzett első magyarországi tüdőér-tágítás felvételeit. A nemzetközi orvoscsoport július 15-én két tüdőembólián átesett betegen hajtotta végre a beavatkozást a...

további cikkek >>