Rühesség

A rühesség egy gyakori bőrbetegség, melyet egy apró élősködő, a rühatka okoz. Mit tehetünk ellene?

A rühatkával való fertőzöttség legjellegzetesebb tünetei a bőrön megfigyelhető „járatok” és az intenzív viszketés. A fertőzés egyik emberről a másikra terjed, sokszor gyerekek között az óvodában, iskolában.

Mi a rühesség?

A rühesség a bőr betegsége, amelyet a rühatka nevű parazitának a bőrben való megtelepedése okoz. Fertőző betegség, az atkák gyorsan terjednek egyik emberről a másikra, és kellemetlen viszketést okoz. A rühatkák a bőr hámjával táplálkoznak – ez okozza a tüneteket. Általában a puhább bőrfelületeket kedvelik (ujjak közötti rések, nemi szervek és környező részei, hónalj, könyökhajlat).

A rühesség legzavaróbb tünete tehát a viszketés, amely esetenként oly mértékű is lehet, hogy a vakarás hatására a bőr kisebesedik. További gyakori tünet a bőrpír és az apró bőrkiütések megjelenése. A rühatkák a bőr hámjával táplálkoznak – ez okozza a tüneteket. Általában a puhább bőrfelületeket kedvelik (ujjak közötti rések, nemi szervek és környező részei, hónalj, könyökhajlat).

A rühesség oka és kialakulása

A rühesség évezredek óta ismert betegség, melyet egy atka, a Sarcoptes scabiei var. hominis okoz. Bár más élőlényeket is érinthet, az emberek csak más embertől kaphatják el, vagyis nem kell attól tartanunk, hogy a rühes kutyától vagy macskától fertőződünk meg.

A rühatkák áttetsző, fehér színű, ovális alakú állatok, szemek nélkül, négy pár rövid lábbal. Repülni, ugrani nem tudnak. A kifejlett rühatkák rendkívül kicsik, 0,5 mm-nél kisebbek, így szabad szemmel alig lehet őket észrevenni. Az atkák egész életciklusa az emberi bőrhöz kötődik. Az apró élősködők nőstényei befúrják-berágják magukat a bőrünk legfelső, elhalt hámsejtekből álló rétegébe, és oda helyezik el a petéiket. Egy-egy atka naponta akár 3-4 petét is rakhat.

A petékből 10-12 napon belül újabb atkák kelnek ki, melyek akár négy hétig tovább élhetnek a bőrünkben, és ott is szaporodnak, a megtermékenyített nőstények pedig újabb és újabb petéket raknak le a bőrben. A rühatkák 20 C-fok alatti hőmérsékleten mozgásképtelenné válnak, de képesek túlélni. A magas hőmérsékletet azonban rosszul tűrik, elpusztulnak.

A ruhatka a vékonyabb bőrterületeket részesíti előnyben, ahová könnyebben befúrják magát (ujjak közötti területek, emlőbimbó udvara, nemi szervek és környéke).

Forrás: Shutterstork.com

---

Hogyan fertőződhetünk meg?

A rühesség fertőző betegség: bár 10-15 állat elegendő a betegség kialakulásához, hosszabb ideig tartó, közvetlen fizikai kontaktus szükséges. Mivel a rühesség lappangási ideje hosszú, különösen az első fertőződés alkalmával, tünetmentes beteg is továbbadhatja a parazitákat!

Ritkábban, de megfertőződhetünk törülközők, ruhadarabok, fésűk, ágyneműk megosztása során is. A rühatkák emberi gazdatest nélkül is képesek valameddig életben maradni, átlagosan 3 napig. Kutatások során kimutattak élő rühatkákat a fertőzött személyek környezetében, például kárpitos bútorok textíliáiban vagy a hálószobai padlóból vett pormintákban is.

Rizikófokozó tényező, ha valaki a rühesség legsúlyosabb, hiperinfesztációs formájában szenved, ilyenkor ugyanis rendkívül sok, akár több ezer vagy tízezer rühakta lehet a bőrében, így (a nagy számok törvénye alapján) annak is nagyobb az esélye, hogy a rühatkák a ruhájára, törülközőjére vagy más használati tárgyára kerüljenek.

