ADHD

A figyelemzavaros hiperaktivitás gyermekek milliót érinti a világon, de felnőttkorban is előfordulhat, folytatódhat. Az ADHD része a figyelem fenntartásának zavara, a túlzott aktivitás és az impulzív viselkedés.

A gyermekkori ADHD-ban jellemző az önértékelési zavar, a családi kapcsolatok problémái és rossz iskolai teljesítmény. A tünetek a serdüléssel mérséklődhetnek. Bizonyos embereknél az ADHD felnőttkorban is megmarad, hasznos stratégiákkal azonban képesek "uralni a helyzetet".

Nincsen oki kezelés, de a tüneteket jól lehet befolyásolni, gyógyszeres és viselkedésterápiás úton. A korai diagnózis és megfelelő kezelés jelentősen javíthatja a betegség kimenetelét.

ADHD-tünetek

Egyes esetekben már akár 2-3 éves korban is kialakulhat az ADHD. Lássuk, melyek a főbb tünetek és jelek!

• A koncentrált figyelem zavara
• Gyakori álmodozás napközben
• A gyermek nem képes utasításokat végrehajtani, nem figyel
• Feladatokat, aktivitásokat nem képe rendszerezni
• Feledékenység, tárgyak elvesztése
• A gyermek nem fejezi be a házifeladatot, nem készül a különórára stb.
• Könnyen eltéríthető, elterelhető
• Gyakran babrál valamivel, fészkelődik a helyén
• Nem képes egy helyben maradni, mintha állandóan mozogni szeretne
• Rendkívül sokat beszél, fecseg
• Félbeszakítja más játékát, beszédét
• Nem képes kivárni a sorát egy közösségi helyzetben
• Az ADHD fiúkon gyakoribb, náluk inkább a hiperaktivitás jellemző, lányoknál inkább a figyelmetlenség.

Normális viselkedés, vagy ADHD?

A legtöbb gyereknél előadódhat figyelmetlenség, hiperaktivitás, impulzív, heves viselkedés egyszer-kétszer. Ez iskola előtt még normális, és nem tekinthető kórósnak. Még nagyobb gyermekeknél, tinédzsereknél is előfordulhat, hogy képtelenek valamire tartósan figyelni (ha az nem köti le őket).

Ugyanez igaz a hiperaktivitásra nézve is. A kisebb gyermekek általában igencsak elevenek, szüleik hamarabb elfáradnak, mint ők maguk... Egyes gyerekek az átlagosnál is jobban tudnak pörögni. Addig nem szabad valakit ADHD-snak minősíteni, amíg csak egyszerűen különbözik testvéreitől és barátaitól.

A hiperaktivitás, a magasabb mozgásigénynek jele lehet, ha nehezen képes kitartóan egy helyben ülni, fészkelődik, izeg-mozog, folyton elhagyja a helyét, ugrál, rohangál, nem tud kitartóan önállóan játszani, és feltűnően sokat beszél.

Forrás: shuttertock.com

---

Előfordulhat, hogy a gyermeknek csak iskolai problémái vannak, és otthon és a baráti körében minden rendben. Ilyenkor valami más probléma áll a háttérben, nem az ADHD. (Ugyanez fordítva is igaz lehet: csak otthoni gondok, és jó iskolai teljesítmény).

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Ha a szülő meggyőződött arról, hogy gyermeke ADHD-s lehet, érdemes felkeresni a gyermek-háziorvost. Lehet hogy ő továbbküldi, de először belgyógyászati vizsgálatot kell végezni, hogy nincsen-e esetleg valamilyen belszervi betegség a háttérben.

Ha a gyermeket már kezelik az ADHD kapcsán, akkor rendszeres kontrollokra kell járni, amíg a tünetek jelentősen nem javulnak. Ezt követően már csak 3-4 havonta, ha az állapot stabil marad. Az orvost értesíteni kell, ha a szülő mellékhatást észlel, pl. étvágyvesztés, alvászavar, irritabilitás, vagy nem kellő javulás esetén is.

