Szédülés

A szédülés (vertigo; forgó szédülés) olyan tünet, amelyet az érintett a környezet mozgásának vagy forgásának érzéseként él meg, miközben a környezet valójában nem mozog. Ez az egyensúlyzavar érzése gyakran járhat émelygéssel, hányingerrel, hányással, bizonytalanságérzéssel vagy akár járásképtelenséggel is.

A szédülés az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a páciensek orvoshoz fordulnak. Számos különböző egészségügyi állapot tünete lehet, és változatos formában jelentkezhet: forgó jellegű (vertigo), bizonytalanságérzés, ájulásérzet vagy akár térérzékelési zavar. Ahhoz, hogy a megfelelő kezelést megkapja, fontos megérteni, mi a szédülés, mi okozhatja, milyen vizsgálatok szükségesek, és milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre.

A szédülés érzése különböző súlyosságú lehet: az enyhe egyensúlyzavartól kezdve a súlyos, bénító érzésig, amikor az érintett személy úgy érzi, hogy nem tudja kontrollálni testének mozgását. Fontos megkülönböztetni a vertigót az általános fáradtság vagy ájulásérzés által okozott "szédüléstől", amely nem kapcsolódik a forgásérzéshez.

A vertigo gyakran az egyensúlyszerv (belső fül), a látás, az idegrendszer vagy az agy működésének zavarához kapcsolódik, és számos különböző betegség tünete lehet. Mivel a szédülés rendkívül általános tünet, az okok kiderítése sokszor alapos kivizsgálást igényel.

A szédülés típusai

A vertigo két fő típusba sorolható attól függően, hogy a probléma hol jelentkezik:

1. Perifériás vertigo

Ez a szédülés leggyakoribb típusa, amely a belső fül problémáira vezethető vissza. A belső fül az egyensúly fenntartásáért felelős, és ha ez a rendszer sérül, az egyensúlyérzet torzul. A perifériás vertigo gyakran hirtelen jelentkezik, és intenzívebb szédülésérzéssel járhat.

2. Centrális vertigo

Ez a szédülés típus az agyban, különösen a kisagyban vagy az agytörzsben lévő rendellenességek miatt alakul ki. A centrális vertigo általában fokozatosan alakul ki, és egyéb neurológiai tünetekkel, például kettős látással, beszédzavarral vagy végtaggyengeséggel társulhat.

A szédülés többféle betegség kísérő tünete lehet. Vertigónak a szédülés azon formáját nevezzük, amikor az érintett személy forgó jellegű panaszról számol be.

Forrás: shuttertock.com

---

A szédülés okai - lehetséges betegségek

A szédülés számos különböző betegség tünete lehet, amelyek az egyensúlyi rendszer különböző részeit érintik.

Belső fül rendellenességek

A belső fül az egyensúlyért és a test térbeli helyzetének érzékeléséért felelős. A belső fül betegségei a szédülés leggyakoribb okai.

• Jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV): ez az egyik leggyakoribb oka a szédülésnek. A BPPV akkor jelentkezik, amikor a belső fülben lévő kalciumkristályok elmozdulnak, és a testhelyzet változásával (például hirtelen felüléskor vagy fekvéskor) szédülést okoznak. Általában rövid, de intenzív szédüléses epizódokat okoz.
• Menière-betegség: ez a belső fül krónikus betegsége, amely a folyadék felhalmozódása miatt alakul ki, és visszatérő szédüléses rohamokkal, hallásvesztéssel, fülzúgással és a fül telítettségének érzésével jár.
• Vestibularis neuritis: a vestibuláris ideg gyulladása, amely a belső fülből szállít jeleket az agyba. Ez a gyulladás hirtelen, intenzív szédülést, hányingert és egyensúlyzavart okozhat. Hallásvesztés nem jellemző.

Keringési problémák

A vérkeringési zavarok, amelyek csökkentik az agy vagy a belső fül vérellátását, szintén okozhatnak szédülést.