Epidemiológia

A rühesség világszerte elterjedt betegség, az egyik leggyakoribb parazitafertőzés, mely életkortól és nemtől függetlenül bárkit érinthet. A becslések szerint legalább 250-300 millió ember küzd a rühességgel a világon. A legtöbb beteg a gyermekek, illetve a szexuálisan aktív korosztály tagjai közül kerül ki. Valamivel gyakoribb a rühesség az őszi és téli hónapokban.

A rühesség előfordulása régiónként eltérhet, a szegényebb országokban gyakoribb, mint a fejlettebb területeken. Ez utóbbiaknál általában egy-egy intézményen belüli „járvány” a jellemző (pl. hazánkban az elmúlt években kórházakban, idős otthonokban ütötte fel a fejét a fertőzés).

Kit érinthet a rühesség?

A rühatkák emberről emberre terjednek, szoros kontaktus során, így nagyobb veszélyben vannak a fertőződésre azok, akik másokkal szoros kapcsolatban vannak. Könnyen elterjedhet például a fertőzés óvodákban, iskolákban, idős otthonokban, börtönökben, katonai táborokban.

A rühesség igen jelentős viszketéssel jár, amely jellegzetesen este, ágymeleg hatására fokozódik. Ilyenkor ugyanis az atkák elkezdenek vándorolni a járatokban.

Forrás: Shutterstork.com

---

Intenzívebb tünetekkel, súlyosabb fertőzéssel járhat a rühesség a legyengült immunrendszerű, krónikus beteg embereknél, az idősebbeknél, a mozgásukban korlátozottaknál, vagy azoknál, akiknek szenzoros érzékelése csökkent (pl. cukorbetegség szövődményeként kialakuló neuropátia esetén). Náluk a fertőzés az egész testre kiterjedhet, és mivel több százezer atka is megtelepedhet a beteg szervezetében, másokat is könnyebben fertőznek meg. Éppen ezért fokozott kockázatú csoportba tartoznak azok, akik kórházban, idős otthonban vannak.

Időskori rühesség - mit jelent ez?

Az időskori rühesség nem különálló betegség, hanem ugyanaz a Sarcoptes scabiei nevű atkafertőzés, amely bármely életkorban kialakulhat. Az idősebb korosztályban azonban gyakran másképp jelenik meg, nehezebben ismerik fel, és sokszor komolyabb következményekkel jár.

Miért veszélyeztetettebbek az idősek?

Az időskor természetes velejárója az immunrendszer gyengülése, amely miatt a szervezet kevésbé hatékonyan védekezik a kórokozók és paraziták ellen. A rühesség esetén ez azt jelenti, hogy az atka gyorsabban szaporodhat, és akár a súlyosabb, úgynevezett norvég (krusztás) rüh is kialakulhat. Ez a forma vastag, pikkelyes, kérges bőrelváltozásokkal jár, rendkívül fertőző, és gyakran kórházi kezelést igényel.

A másik kockázati tényező az, hogy sok idős ember gondozóintézetekben vagy kórházi osztályokon él, ahol a közös környezet és a szoros kontaktus miatt gyorsan terjedhet a fertőzés. Nem ritka, hogy egy-egy idősotthonban tömeges megbetegedést okoz a rüh.

Tünetek időseknél

Míg fiatalabbaknál a rüh legjellemzőbb tünete a főként éjszaka jelentkező kínzó viszketés és a kis piros, vonalszerű kiütések, időseknél a kép sokszor atipikus. Gyakran enyhébb a viszketés, vagy egyáltalán nincs jelen, így a beteg vagy családtagjai nem is gyanakodnak rühességre. Előfordul, hogy ekcémának, pszoriázisnak vagy egyszerű bőrszárazságnak vélik a tüneteket. Ez megnehezíti a diagnózist, és késlelteti a kezelést.

Hogyan terjed?

Az időskori rühesség ugyanúgy emberről emberre terjed, mint fiatalabbaknál: bőr-bőr kontaktussal, illetve ritkábban közös ruházaton, ágyneműn keresztül. A norvég rüh esetében a fertőzőképesség annyira erős, hogy akár egy rövid érintkezés is elég lehet.