Az ADHD okai

Az ADHD valódi oka jelenleg nem ismeretes, az intenzív kutatás ellenére sem. Számos tényező együttes hatását tételezik fel. Családi halmozódást mutathat, genetikai faktorok is közrejátszhatnak. Környezeti tényezők is növelhetik a kockázatot, valamint az idegrendszer fejlődésének egyes stádiumai.

Kockázatok

• Közeli rokonságban meglévő (szülő, testvér) ADHD, vagy egyéb mentális zavar
• Környezeti toxikus anyagok, pl. ólom, festékanyagok, régi házak ereszcsatornái stb.
• Anyai gyógyszerszedés, terhesség alatti alkohol-vagy drogfogyasztás, dohányzás
• Az anya környezeti ártalma a terhesség idején (pl. poliklórozott bifenilek, egyéb műanyagok)
• Koraszülés

Gyakran a cukorfogyasztást teszik felelőssé az ADHD létrejöttében, de ennek klinikai szintű igazolása nem áll rendelkezésre. Gyermekkorban, ahogy jeleztük, számos tényező elvonhatja a figyelmet, nehezítheti a koncentrálást, de az még nem jelent ADHD-t.

ADHD: szövődmények és bonyodalmak

• A gyerek sokszor verekszik az iskolában, romlik a tanulmányi eredménye, és egyben a megítélése is
• Több balesetet, sérülést szenved, mint mások
• Alacsony az önértékelése
• Szüleivel és más felnőttekkel nehezen kommunikál
• Nagyobb a kockázat az alkoholizálásra, drogfogyasztásra, egyéb extrém viselkedésformákra

Társuló problémák és zavarok

Az ADHD nem okoz egyéb mentális vagy fejlődési zavart, azonban van néhány olyan állapot ami kapcsolódhat hozzá.

• Tanulási nehézségek, megértési, kommunikációs zavarok
• Szorongás, aggódás, idegesség, az ADHD tünetek romlanak, ha a szorongást nem kezelik
• Depresszió, depresszióra való hajlam (gyakori)
• Bipoláris zavar (depressziós és mániás epizódok)
• Dacos, ellenséges viselkedés általános negativizmus, főként a tekintélytisztelet ellen (pl. tanárok, hatósági személyek stb.)
• Antiszociális viselkedés, jelentős magatartászavar, pl. lopás, verekedés, állatok, emberek bántalmazása, javak tönkretétele
• Tourette-szindróma neurológiai zavar, ismétlődő izommozgások, tic

ADHD-diagnosztika

Általában mondható, hogy a gyermek addig nem kapja meg az ADHD "címkézést", amíg nem igazolódik, hogy a korai tünetek (otthon és az iskolában egyaránt) okozzák a problémákat, és folyamatos jelleggel. .

• Speciális diagnosztikus teszt nincsen, de az alábbiakból megállapítható, hogy fennáll-e az ADHD.
• Orvosi/belgyógyászati vizsgálat, az egyéb okok kizárására
• Információgyűjtés, fennálló egyéb egészségügyi problémák, személyes és családi problémák, iskolai eredményekkel kapcsolatos gondok
• Kérdőívek a család, tanárok felé, vagy akik még jól ismerik a gyermeket, pl. bébiszitter, edző stb.
• ADHD-mérőskálák, amelyekkel a gyermek tesztelhető

A diagnózis pontosabb orvosi részleteibe nem megyünk bele, a lényeg, hogy kétirányúak a tüneti jellemzők:

1. 1 a figyelemzavarral kapcsolatos részletkérdések,
2. 2 a hiperaktivitással, impulzív viselkedéssel kapcsolatos részletek.

E két csoportból legalább 6 jelet és tünetet kell észlelni ahhoz, hogy kimondható legyen az ADHD.