• Alacsony vérnyomás (hipotenzió): hirtelen vérnyomáscsökkenés (például gyors felálláskor) szédüléshez vezethet, mivel az agy átmenetileg nem kap elegendő vért. Ezt ortosztatikus hipotenziónak nevezik.
• Magas vérnyomás:  bár ez nem a leggyakoribb tünete, de előfordulhat szédülés főként akkor, ha a vérnyomás hirtelen emelkedik (pl. hipertóniás krízis során), ami befolyásolhatja az agyi vérkeringést. Ez társulhat mellkasi fájdalommal, légzési nehézséggel is.
• Agyi keringési zavarok: az agy egyes területeinek, különösen a kisagynak vagy az agytörzsnek, elégtelen vérellátása szédüléshez vezethet. Az agyi vérkeringési zavarok súlyos állapotok, például stroke vagy agyi érkatasztrófa előjelei lehetnek.

Neurológiai problémák

A központi idegrendszer zavarai szintén okozhatnak szédülést, különösen ha az agy vagy az idegek egyensúlyszabályozásban részt vevő részei érintettek.

• Stroke: a szédülés lehet a stroke egyik figyelmeztető tünete, különösen akkor, ha hirtelen jelentkezik, és más tünetekkel (pl. beszédzavar, végtaggyengeség, kettős látás) társul.
• Migrénes vertigo: a migrénes fejfájásban szenvedők körében a vertigo gyakran társul a rohamokkal. A szédüléses epizódok a migrénes fejfájással együtt vagy anélkül is előfordulhatnak.
• Parkinson-kór: a Parkinson-kór okozta egyensúlyzavarok szintén szédüléshez vezethetnek, mivel a betegség a mozgáskoordináció és az egyensúly szabályozásának romlásával jár.

Gyógyszerek mellékhatásai

Számos gyógyszer mellékhatásaként is felléphet szédülés, különösen azoknál a gyógyszereknél, amelyek az idegrendszert, a vérnyomást vagy az egyensúlyrendszert befolyásolják. Ilyenek lehetnek például:

• Vérnyomáscsökkentők: egyes vérnyomáscsökkentők hirtelen vérnyomáscsökkenést okozhatnak, ami szédüléshez vezet.
• Nyugtatók, altatók: ezek a gyógyszerek lassítják az idegrendszer működését, és okozhatnak egyensúlyzavart vagy szédülést.
• Antibiotikumok: néhány antibiotikum, például az aminoglikozidok, károsíthatják a belső fül egyensúlyszervét.
• Inzulinkezelés: A szédülés és az inzulinterápia között szoros összefüggés lehet, főleg akkor, ha az inzulin alkalmazása túlzott vércukoresést okoz. A hipoglikémia tünetei között gyakori a szédülés, gyengeség, verejtékezés és éhségérzet, mert az agy nem jut elegendő energiához.

Pszichés tényezők

A pszichés betegségek, például a szorongás, pánikbetegség vagy depresszió, szintén szédülést okozhatnak.

• Pánikroham: a pánikroham alatt fellépő szorongás és hiperventiláció (gyors, felületes légzés) szédülést és zavartságérzést válthat ki.
• Szorongásos zavarok: a krónikus szorongás és stressz gyakran vezethet olyan tünetekhez, mint a bizonytalanságérzet vagy a szédülés.

A szédülés kivizsgálása során fontos a tünetek alapos feltérképezése, kiemelt jelentősége van annak, hogy milyen jellegű a szédülés, és hogy mióta állnak fenn a panaszok.

Forrás: shutterstock.com

---

Mikor kell orvoshoz fordulni szédülés miatt?

Bár a szédülés gyakran átmeneti és ártalmatlan, bizonyos esetekben komolyabb probléma jele lehet, és orvosi kivizsgálást igényel, különösen akkor, ha:

• A szédülés hirtelen, súlyos formában jelentkezik.
• A szédülést olyan egyéb tünetek kísérik, mint kettős látás, beszédzavar, gyengeség, zsibbadás vagy járásképtelenség.
• Tartósan fennáll, vagy egyre gyakrabban fordul elő.
• Halláscsökkenéssel, fülzúgással, erős fejfájással társul.
• Szív- és érrendszeri problémákra, például szívritmuszavarra utaló tünetekkel együtt jelentkezik.

A szédülés diagnózisa

A szédülés kivizsgálása általában a kórelőzmény felvételével kezdődik, amely során az orvos részletesen kikérdezi a beteget a tünetek jellegéről és előfordulásáról. Ezt követhetik fizikális vizsgálatok, valamint speciális tesztek és vizsgálatok, például:

• Fül-orr-gégészeti vizsgálatok: a belső fül rendellenességeinek kizárására.
• Neurológiai vizsgálatok: az agy vagy a központi idegrendszer károsodásának felismerésére.
• Képalkotó vizsgálatok: MRI vagy CT a központi idegrendszer zavarainak kimutatására.
• Vérnyomásmérés: a vérnyomás szabálytalanságainak kizárása érdekében. (ABPM is hasznos lehet.)

