A napallergia pontos kiváltó oka még nem ismert, azonban a hajlamosító tényezők mellett a kialakulásában az UV-A és UV-B sugaraknak egyaránt szerepe lehet.
A napallergia a bőr kórosan megnövekedett fényérzékenysége, mely, ha nem kezelik megfelelően, vagy nem figyelnek fokozottan a lehetséges megelőzésére súlyos következményekkel járhat. Kialakulása nem a bőrtípustól, hanem más endogén tényezőktől, a szervezet hajlamától függ. Egyre több embert érint a napallergia, mely eléggé megkeseríti az érintettek életét tavasztól őszig. A legérintettebbek a 25-35 év közötti emberek, és közülük is inkább a nők hajlamosabbak erre az allergiára.
El kell különítenünk azokat az allergiás reakciókat, amelyeket nem maga a napfény vált ki, hanem a különböző krémek, napozáshoz használt kozmetikumok, ill. a kozmetikumok és a napfény együttesen okoznak. A napallergia közvetett kiváltó oka az UV-sugárzás, kialakulásának folyamata, ill. a közvetlen allergén lényegében ismeretlen. Feltételezhető, hogy lényegében egy késleltetett típusú sejtes immunválasz van a jelenség hátterében. Erre utalnak a klinikai kórlefolyás, a bőrelváltozások képe.
A tüneteket tekintve néhány órával vagy nappal a napon való tartózkodás után kellemetlenül erősen viszkető és égető érzés kíséretében bőrpír, csomók, hólyagok, csalánkiütések, ödémák jelennek meg a bőrön. A csalánkiütések lehetnek olyan súlyosak, hogy az egész testet elboríthatják, emellett leeshet a vérnyomás problémák, szívpanaszok is jelentkezhetnek. A panaszok többnyire az első erősebb tavaszi napsugarak hatására jelennek meg. Sokaknál a tünetek később enyhülhetnek, ahogyan a bőr megszokja a napsütést, de nyáron, amikor a nyaralás alkalmával megint intenzívebb sugárzásnak van kitéve a bőr, a tünetek újra kiújulnak, erősödhetnek.
Csalánkiütésektől, a piros foltokon át akár a pattanásos elváltozásokig többféle bőrtünet jelentkezhet. Már rövid fényhatást követően órák vagy egy-két napon belül megjelennek az apró, tűszúrásnyi kiütések, leggyakrabban a fénynek kitett részeken, de valódi allergia esetén, az egész testen.
Nagyon gyakran a bőr felhólyagosodik, viszket, amelyet égő érzés, esetleg fájdalom is kísérhet. Amint a bőr megnyugszik, a tünetek elmúlnak, azonban visszamaradhat bizonyos fokú foltos bőrelváltozás. A tünetek sokszor összetéveszthetőek a leégéssel, amelytől csak abban különbözik, hogy ezt a folyamatot nem követi hámlás, illetve többször kiújul és évekig visszatérhet. Egy biztos: a napfény káros sugarai ellen így is úgy is fontos védekezni.
A napallegia, fényérzékenység miatt sokan már az első tavaszi napsugarak feltűnése után sem tudnak a napra menni védőkrémek nélkül.
Forrás: shutterstock.com
A bőrben elnyelődő fényenergia következtében szabad gyökök és gyulladást keltő fehérjék keletkezhetnek. A napallergia általában tavasszal vagy az első napozáskor jelentkezik, és főként az érzékeny bőrűeket érinti. Napallergia minden bőrtípusban, bármely életkorban előfordulhat, de fiatal felnőttkorban legjellemzőbb az előfordulása.
Az utóbbi évtizedekben egyre több egészségügyi probléma származik a napfénynek való tartós kitettségből, aminek az a magyarázata, hogy a légkör védő ózonköpenyének sérülése miatt módosult a földfelszínre – és így az emberi bőrre – jutó napfény mennyisége és minősége is. A jelenség oka, hogy az ipari és mezőgazdasági kemizáció, valamint a környezetszennyezés miatt az ultraibolya fény spektruma a rövidebb hullámhossz felé tolódott el.
A napallergia tünetei fénynek kitett területen jelentkeznek a napfényexpozíció után órákkal, vagy egy-két nappal. A tünetek változatosak lehetnek: a bőrön vörös foltok, viszkető csalánkiütések (urticaria), hólyagos, hámló kiütések jelenhetnek meg, melyekhez gyakran kellemetlen viszketés társul. A napfényallergia után foltos bőrelváltozás maradhat vissza, mely könnyen összekeverhető a napégéssel. Szerencsére a legtöbbször a tünetek maguktól, a bőr megnyugvását követően elmúlnak.
Ha ilyen a bőre, akkor napallergiája van >>
Ha a napfény hatására kialakult kiütések hűvös borogatás ellenére sem enyhülnek, erősen viszketnek vagy ismételten jelentkeznek, keresse fel a lakhelye szerint illetékes bőrgyógyászati járóbeteg szakrendelést.