Legfontosabb (elkülönítő) jellemzők:

• Figyelemzavar, és a hiperaktivitás-impulzív viselkedés együttes tünetei
• A gyermek viselkedése (nem ADHD-s) kortársaitól eltér
• A tünetek legalább 6 hónapja fennállnak
• A tünetek érintik az iskolai életet, otthoni magatartást és nemcsak egy viszonylatban

Ami fontos: más, ADHD-hoz hasonló kórképek, zavarok

• Tanulási problémák, beszédzavarok
• Hangulatzavarok (pl. depresszió)
• Szorongásos zavarok
• Görcsrohamokkal járó betegségek
• Látászavarok, hallászavarok
• Tourette-szindróma
• Alvászavarok
• Pajzsmirigybetegség kezelése
• Szerfogyasztás, drogozás
• Agykárosodás, agyi sérülés

Kezelés, gyógyszerek

Az ADHD kezelésének alapjai: gyógyszerelés, betegoktatás, tréning, tanácsadás. A tünetek jól mérsékelhetőek, de már jeleztük, hogy oki kezelés nincsen, tehát nem gyógyítható. Valószínű, hogy nem azonnal javulnak a tünetek, egy ideig próbálkozni kell a helyes terápia megtalálásáig.

Az ADHD kezelése többirányú megközelítést igényel, amelynek része a gyógyszeres kezelés, a viselkedésterápia, a pszichoedukáció és az életmódbeli változtatások is. Az optimális eredmény elérése érdekében elengedhetetlen a személyre szabott terápia, amely figyelembe veszi a speciális egyedi igényeket és körülményeket.

Forrás: shuttertock.com

---

Stimuláns hatású gyógyszerek

Napjainkban ezek képezik az ADHD kezelésének alapját. Valószínűsíthető hatásuk az agyi ingerületátvivő anyagok (neurotranszmittterek) közötti egyensúly kialakításában rejlik. Időnként drámai módon javítják a tüneteket. (Ilyen pl. a közismert metilfenidát hatóanyagú gyógyszer nálunk.) Itt fontos tudnivaló, hogy meglévő szívbetegségek mellett nem, vagy csak igen óvatosan alkalmazható, ezt a gyermek-kardiológussal a gyemek háziorvos közösen tudja eldönteni.

Egyéb gyógyszerek

Ilyen lehet az atomoxetin, egyes antidepresszánsok (pl bupropion, desipramine). Néhány kardiológiai (szív-) gyógyszer is érdekes módon alkalmazható, pl. a clonidine, vagy a gunafacin. Ezeknél az ADHD-ra gyakorolt hatást másodlagos (mellék-) hatásként ismerték fel.

A gyógyszereléssel kapcsolatos veszélyekről, az adagolás pontosságáról, rendszerességéről és az esetleges mellékhatások azonnali jelzéséről az orvos ad kielégítő tájékoztatást.

Viselkedésterápia, tanácsadás

Pszichiáter, pszichológus, szociális munkás, egyéb erre kiképzett egészségügyi szakdolgozó végezheti. Egyes gyerekeknél az ADHD mellett szorongás, depresszió is fennállhat. Ilyen esetekben a tanácsadás mindenre kiterjedő kell legyen.

Néhány példa:

Viselkedésterápia. A tanárok és szülők megtaníthatók olyan terápiás stratégiákra, amelyeket alkalmazhatnak a problémás gyerekeken, ilyen pl. a jutalmazás, szünetek beiktatása.

Pszichoterápia. Nagyobb gyermekekkel meg lehet beszélni, mi a problémájuk, mi zavarja őket, feltárni a negatív viselkedés gyökereit, és megtanítani őket arra, hogyan kezeljék a tüneteiket.

• A szülők tréningezése
• Családterápia
• Szociális készségek javítása a gyermeknél

A legjobb talán az a megközelítés, amikor a szülőkből, tanárokból, orvosból és terapeutából álló csoport teammunkában dolgozik.

ADHD a mindennapokban – mit érdemes tudni még?

