Jelenlegi hely

Hirdetés

Így mérjük meg a pulzusunkat

A pulzus, mint fogalom mindenki számára ismert, az eltérései pedig egyre gyakrabban kerülnek a kardiológusok fókuszába. Most megtudhat többet az erős szívdobogás vélhető okairól és a pulzus mérésének szabályairól.

Hirdetés

Mi is az a pulzus?

A pulzus a percenkénti szívverések száma, amely az erek ritmikus tágulását eredményezi. Ez utóbbi annak köszönhető, hogy a növekvő vérnyomás kitágítja az erek rugalmas falát. Ez a pulzálás a test bizonyos pontjain könnyebben érezhető, elsősorban ott, ahol a nagyobb artériák közelebb futnak a bőrhöz.

Leginkább a nyaknál és a csuklónál szokták kitapogatni a pulzust, amelyről azt is tudni kell, hogy fizikai és lelki megterhelés, stressz hatására normális esetben is változik.  

Hogyan találjuk meg a pulzust és hogyan mérjük?

  • Fordítsuk a kezünket úgy, hogy a tenyerünk legyen felfelé.
  • Mérjünk kb. kétujjnyi távolságot a csukló vonalától, a hüvelykujj vonala felé tájolva.
  • Ha jó a pozíció, a másik kéz hüvelykujjával érezni fogjuk a szívverésünk pulzálását.  
  • A nyakon jellemzően a mutató- és középujjat egymás mellé téve tudjuk kitapintani a pulzust, az állkapocs alatt, nagyjából az ötös-hatos fog alatti területen.

pulzus
A csuklón így mérjük a pulzust

Kitapintható még a szívverés a térdek alatt, a könyök belső felén kinyújtott karnál, a halántékon, az ágyéknál, és a talp belső felén is – bár ezeken a területeken nehezebb megtalálni a megfelelő pontot.  

Ha már kitapintottuk a pulzust, nézzünk egy másodpercmutatós órát, és számoljuk a szívveréseket pontosan egy percig. Az is megfelel, ha csak 30 másodpercig számolunk és ezt az értéket szorozzuk meg kettővel. 

A lassabb és gyorsabb pulzus okát is érdemes tisztázni

A pulzusnál a 60 és a 80 közé eső percenként mért érték tekinthető általában normálisnak, bár ez is nagy egyéni eltéréseket mutathat. Az aktuális pulzusértéket megemelheti például az aktivitás, az idegesség, a félelem, amelyet akár az orvosi vizsgálat is kiválthat.

Az igazán edzett személyeknél ugyanakkor a 40 és 60 közti pulzusérték sem tekinthető kórosnak, hiszen a fittség jellemzően lelassítja a szívverést.  

A magas pulzusszám sem ritka jelenség, és gyakran együtt jár az alacsony vérnyomással. Ennek az a természetes oka, hogy az okos szervezet kompenzálni próbál: ha a túl alacsony vérnyomás nem tudja elég oxigénhez, tápanyaghoz juttatni a szöveteket, felgyorsul a szívverés, hogy több vér kerülhessen a rendszerbe.

Ugyanakkor a szívritmuszavar is okozhat alacsony vérnyomást, ami viszont magas pulzusszámmal jár együtt. Egész pontosan bizonyos esetekben éppen a gyors szívverés okozza az alacsony vérnyomást. Ez egy olyan állapot, amelyet mindenképpen ki kell vizsgáltatni, és szükség esetén kezelni is kell.

A pulzusszám és a vérnyomás összefüggéseiről olvasson tovább!

– Számos szívbetegség, például a szívritmuszavar, sokáig rejtve marad az érintettek elől, hiszen nem okoz tünetet. Ugyanakkor egyetlen tünetre sem mondható, hogy mindenképpen szívbetegségre utal, de ha ilyet tapasztalunk, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat.

– Mindenkinek ajánlott részt venni egy kardiológiai kivizsgáláson, aki erős szívdobogást, hirtelen bedobbanásokat, kimaradásokat, gyengeséget, tartós kimerültséget, mellkasi szorítást, légszomjat tapasztal. Ugyanígy gyanús lehet, ha nem derül ki, mi okozza a rendszeres fejfájást, a szédülést, illetve a váratlan eszméletvesztést – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

– Ma már számos olyan műszeres vizsgálat – többek közt nyugalmi- és terheléses EKG, szívultrahang - áll rendelkezésre, amelyekkel gyors, pontos diagnózishoz juthatunk, és megkezdődhet a személyre szabott kezelés. A kardiológiai kezelés célja többek közt, hogy személyre szabottan megállapítható és beállítható legyen az optimális érték. 

 

Forrás: Budai Kardioközpont



Hirdetés