Mi segít szédülés ellen?

A szédülés kezelése az alapbetegségtől függ. Például a BPPV esetén speciális fejmozdulatokkal (Epley-manoeuvre) a kristályokat vissza lehet helyezni a helyükre. A Menière-betegség gyógyszeres kezelése diuretikumokkal és életmódbeli (dietetikussal való konzultáció lehet szükséges) változtatásokkal történhet. A migrénes vertigo esetén migréngyógyszerek segíthetnek.

Összegezve

A szédülés (vertigo) egyensúlyi zavart okozó tünet, amely mögött különféle okok húzódhatnak meg, például belső fülbetegségek, keringési problémák, neurológiai zavarok vagy pszichés tényezők. Mivel a szédülés súlyos betegségeket is jelezhet, ha hirtelen, súlyos tünetekkel vagy más neurológiai panaszokkal társul, mindenképpen orvosi kivizsgálást igényel. A megfelelő diagnózis felállítása után az alapbetegség kezelése segíthet megszüntetni a szédüléses epizódokat.

A szédülés lehet a belső fül gyulladásának tünete is, amelyet legtöbbször középfülgyulladás előz meg.

Forrás: shutterstock.com

---

Gyakori kérdések a szédülésről

A szédüléssel kapcsolatos kérdések az alapvető okoktól kezdve a lehetséges kezelési módokig széles skálán mozognak. A megfelelő kezelés és diagnózis érdekében fontos orvosi kivizsgálásra menni, különösen akkor, ha a szédülés súlyos, tartós, vagy más tünetekkel társul. Az életmódbeli változtatások, gyógyszerek és bizonyos terápiák segíthetnek a szédülés tüneteinek enyhítésében.

A szédülés (vertigo) gyakori tünet, amely számos különböző egészségügyi állapothoz kapcsolódhat. Az alábbiakban összegyűjtöttük a leggyakrabban felmerülő kérdéseket, valamint a hozzájuk kapcsolódó hiteles, orvosi válaszokat.

Mi okozza a szédülést?

A leggyakoribb okok közé tartozik a belső fül rendellenessége, például a jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV), Menière-betegség vagy vestibularis neuritis. Keringési zavarok, például alacsony vérnyomás vagy szív- és érrendszeri problémák is szédüléshez vezethetnek. Neurológiai betegségek, mint a stroke vagy a migrén, szintén okozhatnak szédülést. Bizonyos gyógyszerek mellékhatása vagy pszichés tényezők, mint a szorongás, ugyancsak lehetnek kiváltó okok.

Mikor muszáj orvoshoz fordulni szédülés miatt?

Mindenképp orvoshoz kell fordulni, ha a szédülés hirtelen, súlyos formában jelentkezik, ha más neurológiai tünetekkel, például kettős látással, beszédzavarral, gyengeséggel vagy zsibbadással jár. Ha a szédülés tartósan fennáll, visszatérő, vagy fülzúgással, hallásvesztéssel, erős fejfájással társul, mindenképpen fontos az orvosi kivizsgálás.

Lehet-e a szédülés valamilyen súlyos betegség jele?

Igen, a szédülés súlyos betegség tünete is lehet, például stroke, agydaganat vagy agyi érkatasztrófa. Ha a szédülés hirtelen kezdődik és más neurológiai tünetekkel, például végtaggyengeséggel, látásvesztéssel vagy zavartsággal társul, azonnali orvosi ellátás szükséges. Ugyanakkor a legtöbb szédüléses eset mögött ártalmatlan, kezelhető állapotok, például belső fülproblémák állnak.

Miért szédülök, amikor hirtelen felállok?

Ez az úgynevezett ortosztatikus hipotenzió eredménye, amely akkor fordul elő, amikor hirtelen felálláskor a vérnyomás hirtelen lecsökken. Ez azt eredményezi, hogy az agy átmenetileg kevesebb vért kap, ami szédülést, gyengeséget és akár ájulásérzést is okozhat. Általában rövid ideig tart, de ha gyakran előfordul, érdemes kivizsgáltatni a vérnyomást és a szív- és érrendszeri funkciókat.

Mit tehetek, hogy enyhítsem a szédülést?