Napallergiáról akkor beszélünk, ha a kiütéses tünet nem csak a napfénynek kitett helyeken, hanem akár a ruha alatt is jelentkezik. Ez a jelenség sokkal ritkább, mint az egyéb fénykiütések.
Forrás: shutterstock.com
A napallergia kialakulásában a hajlamosító tényezők mellett az UV-A és UV-B sugárzásnak van szerepe. A hajlamosító tényezők között szerepelhetnek:
Fényérzékenységet okozó gyógyszerek: többek között az antimikrobiális szerek, az epilepsziaellenes szerek, az antidepresszánsok, bizonyos szív- és érrendszerre ható gyógyszerek (például bizonyos vizelethajtók), a nem szteroid gyulladáscsökkentők, egyes bőrgyógyászati szerek, helyileg alkalmazható kezelések (például a kátránytartalmú készítmények), gyógynövény-készítmények (például a szentjánosfű), retinoidok, valamint a cukorbetegségben alkalmazott bizonyos antidiabetikumok.
Már rövid fényhatást követően is tűszúrásnyi kiütések jelennek meg a fénynek kitett részeken, de valódi napallergia esetén, az egész testen. Nagyon gyakran a bőr felhólyagosodik, viszket, melyet égő érzés, esetleg fájdalomérzés is kísérhet. Amint a bőr megnyugszik, a tünetek elmúlnak.
Forrás: shutterstock.com
A napallergia kialakulásában szerepet játszhatnak bizonyos betegségek, például az öröklött porfirin-anyagcserezavar (porfíria), egyes hiánybetegségek (niacinhiány), és bizonyos autoimmun betegségek (szisztémás lupus erythamatosus, dermatomyositis).
A napallergia direkt szövődménye lehet a viszonylag gyakran kialakuló pigmentáció, ami néhány hónap alatt elhalványodó, olykor évekig fennálló, barnás-lilás bőrelszíneződést jelent.
A túlzásba vitt napozás hosszú távon rosszindulatú bőrdaganatokat okozhat. Az enyhébb változatoktól (bazálsejtes karcinóma, spinalioma/laphámrák/) egészen a festéksejtes bőrrákig (melanoma malignum) bármelyik előfordulhat.
A napallergia provokálhatja bizonyos betegségek kialakulását vagy rosszabbodását. Ilyen, ún. fotoaggravált kórképnek tekintendők egyes autoimmun betegségek (szisztémás lupus erythematosus, autoimmun hólyagos megbetegedések, és dermatomyositis /bőr és izmok gyulladásával járó autoimmun kórkép/), valamint egyéb bőrelváltozások, mint a heveny gyulladásos hólyagos betegség (erythema multiforme), a herpes solaris, a kután T-sejtes limfóma, a niacin (B3-vitamin) hiánya okozta bőrelváltozás (pellagra), a fotoszenzitív pikkelysömör és az atopiás dermatitis.
Melegkiütés vagy napallergia? Ez a különbség köztük >>
Bőrgyógyász végez vizsgálatot, de elsősorban a klinikai tünetekből, a páciens által elmondott panaszokból állapítja meg a napallergia tényét. Vizsgálnia kell azonban, hogy napallergia, vagy valamilyen gyógyszerszedés által kiváltott fényérzékenységi reakció eredményezi a tüneteket.
A napallergia kórismézése a kórelőzmény és a klinikai tünetek megtekintése alapján történik. A kórelőzmény felvétele során a bőrgyógyász szakorvos tájékozódik az esetlegesen meglévő betegségekről és gyógyszerszedésről, valamint arról, hogy a beteg mennyi időt töltött napon, milyen anyagokkal érintkezett, használt-e valamilyen kozmetikumot.
A napallergia tünetei maguktól eltűnnek, ha a beteg tartózkodik a napfénytől. Sajnos sokszor csak a zárt tér jelent megoldást, hiszen különösen a vízparton, még az árnyékban is annyi ultraibolya sugárzás éri a bőrt, amennyi elegendő az allergiás reakciók kiváltásához. Az UV-B sugárzást ugyan kiszűrő, de az A-t áteresztő üveg mögött (pl. autóban) sincs védve az erre érzékeny bőrfelület. A testet fedő ruházat is csak akkor megfelelő, ha tényleg nem ereszti át az UV-sugarakat.
A napallergia tünetei vizes rázókeverékkel, súlyos esetben szteroid krémekkel csökkenthetők. A fotodermatosisok aktív tüneteinek kezelése szájon át szedett gyógyszerekkel (antihisztaminok /allergiaellenes szerek/, szisztémás szteroidok), valamint helyi gyulladáscsökkentők alkalmazásával történik.
Kisfokú kiütéses tünetek kezelésére gyulladásgátló spray-k, emulziók, krémek, súlyos esetben szteroidtartalmú, külsőleg alkalmazható szerek használata javasolt. A hólyagocskák vizes rázókeverékkel száríthatók, ritkábban hólyagmegnyitás válik szükségessé. A letisztított felületekre antiszeptikus, hámosító kenőcsös fedőkötés helyezése javasolt.