Kezelés és megelőzés

A kezelés alapja időseknél is a helyileg alkalmazott rühirtó készítmény (például permetrin-tartalmú krém), amelyet az egész testfelületre fel kell kenni, majd az előírt ideig rajta hagyni. Krusztás rüh esetén gyakran szükség van szisztémás gyógyszerre (ivermektinre) is. Fontos a környezet egyidejű fertőtlenítése: a ruhákat és ágyneműket 60 °C-on kell kimosni, amit nem lehet mosni, azt légmentesen kell zsákba zárni néhány napra.

A megelőzésben kulcsfontosságú a korai felismerés, a fertőzött személy elkülönítése, valamint az érintett családtagok, gondozók egyidejű kezelése.

A rühesség tünetei

A rühesség nagyon jellegzetes, ún. patognomikus tünete (ez azt jelenti, hogy a tünet rendkívül jellemző a betegségre, vagyis megléte egyértelműen jelzi az adott problémát) a bőrön megjelenő járat. A járatokat, bőrön észrevehető vonalakat a nőstény rühatkák okozzák. Az élősködők befúrják magukat a bőr alá, ott mozognak és ott is teszik le a tojásaikat.

Figyelmébe ajánljuk

Veszély a tömegközlekedésen: piros,viszkető kiütésekkel jár ez a fertőzés

A rühatkák okozta járatok:

• szürkés vagy tört fehér árnyalatúak
• 2-10 mm hosszúak, lassan növekvőek lehetnek (a nőstény atkák naponta 0,5-5 mm-nyi járatot képesek „kifúrni” maguknak)
• enyhén kiemelkedhetnek a bőr felületéből
• J-re, S-re, Z-re emlékeztethetnek
• nem elágazóak
• a járatok a leggyakrabban a testhajlatokban (a könyök- vagy térdhajlatban, a hónaljaknál, a csukló belső felén, az ujjak között), deréktájékon vagy a lábfejen figyelhetőek meg
• érintett lehet a nemi szervek környéke, az ágyék, a fenék és a combhajlat, nőknél a mellbimbó és az aerola (bimbóudvar) is
• az érintett testrész életkorokként is eltérhet, idősebbeknél jellemző, hogy a hát, míg csecsemőknél és kisgyermekeknél a tenyér és a talp a fertőzött

Fontos tudni, hogy a betegség korai szakaszában, illetve ha az érintett nagyon sokat vakarózott, nehéz felfedezni ezeket a járatokat!

A nőstény rühatka alagutat fúr a bőr legfelső rétegében, és petéket rak a járatba. A fiatal rühatka lárvák azután néhány napon belül kikelnek, és tüneteket okoznak. A rühesség legjellemzőbb tünete az erős viszketés, amely éjszaka a legkínzóbb.

Forrás: Shutterstork.com

---

Előfordulhat, hogy a rühesség más bőrtüneteket is okoz, például apró, pirosas kiütéseket (noduláris scabiasis); vagy durva, repedezett felületű, nagyobb kiterjedésű, fehér vagy sárgás árnyalatú sebeket (hiperinfesztációs vagy norvég scabiasis). Ez utóbbinál, mivel a beteg szervezetében rendkívül nagy számú rühatka lehet, a fertőzés továbbadásának a rizikója is nagyobb.

Más rovarcsípésekre adott reakciókhoz hasonlóan a rühesség egyéb tünetei is sokfélék lehetnek, és az is előfordulhat, hogy valaki teljesen tünetmentes. A rühességre jellemző, rendkívül kellemetlen, intenzív viszketést tulajdonképpen egy, az atkák szervezetében megtalálható fehérjére adott allergiás reakció okozza. Tünet lehet tehát:

• a rendkívül erős viszketés, mely éjszaka a legintenzívebb, és ami a pihenést, alvást is akadályozza
• a meleg vízben való fürdés utáni fokozott viszketés

A rühesség diagnosztizálása

A rühességet általában a klinikai tünetek alapján állapítják meg. Egyszerű, a diagnózist segítő módszer lehet a bőr sötét filctollal történő átszínezése, majd a festék alkohollal való letörlése. Ilyenkor ugyanis a rühatkák hagyta járatok sötétebb árnyalatúak maradnak.