A szédülés kezelése attól függ, hogy mi okozza. Ha a szédülés a belső fül problémájához köthető (pl. BPPV), akkor bizonyos fejmozdulatokkal, mint az Epley-manoeuvre, a tünetek gyorsan enyhíthetők. Ha alacsony vérnyomás vagy kiszáradás áll a háttérben, a folyadékbevitel növelése és lassúbb felállás segíthet. Ha a szédülés szorongáshoz kapcsolódik, stresszkezelési technikák, például relaxáció és légzőgyakorlatok, csökkenthetik a tüneteket.

Lehet-e a szédülést gyógyszerek okozta mellékhatás?

Igen, bizonyos gyógyszerek, különösen a vérnyomáscsökkentők, nyugtatók, altatók és egyes antibiotikumok okozhatnak szédülést. Ha a szédülés új gyógyszer szedése után jelentkezik, érdemes megbeszélni az orvossal, mivel lehet, hogy a gyógyszer adagolásán változtatni kell, vagy másik készítményt kell használni.

Lehet-e a szédülést vérvétel okozta mellékhatás?

A vérvétel, bár rutinszerű és biztonságos eljárás, ritkán okozhat enyhe mellékhatásokat, főleg mechanikai vagy helyi reakciók formájában. A leggyakoribb panasz a kék-zöld véraláfutás (haematoma) a szúrás helyén, ami a kis erek megsértése miatt alakul ki, és magától felszívódik. Ritkán a vérvétel kiválthat ájulást vagy szédülést, főleg szorongó vagy éhgyomorra érkező betegeknél.

Milyen vizsgálatokra van szükség a szédülés okának kiderítéséhez?

A szédülés okának kiderítéséhez az orvos először részletes anamnézist vesz fel, majd fizikális vizsgálatot végez. Speciális tesztek is elrendelhetők, például:

• Fül-orr-gégészeti vizsgálat: a belső fül rendellenességeinek kizárására.
• Képalkotó vizsgálatok: CT vagy MRI az agyi rendellenességek felderítésére.
• Vérnyomásmérés: az ortosztatikus hipotenzió és egyéb keringési problémák kizárására.
• Neurológiai vizsgálatok: az agy, a kisagy és az idegrendszer állapotának felmérésére.

Mi a jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV)?

A jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV) a szédülés egyik leggyakoribb formája, amely akkor jelentkezik, amikor a belső fülben lévő apró kalciumkristályok elmozdulnak. Ez a rendellenesség általában hirtelen mozdulatokra, például fejfordításra vagy hirtelen felülésre jelentkezik, és rövid, de intenzív szédülést okoz. A BPPV nem súlyos, és gyakran speciális fejmozdulatokkal (pl. Epley-manoeuvre) kezelhető.

Lehet-e a szédülés a migrén okozója?

Igen, a migrénes vertigo gyakori a migrénben szenvedők körében. A szédülés előfordulhat migrénes fejfájással együtt, vagy akár anélkül is. Migrénes vertigo esetén a szédüléshez gyakran egyéb migrénes tünetek, például fényérzékenység, hányinger vagy látászavarok társulhatnak. A kezelés magában foglalhatja a migrén kezelésére szolgáló gyógyszereket, például triptánokat, valamint életmódbeli változtatásokat.

Lehet-e pszichés eredetű a szédülés?

Igen, a szédülés gyakran kapcsolódhat pszichés tényezőkhöz, például szorongáshoz, pánikrohamhoz vagy depresszióhoz. Az érintettek szorongásos vagy pánikrohamok alatt hiperventilálhatnak, ami szédüléshez vezethet. A krónikus stressz és szorongás is előidézhet tartós szédülést. Pszichoterápia, relaxációs technikák és szorongásoldó gyógyszerek segíthetnek a pszichés eredetű szédülés kezelésében.

Lehet a szédülésnek hormonális oka is?

Igen, a kortizol a mellékvesekéreg glükokortikoid hormonja, és többek között szabályozza a vércukorszintet, befolyásolja a vérnyomást,segít a szervezetnek reagálni a stresszre és hat az elektrolit- és folyadékháztartásra. lacsony kortizolszint leggyakrabban Addison-kór vagy másodlagos mellékvese-elégtelenség következménye. A csökkent kortizol gátolja a vérnyomás fenntartását, ezért gyakori az orthostatikus hipotenzió. A diagnózis kulcsa a reggeli kortizolszint mérése és az ACTH-stimulációs teszt.