A fény által is provokált (fotoaggravált) kórképek esetén az alapbetegség kezelését rendszeres és tartós fényvédelemmel kell kiegészíteni.
A napallergia tünetei sokszor összetéveszthetők a leégéssel, azonban fontos különbség, hogy napallergia esetén a folyamatot nem követi hámlás, illetve többször kiújul és évekig visszatérő problémává válhat.
Forrás: shutterstock.com
A napallergia kialakulásának megelőzése a közvetlen napfény elkerülésével, védőruházat viselésével és fényvédők használatával lehetséges. Cél a bőr természetes védelmének megőrzése és a bőr védekezőképességének stimulálása.
Fotoallergiás, idiopathiás kórképekben úgynevezett megelőző fényterápia javasolt, amelynek lényege, hogy a tavasz kezdetekor, négyhetes kúra keretében, alacsony dózisú ultraibolya sugárzással szoktatják hozzá a beteg bőrét a napfényhez (deszenzibilizálás). Valamennyi fotodermatosisban a lokális fényvédők személyre szabott használata a leghatásosabb védekezési módszer.
A fényérzékenyek, azaz a napsugárzásra intoleráns bőrű személyek különösen ki vannak téve a bőrrák veszélyének, ezért nekik erős fényvédelemre van szükségük. Tanácsos a helyes napozási szokások kialakítása: mivel a napsugarak 60 százaléka 11-15 óra között éri el a földfelszínt, ebben az időszakban mellőzendő a napozás. Tévhit, hogy a vízben nem lehet leégni, az ultraibolya sugarak ugyanis behatolnak egy méterrel a víz felszíne alá. A fényvédelmet újra és újra meg kell ismételni, azaz fürdés, izzadás, törölközés után gyakran és bőségesen fel kell vinni a bőrre a készítményt a folyamatos védelem biztosítása érdekében.
Ha napallergiában szenved, maradjon árnyékban, viseljen védőruházatot, és ha a kiütések már megjelentek, a kezelőorvosa által javasolt külsődleges készítményt használja. Használjon 50 faktoros fényvédő krémet. Mindenképpen olyan fényvédő készítményeket kell használni, melyeknek UV-A-szűrő hatása is megfelelő. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a készítményeket legalább 30 perccel előbb kell felvinni a bőrre, mielőtt napra mennénk, mert csak így tudják kifejteni tényleges fényvédő hatásukat. Enyhe napallergiánál hatásos lehet a megelőző szoláriumos kezelés, manapság egyre elterjedtebben alkalmazzák. A fény adagolására viszont ügyelni kell, mer alkalmazása függ, a beteg fényérzékenységétől.
Kerülni kell a déli forróságot, de érdemesebb délelőtt 10-től délután 4-ig árnyékba vonulni, mivel ebben az időintervallumban igen nagy a napsugárzás ereje.
Forrás: Medipress
Különös gondot kell fordítani a kisgyermekek bőrének védelmére, ugyanis a kisgyermekkorban elszenvedett fénykárosodás felnőttkorban a bőr megbetegedését okozhatja.
Az életkor előre haladásával megváltozik a bőr struktúrája, ezzel együtt sérülékenyebbé válik a bőr. Ezért időskorban a nyári időszakban fokozott fényvédelem – magas faktorú fényvédő készítmény használata, megfelelő védőruházat és szalmakalap viselése – javasolt.
Várandósság alatt fokozott figyelmet igényel a bőr védelme, mivel a megváltozott hormonháztartás hajlamosíthat bőrbetegségekre, így a napallergiára is.
Fontos! A melegben ne cukros, szénsavas üdítőket vagy alkoholt fogyasszunk; a szervezetnek ilyenkor kifejezetten vízre van szüksége!
Fontos! Felhevült, meleg testtel csak fokozatosan menjünk a levegő hőmérsékleténél sokkal hidegebb vízbe, mert még fiatalon is nagy a szívinfarktus veszélye!
A saját egészségünk megóvása mellett figyeljünk oda másokra is: különösen az idős rokonokat, szomszédokat, ismerősöket kérdezzük meg, hogy nincs-e szükségük segítségre.
Egyre több bőrproblémát és betegséget okoz a nap növekvő UV-terhelése. Elmondjuk, mit kell tudni a napallergia és a napégés elleni védekezésről!
Ha valaha is előfordult velünk, hogy néhány perccel a napozás után viszkető, vörös kiütések jelentek meg a bőrünkön, akkor lehet, hogy napallergiánk van.
A napsugárzást öbbféle allergiát is okozhat, s minden típus máshogy kezelhető. Képek segítenek beazonosítani a leggyakoribb napallergia-fajtákat.
A napfény éltető ereje vitathatatlan, ám egyesek számára a napsütés nem csupán örömforrás, hanem kellemetlen bőrreakciók kiváltója is lehet.