Az ADHD nem pusztán „rosszaság” vagy „neveletlenség” kérdése, hanem egy idegrendszeri fejlődési zavar, amely alapvetően befolyásolja a figyelmet, a viselkedést és az érzelemszabályozást. Gyermekkorban gyakran az iskolai nehézségek miatt derül fény a problémára, felnőtteknél azonban sokszor csak akkor születik diagnózis, amikor a mindennapi életvezetésben – például a munkahelyi teljesítményben, párkapcsolatokban vagy pénzügyi döntésekben – visszatérő gondok jelentkeznek.

A legfrissebb kutatások szerint az ADHD nem egységes jelenség, hanem több altípusa is létezik. Egyeseknél a figyelemzavar dominál, másoknál a hiperaktivitás és impulzivitás, de gyakori az is, hogy ezek keverednek. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság DSM-5 kézikönyve alapján ma már nemcsak gyermekkori diagnózisról beszélünk: a felnőttkori ADHD önálló kategóriaként is elismert, és egyre több kutatás vizsgálja, hogyan hat a hosszú távú életminőségre.

Az ADHD idegrendszeri háttere

Az elmúlt évek agykutatásai kimutatták, hogy az ADHD-s gyermekek és felnőttek agyában bizonyos területek – például a homloklebeny és a bazális ganglionok – eltérően működnek. Ezek a régiók felelősek a figyelem, a tervezés és a gátló kontroll szabályozásáért. A 2023-ban megjelent metaanalízisek szerint a dopamin- és noradrenalin-rendszer eltérései kulcsszerepet játszanak a tünetek kialakulásában. Ez magyarázza, miért reagálnak sokan jól a stimuláns gyógyszerekre, amelyek ezeket a neurotranszmittereket szabályozzák.

ADHD és életminőség

Kezeletlenül az ADHD gyakran társul alacsonyabb önbizalommal, nagyobb arányú pályaelhagyással, és sajnos a szerhasználati zavarok kockázata is emelkedett. Ugyanakkor számos kutatás felhívja a figyelmet arra is, hogy az ADHD-val élők kreativitása, problémamegoldó képessége és energikussága kiemelkedő lehet, ha megfelelő támogatást kapnak. Például egy 2024-es tanulmány szerint az ADHD-s felnőttek között az átlagnál magasabb az innovatív vállalkozók aránya, ami rávilágít a zavar pozitív oldalaira is.

Új kezelési irányok

Bár jelenleg nincs végleges gyógyír az ADHD-ra, a terápiás paletta folyamatosan bővül. A klasszikus stimuláns gyógyszerek mellett ma már több non-stimuláns készítmény is elérhető, amelyek alternatívát nyújthatnak azoknak, akiknél mellékhatások jelentkeznek. Emellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a digitális terápiák: számítógépes figyelemfejlesztő programok, mobilalkalmazások, sőt, virtuális valóság alapú tréningek is kiegészíthetik a hagyományos módszereket.

A viselkedésterápiás megközelítések között ma már nemcsak a jutalmazás és a strukturált napirend szerepel, hanem a mindfulness alapú programok és a kognitív viselkedésterápia is, amelyek bizonyítottan javítják az önkontrollt és csökkentik a szorongást. A család bevonása továbbra is kulcsfontosságú: a szülőtréningek hatása hosszú távon is mérhető.

Mit tehet felnőttként?

Felnőttkorban gyakran nem a mozgékonyság, hanem a szétszórtság, a feledékenység és az időgazdálkodási problémák dominálnak. Érdemes szakemberhez fordulni, ha úgy érzi, a mindennapok szervezése rendszeresen nehézséget okoz, és emiatt konfliktusok, munkahelyi problémák vagy túlzott stressz jelentkezik. Jó hír, hogy a megfelelő kezeléssel és önismereti stratégiákkal az ADHD nem akadálya a teljes értékű, sikeres életnek.