A diagnózist a bőr mikroszkópos vizsgálata egészítheti ki, melynek során azonosítják a rühatkákat, az atkák petéit vagy a parazita ürülékét a bőrről vett mintában.

Orvosnál a rühesség gyanújával

Segítheti a pontos diagnózist és a megfelelő terápia megválasztását, ha megosztjuk az orvosunkkal:

• Van-e valamilyen diagnosztizált bőrbetegségünk (pl. ekcéma, pszoriázis)?
• Tudomásunk van-e a bőrt érintő allergiáról?
• Kezdtünk-e új, korábban ismeretlen gyógyszert szedni a tünetek jelentkezése előtti 2 hétben?
• Volt-e valamilyen fertőző betegségünk a tünetek előtti 2 hétben?
• Közeli kapcsolatba kerültünk-e olyan személlyel, vagy annak használati tárgyával, akinél rühességet diagnosztizáltak?

Kiterjedt vagy régóta fennálló esetben az egész testfelszínt borítják tünetek, felmaródott, 1-2 mm átmérőjű papulák (kidomborodó, apró, piros bőrelváltozások). Az atkák a zsírosabb arcbőrt kerülik.

Forrás: Shutterstork.com

---

A rühesség lefolyása és kimenetele

Egy-egy fertőzött testén átlagosan 5-50, peték lerakására alkalmas kifejlett nőstény van, de ez a mennyiség egyénenként igen eltérő lehet. Az idősebbeknél és a csecsemőknél, akik kevésbé „ügyesek” a vakarózásban, a rühatkák száma is több lehet, átlagosan 50-250 parazitát találhatunk rajtuk. Bizonyos esetekben pedig ennek a sokszorosa, extrém esetben akár több százezer élősködő is megtalálható a beteg szervezetében. Ez azonban általában csak azoknál jellemző, akik kevésbé érzékelik az intenzív viszketést, vagy akiknek gyenge az immunrendszere.

A rühesség miatt kivakart bőrterületek néha, főleg legyengült állapotú betegeken, felülfertőződhetnek. Ilyen esetben testszerte gennyes pörkök, vastag szaruréteg borítja a bőrfelszínt, amely állapot kimondottan fertőző.

Forrás: Shutterstork.com

---

A betegség lappangási ideje 4-6 hét, a fertőződést követően ennyi idővel jelentkeznek az első tünetek, főként az intenzív, éjszakai viszketés. Amennyiben azonban korábban már volt rühatka-fertőzése valakinek, akkor a lappangási idő 12-48 órára csökkenhet.

Megfelelő kezeléssel a tünetek 3-4 napon belül enyhülhetnek. Könnyen előfordulhat, hogy a bőrtünetek és a viszketés akár négy hétig is megmarad, még jóval azután is, hogy a rühatkák elpusztultak. A fertőzés a legtöbb esetben, egyébként egészséges érintetteknél szövődmények nélkül múlik el.

A rühességből való gyógyulás nem jár együtt hosszú távú védettséggel, bármikor újrafertőződhet valaki!

Veszélyhelyzet rühesség esetén

Haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, ha rühesség mellett a következő tüneteket tapasztaljuk:

• nagyobb kiterjedésű, váladékozó, gennyes sebek kialakulása
• folyadékkal vagy gennyel teli hólyagok megjelenése a bőrön
• növekvő piros vagy vörös, duzzadt folt a bőrön, mely érintésre érzékeny, fájdalmas
• láz és hidegrázás
• nyirokcsomó-duzzanat
• szapora szívverés
• szapora, felületes légzés

A rühesség lehetséges szövődményei, komplikációi

A rühesség szövődményének tekinthető a különböző krónikus bőrbetegségek, például az ekcéma vagy a pszoriázis fellángolása. Ennek oka részben a rühatkák okozta irritáció és viszketés, részben pedig maga a vakaródzás.

Ha nagyon erős a viszketés, kortikoszteroidos krémet alkalmaznak csillapítására.

