LDL-koleszterin

Az LDL (low density lipoprotein) koleszterin, vagy más néven alacsony sűrűségű lipoprotein, a vérzsírok egyik fajtája.

Mi az LDL-koleszterin?

Az LDL-koleszterin (Low-Density Lipoprotein, vagyis kis sűrűségű lipoprotein) az egyik legfontosabb vérzsír (lipid), amely a szervezetben a koleszterin szállításáért felelős. Gyakran nevezik „rossz” koleszterinnek, mert magas szintje növeli a szív- és érrendszeri betegségek, például az érelmeszesedés (ateroszklerózis), a szívroham és a stroke kockázatát. Az LDL-molekulák ugyanis könnyen lerakódhatnak az artériák falán, ezzel szűkítve azokat és fokozva a vérrögképződés esélyét.

Az LDL-koleszterin szerepe a szervezetben

• Az LDL fő feladata, hogy a májban termelődő koleszterint a sejtekhez szállítsa.
• A sejtek a koleszterint felhasználják a sejthártya építésére és bizonyos hormonok szintéziséhez.
• Ha azonban túl sok LDL-koleszterin van a vérben, az hozzájárulhat az érfalakban lerakódó plakkok kialakulásához.
• Emelkedett triglicerid esetén is gyakran megváltozik az LDL részecskék szerkezete: kisebbé és sűrűbbé válnak, ami fokozza érelmeszesedésre hajlamosító hatásukat. Ilyenkor az LDL ugyan nem mindig magas laborértékben, de aterogénebb (érkárosítóbb) formában van jelen. 

Miért veszélyes a magas LDL-koleszterinszint?

A magas LDL-szint következményei:

• Ateroszklerózis: az érfalak megvastagodása és merevvé válása, ami csökkenti a véráramlást.
• Magas vérnyomás (hipertónia): az artériák beszűkülése miatt a szívnek erősebben kell pumpálnia a vért.
• Szívinfarktus: hHa egy LDL-plakk megreped, vérrög alakulhat ki, amely elzárhatja a koszorúereket.
• Stroke: az agyi erek elzáródása vagy beszűkülése miatt kialakuló agyi érkatasztrófa.

LDL-koleszterin értékek és határértékek

A laborvizsgálatok során az LDL-koleszterin szintjét millimol per literben (mmol/L) mérik. Az optimális szint a kockázati tényezőktől függően változik:

Hogyan csökkenthető az LDL-koleszterin szintje?

A magas LDL-szint csökkentése érdekében életmódbeli változtatások és szükség esetén gyógyszeres kezelés is javasolt:

Egészséges étrend

• Kerülendő ételek: telített zsírok (vörös hús, vaj, pálmaolaj), transzzsírok (gyorsételek, feldolgozott élelmiszerek).
• Ajánlott ételek: növényi rostokban gazdag élelmiszerek (zab, hüvelyesek, gyümölcsök), telítetlen zsírok (olívaolaj, diófélék, lazac).

Testmozgás

• Heti legalább 150 perc közepes intenzitású mozgás, például gyors séta, futás vagy úszás.

Testsúlykontroll

• A túlsúly leadása nem csak az LDL csökkentésében segít és a szívbetegségek kockázatának mérséklésében, de a cukorbetegség kialakulásának rizikóját is csökkenti.

Dohányzás és alkoholfogyasztás csökkentése

Függőségek kezelése: a dohányzás rontja az érfalak állapotát, elősegítve az LDL lerakódását. A túlzott alkoholfogyasztás szintén növeli a vérzsírok szintjét.

Gyógyszeres kezelés

• Statinok (pl. atorvasztatin, rosuvastatin) segíthetnek csökkenteni az LDL-szintet.
• Ezetimib és PCSK9-gátlók szintén hatékony alternatívák lehetnek magas kockázat esetén.

Gyakori kérdések az LDL-koleszterinről

Az LDL koleszterin emelkedett értékénél nő az érelmeszesedés, a szívinfarktus és az agyvérzés kockázata. Az LDL koleszterin szintje elsősorban a koleszterin-szegény táplálkozással, valamint gyógyszeres kezeléssel csökkenthető.

Mi a különbség az LDL és a HDL koleszterin között?

Az LDL-koleszterin a májból a sejtekhez szállítja a koleszterint, míg a HDL-koleszterin („jó” koleszterin) a felesleges koleszterint visszajuttatja a májba, ahol az lebomlik vagy kiválasztódik. A magas HDL-szint védelmet nyújt a szívbetegségek ellen, míg a magas LDL-szint növeli azok kockázatát.

Milyen tüneteket okoz a magas LDL-koleszterinszint?

A magas LDL-szint önmagában nem okoz tüneteket, ezért nevezik „néma gyilkosnak”. A problémát általában csak akkor fedezik fel, amikor már érelmeszesedés vagy szív-érrendszeri betegség alakult ki. Éppen ezért fontos a rendszeres laborvizsgálat.

Hogyan lehet természetes módon csökkenteni az LDL-koleszterint?

Az LDL-koleszterin természetes csökkentéséhez érdemes több rostban gazdag ételt (pl. zab, lenmag, hüvelyesek), egészséges zsírokat (pl. avokádó, diófélék) és rendszeres testmozgást beiktatni. Az alkohol és a dohányzás elhagyása szintén jelentősen javíthatja az értékeket.

Milyen gyakran kell ellenőrizni az LDL-szintet?

Egészséges felnőtteknek ajánlott 4-6 évente ellenőriztetniük a koleszterinszintjüket. Ha valaki magas kockázatú csoportba tartozik (pl. cukorbeteg, magas vérnyomásos, dohányzó, családi hajlamú), akkor évente vagy orvos által meghatározott gyakorisággal érdemes laborvizsgálatot végezni.

Ha a családomban előfordult magas LDL-szint, nekem is nagyobb a kockázatom?

Igen, a genetikai tényezők szerepet játszanak az LDL-koleszterinszint alakulásában. Az öröklött magas koleszterinszintet familiáris hiperkoleszterinémiának nevezik, amely fokozottan növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Ilyen esetben különösen fontos az egészséges életmód és az orvosi kontroll.

Ha magas az LDL-szintem, nagyobb a kockázatom krónikus veseelégtelenségre?

Igen, a magas LDL-szint (rossz koleszterin) növelheti a krónikus veseelégtelenség kialakulásának kockázatát. A magas LDL hozzájárul az érfalak károsodásához és az érelmeszesedéshez, ami rontja a vesék vérellátását és fokozhatja a veseszövet károsodását. Emellett a diszlipidémia gyakran társul más kockázati tényezőkkel, például magas vérnyomással és inzulinrezisztenciával, amelyek szintén elősegítik a krónikus vesebetegség kialakulását. Kutatások szerint az LDL-szint csökkentése életmódbeli változtatásokkal és szükség esetén gyógyszeres kezeléssel lassíthatja a vesefunkció romlását.

Felhasznált források:

• Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI)
• American Heart Association
• Mayo Clinic
• National Institutes of Health
• Cleveland Clinic