A jódhiány előfordulása és okai

A jódhiány az emberi szervezet leggyakoribb hiánybetegsége. A világon mintegy 2 milliárd ember jódfelvétele elégtelen – ez az iskoláskorúak kb. harmadát jelenti. A jódhiány az értelmi fogyatékosság egyetlen hatékonyan megelőzhető formája. A jódhiány különösen a magas hegységek jódszegény termőtalaján gyakori. Magyarország ugyan nem tartozik a „hegyes” régiók közé, területének 2/3-a mégis mérsékelten jódhiányosnak tekinthető.

A jódhiány tünetei

A földrajzi jódhiány két legfontosabb megnyilvánulása az endémiás (földrajzilag behatárolt) golyva és kretinizmus.
A golyva a pajzsmirigy akár labdaméretű megnagyobbodása, mely a mirigy hormontermelésének kompenzálásának céljából jön létre. Méreténél fogva a nyakon komoly térszűkítő folyamatot jelenthet, mely akár életveszélyes is lehet a légutak és a nyaki erek összenyomása következtében.
A kretinizmus szintén endémiás. Az állapot lényege törpenövéssel szövődött súlyos értelmi fogyatékosság. Kretinizmust gyakorta kíséri golyva, siketnémaság, mozgáskorlátozottság.
A jódhiány enyhébb formái enyhébb-súlyosabb értelmi fogyatékosságot okozhatnak. Sokan feltételezik, hogy az egyes etnikai csoportok közötti IQ különbségek létrejöttében a jódfelvétel különbségei is szerepet játszhatnak.
Az elégtelen pajzsmirigyműködés (hipotireózis) is sajátos tünetegyüttessel jár: a lábszárak ujjbenyomatot nem tartó ödémája (mixödéma), a haj és szemöldök kihullása, lelassult gondolkodás, szívverés, légzés, emésztőműködések, alacsonyabb testhőmérséklet, stb. A hipotireózis is megszokott jelenség súlyos jódhiány esetén., mely társulhat golyvához és kretinizmushoz is.

A jódhiány lefolyása és terápiája

A jódhiány önmagában jóindulatú betegség, megfelelő jódpótlással a szervezet anyagcsere-egyensúlya könnyen helyreállítható. golyva esetén gyakorta van szükség a térszűkítő folyamat sebészi megoldására (lényegében a pajzsmirigy teljes eltávolítására), ami után az egyén egészsége napi 1-2 tabletta pajzsmirigyhormonnal 100%-ban biztosítható.
Kretinizmus esetén a pótlólag adott jódpótlásra és/vagy pajzsmirigyhormon-pótlásra szükség lehet, de a súlyos agykárosodás problémája már nem oldható meg. A kretének kezelése legtöbbször a megfelelő pajzsmirigyhormon ellátottság és a gyakori társuló betegségek kivédéséből áll. A kretének e felnőttkort így is ritkán érik el.

A jódhiány diagnózisa

A jódhiány a vér pajzsmirgyhormon koncentrációjának mérésével, a golyva szövettani vizsgálatával, a lakóhely ivóvizének közegészségügyi ellenőrzésével könnyen kimutatható. Minden esetben magas az agyalapi mirigy pajzsmirigyműködést serkentő hormonjának (TSH) termelése, mellyel a szervezet a pajzsmirigyhormonok hiányát kompenzálni próbálkozik – jód nélkül ez természetesen nem lehetséges.

A jódhiány megelőzése

A megelőzésnek több szintje van:
Közegészségügyi szintű megelőzés lényege az egyes helységek ivóvizének rendszeres ellenőrzése a jódtartalom szempontjából. Ezeken a helyeken fontos a jódozott só fogyasztása, a helységek üzleteinek ellátása megfelelő mennyiségű jódozott konyhasóval.
A megelőzés klinikai szintje a pajzsmirigy-elégtelenség újszülöttkori szűrése, ami az újszülött egyetlen vércseppjének laboratóriumi vizsgálatával történik. A pajzsmirigy elégtelenségét természetesen nemcsak a jód hiánya, hanem számos más kórfolyamat, akár genetikailag kódolt enzimhiány is okozhatja. Az újszülöttkori szűrővizsgálat a pajzsmirigy-elégtelenség valamennyi formájának jelzésére alkalmas.
A jódhiány elleni védekezés egyéni szintje a vitamin- és ásványisó-pótló gyógykészítmények szedése. Szinte valamennyi ásványi sópótló készítmény megfelelő mennyiségben tartalmaz jódot.
A jód pótlása természetesen csecsemő- és gyermekkorban, a szervezet és idegrendszer intenzív fejlődésének időszakában a legfontosabb, de az egész élet során fontos a megfelelő fizikai és szellemi teljesítőképesség, betegségek elleni immunitás biztosítása szempontjából.

Egyéb tudnivalók a jódhiányról

A jód túladagolható, a túlzott fogyasztása pajzsmirigy-túlműködést okozhat. A pajzsmirigy-túlműködés leggyakoribb oka azonban a Basedow-Graves kór és a pajzsmirigy toxikus daganata. A túlzott jódfogyasztás ezeket a betegségeket súlyosbítja. Magyarország Nagyalföldjének ártézi medencéjében nincs jódhiány, ezen régió ivóvize a világon is a legjobb minőségűek közé tartozik. (Egyes vélemények szerint Magyarország legfontosabb ásványi kincse a víz). Különösen magas az ásványvíz jódtartalma a Tiszántúlon (Karcag, Debrecen, Hajdúszoboszló). Ezeken a vidékeken tehát jódpótlásra általában nincs szükség, de a jódellátottság szempontjából minden települést külön-külön kell megvizsgálni. Amennyiben a lakóhelyünk ivóvizének jódtartalma megfelelő, a felesleges jódpótlás indokolatlan, pajzsmirigybetegségek esetén pedig veszélyes.

A nukleáris katasztrófák (Hirosima, Nagaszaki, Csernobil, stb.) az egyik legsúlyosabb népegészségügyi probléma a pajzsmirigy 131-es tömegszámú jódizotópjával történő mérgeződése, mely a pajzsmirigyrák gyakoriságának drámai növekedésében mutatkozott meg. Hasonló esetben a hatóságok a lakosság nagy dózisú jód fogyasztásával történő védelmét rendelhetik el. Az egészséges jóddal telített pajzsmirigybe a sugárzó jódizotóp már nem képes jelentős mennyiségben beépülni.