Forrás: Shutterstork.com

---

A fertőzésnek az esetek többségében nincsenek hosszú távú, súlyos szövődményei. Az enyhébb komplikációk is ritkák. A rühesség szövődménye a bőr bakteriális felülfertőződése lehet. Az erős viszketés és az ahhoz kapcsolódó vakaródzás miatt ugyanis könnyen kisebesedhet a bőr, a hámréteg sérülésein keresztül pedig kórokozók is könnyebben támadják meg a szervezetet. A gyakori, felülfertőződést okozó baktériumok között találtjuk például a Streptococcus pyogenest vagy a Staphylococcus aureust. Ezek a kórokozók ótvart (impetigót), kötőszöveti gyulladásokat, dermatitiszt okozhatnak. Nagyon ritkán a bakteriális felülfertőződés szövődménye tüdőgyulladás vagy szepszis is lehet.

A rühesség kezelési lehetőségei

A betegség kezelése általában nehézkes, mert nemcsak az érintett személy szervezetéből kell kipusztítani az élősködőket, hanem azokat is szükséges kezelni, akik közvetlen kapcsolatban lehettek vele (még akkor is, ha nincsenek tüneteik), sőt az otthonukat, környezetüket is fertőtleníteni kell.

A bőrt általában kenőccsel, krémmel vagy ecsetelővel kezelik, a leggyakoribb hatóanyagok közé tartozik a permethrin vagy a benzil-benzoát. A gyógyszert azonban az egész testre fel kell vinni – általában az arc és a hajas fejbőr kivételével - , nemcsak azokra a területekre, ahol a kiütések megjelentek, és legalább 8-10 órán keresztül (pl. egész éjszakára) a bőrön kell hagyni. A kezelést 7 nappal később javasolt megismételni. Létezik szájon át szedhető rühatka elleni gyógyszer is, ennek hatóanyaga az ivermectin, ez azonban gyermekeknek nem javasolt.

A viszketést szájon át szedhető gyógyszerekkel, antihisztaminokkal lehet enyhíteni. Bár a bőr lemosása, lezuhanyozása ideiglenesen szintén enyhíthet a panaszokon, fontos tudni, hogy az atkákat nem lehet „lemosni”, és a túl meleg víz vagy a kozmetikumok fokozhatják a viszketést és az irritációt!

A beteg és a családtagok ruháit, ágyneműit 60 C-fokon kell kimosni, és ha lehetséges, magas hőmérsékleten kell szárítani. Ha szárítógép nem áll a rendelkezésünkre, a kimosott ruhadarabokat helyezzük lezárt műanyag zsákba, és 10-14 napra helyezzük meleg helyre.

Mi segít a rüh ellen?

Rühesség esetén használható készítmények:

• Permethrin: ez a készítmény általában az első, amit az orvosok ajánlanak, és csak rendkívül ritka esetekben térnek el ettől.
• Allethrin: ezt a készítményt piperonil-butoxid spray-vel együtt ajánlott alkalmazni.
• Benzil-benzoát: ez egy rendkívül hatásos szer, viszont ritkán alkalmazzák, ugyanis komplikált a használata.
• Ivermektin: ezt a szert férgek ellen is szokták alkalmazni, és a többivel ellentétben ez nem egy krém, hanem tabletta.

Ezek a szerek az atkákat hivatottak elpusztítani. A permethrin, az allethrin és a benzil-benzoát a bőrre felkenve ölik meg ezeket a parazitákat, azonban alkalmazásuk pontos menete különbözik egymástól. Permethrin esetén legtöbbször elegendő az egyszeri kezelés, amely során azonban a teljes testfelületünket be kell kennünk, viszont a nyálkahártyákhoz és testnyílásokhoz nem kerülhet ebből a készítményből, ugyanis ezeken a területeken rendkívül érzékenyen reagálhat a szervezetünk.

A fejünket és az arcunkat ugyanezen okból szintén nem kenhetjük be. A krémet este ajánlott magunkra kenni, majd 8 órával később szappannal kell lemosni. Amennyiben 2 héttel a kezelést követően úgy érezzük, vagy látjuk, hogy még mindig nem pusztult el az összes parazita, akkor meg kell ismételni a kezelést.

Ezt abban az esetben is ajánlott megtenni, ha az érintetteknek gyenge az immunrendszerük. Általában az erős immunrendszer rendelkező felnőttek és gyerekek esetén elegendő egy kezelés, ami után már nem fertőzőek, így 8-12 órával később ismét mehetnek közösségbe.