Lehet-e a szédülés oka, a hosszan tartó hasmenés?

Igen, a hasmenés lehet a szédülés oka, főként a folyadék- és elektrolitvesztés következtében. Tartós vagy heves hasmenés során a szervezet nagy mennyiségű vizet és sókat veszít, ami hipovolémiához vezethet. Ez a csökkent vértérfogat miatt alacsony vérnyomást és agyi oxigénellátási zavart eredményezhet, amit a beteg szédülésként érzékel. Különösen érzékenyek erre az idősek, a szív-érrendszeri betegségben szenvedők és a kisgyermekek. Súlyosabb esetekben a szédülés ájulásig fokozódhat, ilyenkor az orvosi ellátás sürgető.

Hogyan kezelik a szédülést?

A szédülés kezelése attól függ, mi okozza. Ha belső fülproblémák, például BPPV áll a háttérben, speciális fejmozdulatokkal lehet enyhíteni a tüneteket. Menière-betegség esetén diuretikumok, sókorlátozás és egyéb gyógyszerek segíthetnek. Neurológiai problémák, például migrénes vertigo esetén migréngyógyszereket alkalmaznak. Ha a szédülést keringési problémák vagy vérnyomás-ingadozás okozza, az alapbetegség kezelése enyhítheti a tüneteket.

Segíthet-e az étrend és az életmód a szédülés kezelésében?

Igen, az étrend és az életmód változtatása hozzájárulhat a szédülés tüneteinek enyhítéséhez, különösen akkor, ha a szédülést olyan betegségek, mint a Menière-betegség vagy a keringési zavarok okozzák. A megfelelő hidratálás, a sóbevitel korlátozása és a koffein csökkentése segíthet megelőzni a szédülést. A rendszeres testmozgás és a stresszkezelés is fontos szerepet játszhat a szédülés megelőzésében és kezelésében.

Mennyire veszélyes a szédülés?

A szédülés önmagában általában nem veszélyes, de növelheti az elesés és a sérülés kockázatát, különösen idősebb embereknél. Azonban ha a szédülés más súlyos tünetekkel, például látászavarokkal, beszédproblémákkal vagy gyengeséggel jár, az súlyosabb állapot, például stroke jele lehet, ami azonnali orvosi beavatkozást igényel. A tartós vagy gyakori szédülés esetén mindenképpen orvosi kivizsgálás szükséges a pontos diagnózis felállítása érdekében.

Szédülés diagnózisában használnak Holter-vizsgálatot?

Igen, a Holter-vizsgálatot gyakran alkalmazzák a szédülés kivizsgálásában, különösen akkor, ha felmerül a szívritmuszavar gyanúja. A Holter-monitor 24–72 órán keresztül folyamatosan rögzíti a szív elektromos működését, így észlelhetővé válnak időszakos, rejtett ritmuszavarok, amelyek a szédülést okozhatják. Például túl lassú (bradikardia) vagy túl gyors (tachikardia) szívverés, átmeneti kamrai vagy pitvari ritmuszavarok is állhatnak a háttérben. A vizsgálat akkor a leghasznosabb, ha a szédülés viszonylag gyakran előfordul, és az adott időszak alatt is jelentkezik.

Lehet-e a szédülés oka, a vérátömlesztés?

Igen, a szédülés lehet a vérátömlesztés egyik lehetséges mellékhatása, bár ez ritkán fordul elő, és általában átmeneti. Szédülés jelentkezhet például enyhe transzfúziós reakció során, különösen, ha allergiás válasz alakul ki a beadott vérkészítményre. Emellett, ha a transzfúzió túl gyorsan történik, vagy a beteg egyébként is gyenge, kiszáradt, esetleg alacsony vérnyomással küzd, a szédülés valószínűbb.

Összefügghet-e a szédülés és a fülcsengés oka?

Igen, a szédülés és a fülcsengés oka gyakran összefügghet, mivel mindkettő a belső fül problémáira utalhat. A belső fül felelős az egyensúlyérzékelésért és a hallásért, ezért ha ott zavar lép fel, az mindkét tünetet egyszerre okozhatja. Gyakori közös okok közé tartozik például a Menière-betegség, amely rohamokban jelentkező szédüléssel, fülcsengéssel, halláscsökkenéssel és teltségérzettel jár. Emellett belső fülgyulladás, akusztikus neurinóma (hallóideg-daganat), vagy nyaki keringési zavarok is kiválthatják mindkét tünetet. Stressz, magas vérnyomás vagy migrén szintén hozzájárulhat mind a fülcsengés, mind a szédülés kialakulásához.