A lényeg összegezve

Az ADHD tehát nem egyszerű „gyermekkori rosszaság”, hanem egy élethosszig tartó állapot, amelyet a modern orvostudomány egyre jobban megért. A korai diagnózis, a személyre szabott kezelés és a környezet támogató hozzáállása döntően befolyásolja, hogy az érintett mennyire képes kibontakoztatni képességeit. Fontos üzenet: megfelelő segítséggel az ADHD nem bélyeg, hanem egy olyan különbség, amelyet meg lehet tanulni kezelni, sőt, előnnyé is lehet formálni.

Gyakori kérdések az ADHD-ról

Miben különbözik az ADHD a „sima” figyelmetlenségtől vagy elevenségtől?

Az ADHD nem egyszerűen annyi, hogy egy gyermek vagy felnőtt időnként szétszórt vagy eleven. A tünetek tartósan fennállnak, legalább 6 hónapja jelen vannak, és több életterületet (iskola, munkahely, család) is érintenek. Ez különbözteti meg a „normális” viselkedési hullámzásoktól.

Igaz, hogy csak fiúkat érint?

Nem. Bár fiúknál gyakoribb a diagnózis, és náluk a hiperaktivitás látványosabb, lányoknál sokszor inkább a figyelmetlenség dominál, így a tünetek kevésbé feltűnőek. Emiatt sok lány csak serdülő- vagy felnőttkorban kap pontos diagnózist.

Lehet-e ADHD-s valaki felnőttkorban?

Igen. Az ADHD a legtöbb esetben gyermekkorban kezdődik, de a tünetek egy része felnőttkorban is megmaradhat. Ilyenkor főként a szétszórtság, a feledékenység és az időgazdálkodási nehézségek okoznak gondot.

Mi okozza az ADHD-t?

Az ok pontosan nem ismert, de genetikai és környezeti tényezők együtt játszanak szerepet. A kutatások szerint az agyi ingerületátvivő anyagok (például dopamin és noradrenalin) szabályozásának eltérései állnak a háttérben. A családi halmozódás gyakori.

Gyógyítható az ADHD?

Jelenleg oki kezelés nincs, de a tünetek hatékonyan mérsékelhetők. A gyógyszerek, a viselkedésterápia és az életmódbeli stratégiák kombinációja sokaknál jelentősen javítja az életminőséget.

Segíthet-e a diéta vagy a cukor kerülése?

Sok szülő érzi úgy, hogy a cukor felerősíti a gyermek mozgékonyságát, ám a klinikai vizsgálatok eddig nem bizonyították, hogy a cukorfogyasztás önmagában ADHD-t okozna. Egy kiegyensúlyozott étrend, elegendő alvás és a rendszeres mozgás viszont kétségkívül jótékony.

Milyen kezelések érhetők el Magyarországon?

Az ADHD kezelése komplex: gyógyszeres terápia, viselkedésterápia, szülőtréning és pszichoedukáció egyaránt fontos része lehet. Magyarországon elérhetők stimuláns készítmények (pl. metilfenidát), non-stimuláns gyógyszerek (atomoxetin), valamint pszichológiai támogatás.

Segíthet a mindfulness vagy a digitális tréning?

Igen, újabb kutatások szerint a mindfulness-alapú programok és a digitális figyelemfejlesztő eszközök hasznos kiegészítői lehetnek a kezelésnek. Bár önmagukban nem elegendőek, a mindennapi önkontrollt és stresszkezelést segíthetik.

Milyen szövődményekkel járhat kezeletlenül az ADHD?

Kezeletlen esetben nőhet a tanulási nehézségek, a szorongás, a depresszió és a szerhasználati problémák kockázata. Felnőttkorban a munkahelyi, pénzügyi és párkapcsolati problémák is gyakoribbak lehetnek.

Lehet-e az ADHD előny is?

Igen. Bár a zavar sok nehézséget okozhat, számos ADHD-s felnőtt kiemelkedő kreativitással, gyors gondolkodással és energikus hozzáállással rendelkezik. A megfelelő környezet és támogatás segíthet abban, hogy ezek az előnyök felszínre kerüljenek.

Forrás: Mayo Clinic, MSD Orvosi Kézikönyv