Allethrin és benzil-benzoát esetén hasonló a kezelés módja, azonban ezeknél a hatóanyagoknál mindig szükséges a többszöri ismétlés. Az ivermektin hatóanyagai belülről küzdik le a parazitákat. A tablettát kétszer kell beszedni, méghozzá 8 nap eltéréssel.

Ezekre figyeljen a rüh irtás alatt

• A kezelés alatt mindig hordjon kesztyűt.
• A betegnél és a kezelésben segítő személy vágja rövidre a körmét, és mindig alaposan tisztítsa meg a körmeit egy kefével.
• A külsőleg alkalmazandó készítmények még hatékonyabbak, ha fürdés után kb. 1 órával kenjük fel.
• A kezelés hatóideje alatt a beteg viseljen pamutkesztyűt, amire húzzon még gumikesztyűt.
• A krém lemosása után tiszta ruhát vegyünk fel.
• Kerüljük a testkontaktust a betegekkel.
• Az intenzív testhigiénia rendkívül fontos, hogy a paraziták ne tudjanak túlzottan elszaporodni.
• Ne feledkezzünk meg a ruhák és az ágynemű magas fokon történő mosásáról, vasalásáról sem.

A rühesség megelőzése

A rühesség megelőzésénél, elsősorban az újrafertőződés megakadályozásánál kulcsfontosságú szerepe van a közeli kontakszemélyek, egy családba tartozók kezelésének, illetve a nagyon alapos takarításnak és fertőtlenítésnek.

Rühesség esetén kerüljük a másokkal való szoros kontaktust, ha tehetjük, aludjunk külön ágyban vagy külön szobában!

Bár sokan szégyellendő dolognak tartják, lényeges, hogy minél gyorsabban értesítsünk másokat (óvodát, iskolát stb.) a rühességről. Mivel a rühatkák könnyen átkerülnek egyik emberről a másikra, még úgy is, hogy nincsenek tüneteink, egy-egy közösségben gyorsan elterjedhet a fertőzés. Ha pedig nem kezelnek mindenkit, gyógyulás után rövid időn belül vissza is fertőződhetünk.

Mit tehetünk otthon rühesség esetén?

Fontos észben tartani, hogy a házi módszerek önmagukban nem elegendőek a rühatkák teljes elpusztításához (ha magukat az atkákat meg is ölik ezek, a bőr mélyebb rétegeiben lévő petéket nem), a fertőzés kezeléséhez orvosi segítségre, gyógyszerekre is szükség van. Az egyszerű házi szerek alkalmazásának a célja inkább a kellemetlen bőrtünetek, például a viszketés enyhítése.

• Segíthet a rühatkák elleni küzdelemben a teafaolaj , a szegfűszeg és a rozmaring illóolaja. Mivel ezeknek antimikrobális tulajdonságaik is vannak, a felülfertőződések rizikóját is csökkentik. Használatuk során legyünk óvatosak, mert egyeseknél allergiás reakciót is kiválthatnak.
• Az aloe vera növényből kinyert zselés anyag hűsíti a bőrt és enyhíti a viszketést is.

Rühatka-fertőzés esetén nagyon lényeges az alapos takarítás, fertőtlenítés

• A ruhákat, ágyneműket, törülközőket mossuk ki magas hőfokon, és lehetőség szerint tegyük szárítógépbe is.
• Azokat a ruhaneműket, amelyeket nem tudunk kimosni, tegyük lezárható műanyag zsákba és legalább 72 óráig ne nyúljunk hozzájuk
• Alaposan porszívózzuk ki a szőnyegeket, bútorokat, a használt porzsákot azonnal dobjuk ki! Még hatékonyabb, ha gőztisztítót alkalmazunk a takarításhoz.

Az ágynemű és a ruházat alapos - forró vizes mosással, vasalással történő - tisztítása vagy fertőtlenítése igen fontos védekezési módszer.

Forrás: Shutterstork.com

---

Rühatka eltávolítása az ágyból

A rühesség (scabies) kórokozója a Sarcoptes scabiei nevű atka, amely az ember bőrében él és szaporodik. Maga az atka a gazdatest nélkül nem képes hosszú ideig túlélni, de néhány napig életképes maradhat textíliákban, például ágyneműben, takaróban, matracban vagy ruhában. Ezért, ha a családban vagy közösségben valakinél rühességet diagnosztizáltak, az orvosi kezelés mellett kiemelten fontos a környezet fertőtlenítése is.