Fokozott izzadás okozhat-e szédülést?

Igen, a fokozott izzadás okozhat szédülést. Izzadás során a szervezet sok folyadékot és elektrolitot veszíthet, ami csökkentheti a vérnyomást és keringési problémákat idézhet elő. Ez különösen igaz, ha az izzadás hirtelen és nagy mennyiségű. Emellett a szédülést okozhatja az izzadással járó kimerültség vagy alacsony vércukorszint is.

Lehet-e a szédülés oka, a szapora szívverés (tachycardia)?

Igen, a szapora szívverés (tachycardia) okozhat szédülést. Amikor a szív túl gyorsan ver, nem tud elég hatékonyan vért pumpálni, így az agy oxigénellátása csökkenhet. Ez a csökkent vérellátás okozhat bizonytalanságérzést, szédülést vagy akár ájulásközeli állapotot is. A tachycardia hátterében többféle ok állhat, például szívbetegség, láz, kiszáradás, szorongás vagy bizonyos gyógyszerek.

Lehet-e a szédülés oka, a napmérgezés?

Igen, a napmérgezés okozhat szédülést, mivel a túlzott napsugárzás és hőhatás hatására a szervezet folyadékot és elektrolitokat veszít, ami vérnyomásesést és keringési instabilitást idézhet elő. Emellett a test túlmelegedése és a napszúrásra jellemző idegrendszeri érintettség is hozzájárulhat a szédülés kialakulásához. A tünet gyakran társul fejfájással, hányingerrel, gyengeséggel és koncentrációzavarral.

Lehet-e a szédülés oka a latex allergia?

Igen, a latex allergia ritkább, de súlyosabb formában okozhat szédülést. Ez általában akkor fordul elő, ha az allergiás reakció nemcsak a bőrt vagy a nyálkahártyát érinti, hanem szisztémás választ vált ki. Ilyen esetben a latex allergia anafilaxiás reakciót indíthat el, amely vérnyomáscsökkenést, gyors szívverést, gyengeséget és szédülést okozhat.

Lehet-e a szédülés oka az ételmérgezés?

Igen, az ételmérgezés okozhat szédülést, és ez viszonylag gyakori kísérő tünet. A szédülés oka leggyakrabban a kiszáradás (dehidráció) és a folyadékvesztés a hányás és hasmenés miatt.

Lehet-e a szédülés oka a malária?

Igen, a szédülés lehet a malária egyik tünete. A maláriát ugyanis a Plasmodium paraziták okozzák, amelyek a vörösvértestekben szaporodnak, és periodikus lázrohamokat, hidegrázást, izzadást, fáradtságot és fejfájást idéznek elő. A szédülés leggyakrabban a láz, a kiszáradás, a vérnyomás-ingadozás vagy az anémia következménye, mivel a fertőzés csökkentheti a vér oxigénszállító kapacitását.

Lehet-e a szédülés oka a ruhatetű csípés?

Általában nem, a ruhatetű (Pediculus humanus corporis) csípése önmagában nem okoz szédülést. A tetű csípése bőrviszketést, vörös foltokat és irritációt okoz, de nem befolyásolja közvetlenül a belső fül vagy az agy működését, amelyek a szédülésért felelősek.

Lehet-e a szédülés oka a Salmoella-fertőzés?

Igen, a Salmonella-fertőzés okozhat szédülést. A fertőzés során jelentkező hányás, hasmenés és láz jelentős folyadék- és elektrolitvesztéssel járhat, ami csökkent vérnyomást és elégtelen agyi perfúziót eredményezhet, ez pedig szédüléshez vezet. A szédülés gyakran egyidejűleg jelentkezik gyengeséggel, szapora szívveréssel és szomjúsággal, ami a dehidratáció következménye.

Utazók hasmenése társulhat szédüléssel?

Igen, az utazók hasmenése gyakran társul szédüléssel, mivel a folyadék- és elektrolitvesztés csökkenti a vérnyomást és a keringő vér mennyiségét. A szédülés oka lehet a kiszáradás, a só- és elektrolit-egyensúly felborulása, valamint a fertőzés miatti gyengeség.