Meddig él a rühatka az ágyban?

Az atka a bőrön kívül általában 2–3 napig marad életben, meleg és párás környezetben kissé tovább. Ezért az ágynemű, pizsama vagy a gyakran használt textíliák könnyen közvetíthetik a fertőzést, ha nem kezeljük őket megfelelően.

Hogyan lehet eltávolítani az ágyneműből és az ágyból?

• Magas hőfokú mosás: minden ágyneműt, törölközőt és ruhadarabot legalább 60 °C-on kell kimosni. Ez a hőmérséklet elpusztítja az atkákat és petéiket.
• Szárítógép használata: ha van rá lehetőség, a mosás után szárítógépben magas hőfokon szárítsuk meg a textíliákat.
• Zacskózás: azokat a tárgyakat, amelyeket nem lehet mosni (pl. díszpárnák, plüssök), légmentesen zárjuk le egy műanyag zsákba legalább 72 órára, mert ez idő alatt az atkák elpusztulnak táplálék hiányában.
• Porszívózás: a matracot, ágykeretet, kárpitozott bútorokat alaposan porszívózni kell. A porszívó porzsákját célszerű azonnal kiüríteni vagy zárható zacskóban kidobni.
• Gőztisztítás: ha van rá lehetőség, gőztisztító készülék használata nagyon hatékony lehet, mivel a 60 °C feletti hő azonnal elpusztítja az atkákat.
• Ágyneműcsere: a kezelés ideje alatt az ágyneműt célszerű naponta cserélni, a tisztára mosott garnitúrát pedig csak alapos kézmosás után felhúzni.

Fontos tudni

• Az egyszerre történő kezelés elengedhetetlen: a fertőzött személy, a vele egy háztartásban élők és a közeli kontaktok mind rühirtó terápiát kell, hogy kapjanak.
• Ha valaki csak a környezet fertőtlenítésére koncentrál, de az orvosi kezelést elmulasztja, a rühesség visszatér.
• Az atkák nem „ugranak” vagy repülnek – közvetlen érintkezéssel és szoros kontaktusban lévő tárgyakkal terjednek.

Gyakori kérdések a rühességről

A rühesség kortól és nemtől függetlenül terjedhet, sok esetben a személyes ápoltságtól függetlenül. Az alábbi szabályok betartásával – már fennálló fertőzés esetén – jelentős mértékben csökkenthető a terjedés esélye.

Elkaphatjuk-e a rühességet háziállattól vagy kóbor kutyától?

A rühatkák más élőlényeket, kutyákat, macskákat, madarakat is megfertőzhetnek, ezek a paraziták azonban némileg különböznek az embert megtámadó rühatka-alfajtól. Az ember csak más embertől kaphatja el, vagyis nem kell attól tartanunk, hogy a rühes kutyától vagy macskától fertőződünk meg. Érdemes azonban tudni, hogy az állatokat megfertőző rühatkák az embert is megcsíphetik, ez azonban nem azonos a rühességgel, és bár ez viszketéssel jár együtt, más jellegzetes tünettel nem, és néhány napon belül magától is elmúlik.

Rühesség esetén a házi kedvenceinket is szükséges kezelni, hogy az újrafertőződést vagy az ő megfertőződésüket megelőzzük?

Rühatka fertőzés esetén a házi kedvenceket, kutyákat, macskákat nem szükséges kezelni, rájuk ugyanis nem veszélyes az embereket megtámadó atka.

Milyen betegségeket terjesztenek a rühatkák?

A bolhákkal vagy a kullancsokkal ellentétben a rühatkák nem terjesztenek semmilyen fertőző, szisztémás betegséget.

Megelőzhető a rühatka-fertőzés gyakoribb tisztálkodással, fürdéssel?

Tévhit, hogy a rühesség az elhanyagolt, piszkos emberek betegsége! A higiéniás szokásoktól, ápoltságtól függetlenül bárki összeszedheti a fertőzést.

Szexuális úton is terjed a rühesség?

A rühesség nem tartozik a „klasszikus” szexuális úton terjedő betegségek közé, a fertőzést, ugyanakkor a fertőződéshez szoros kontaktus szükséges. Így előfordulhat, hogy a szexuális együttlét során kerülnek, másznak át az élősködők egyik emberről a partnerére.

Megvéd-e a gumi óvszer a rühességtől?

A rühatkák nem kizárólag a nemi szerveken telepednek meg, hanem a bőrön, éppen azokon a területeken, melyeket nem fed be a gumi óvszer, így kondom használata mellett is átkerülhetnek egyik emberről a másikra.

Megfertőződhetünk szennyezett ágyneműtől, törülközőtől vagy ruhadaraboktól?

Ennek kicsi az esélye, de teljesen nem lehet kizárni. A rühatkák emberi gazdatest nélkül csak viszonylag rövid ideig, nagyjából 2-3 napig maradnak életben használati tárgyakon, textíliákon. Ha ebben a rövid időszakban „találkozik” valaki a fertőzött tárggyal, akkor sajnos van esély rá, hogy a rühatkák megtelepednek a testén. Rizikófokozó tényező, ha valaki a rühesség legsúlyosabb, hiperinfesztációs formájában szenved, ilyenkor ugyanis rendkívül sok, akár több ezer vagy tízezer rühakta lehet a bőrében, így (a nagy számok törvénye alapján) annak is nagyobb az esélye, hogy a rühatkák a ruhájára, törülközőjére vagy más használati tárgyára kerüljenek.

Megfertőződhetünk uszodában, fürdőben?

Nagyon valószínűtlen, hogy uszodában, strandon, wellness-központban fertőződjön meg valaki. A rühesség terjedéséhez szoros testi kontaktus szükséges, a medence vizében a rühatkák nem tudnak „odaúszni” máshoz. Maximum az növelheti a fertőzés rizikóját, ha fertőzött személy törülközőjét használjuk. Rizikófokozó tényező, ha valaki a rühesség legsúlyosabb, hiperinfesztációs formájában szenved, ilyenkor ugyanis rendkívül sok, akár több ezer vagy tízezer rühakta lehet a bőrében, így (a nagy számok törvénye alapján) annak is nagyobb az esélye, hogy a rühatkák a ruhájára, törülközőjére vagy más használati tárgyára kerüljenek.

A rühesség összefügghet a ruhatetűvel?

Nem, a rühesség és a ruhatetű között nincs közvetlen összefüggés, bár mindkettő bőrparazita-fertőzés. A rühességet a Sarcoptes scabiei nevű atka okozza, amely a bőrbe fúrja magát, és apró járatokat, erős viszketést hoz létre. A ruhatetű ezzel szemben csak a ruhákban él és vért szív a bőrből, nem fúrja a bőrt, így más mechanizmussal okoz irritációt. Mindkét fertőzés viszketéssel és bőrelváltozással jár, ezért gyakran összetéveszthetők, de a kezelésük különböző készítményeket igényel.

Felhasznált irodalom:

• Medscape
• MedicineNet
• Healthline
• Infectious Diseases (Elsevier, 2017.), szerk: Jonathan Cohen, William G. Powderly
• Mandell, Douglas, and Bennett’s Principles and Practice of Infectious Diseases (Elsevier, 2020.), szerk: John E. Bennett, Raphael Dolin, Martin J. Blaser
• Harrison's Infectious Diseases (McGraw-Hill, 2017.), szerk: Dennis L. Kasper, Anthony S. Fauci
• Dermatology (Elsevier, 2018.), szerk: Jean L. Bolognia, Julie V. Schaffer, Lorenzo Cerroni
• Fitzpatrick's Dermatology (McGraw-Hill, 2019.), szerk.: Sewon Kang, Masayuki Amagai, Anna L. Bruckner, Alexander H. Enk, David J. Margolis, Amy J. McMichael, Jeffrey S. Orringer
• Andrew's Diseases of the Skin (Elsevier, 2020.), szerk.: William D. James, Dirk M. Elston, James R. Treat, Misha A. Rosenbach, Isaac M. Neuhaus
• Heinz Mehlhorn: Die Parasiten des Menschen (Springer, 2012.)