Szív- és érrendszeri betegségek

A szív- és érrendszeri betegségek (kardiovaszkuláris betegségek, CVD) olyan kórállapotok összessége, amelyek a szívet és az ereket érintik.

A szív- és érrendszeri betegségek világszerte vezető halálokok közé tartoznak, és jelentős mértékben befolyásolják az életminőséget. A kardiovaszkuláris betegségek döntően az életmóddal, a genetikai hajlammal és különböző egészségügyi tényezőkkel állnak összefüggésben.

A szív- és érrendszeri betegségek típusai

A szív- és érrendszeri betegségek számos különböző állapotot foglalnak magukban, többek között:

• Koszorúér-betegség (iszkémiás szívbetegség): a szív koszorúerei beszűkülnek vagy elzáródnak, ami szívinfarktushoz vagy anginához vezethet.
• Szívinfarktus (miokardiális infarktus): az egyik koszorúér hirtelen elzáródása következtében a szívizom egy része nem kap elegendő oxigént, és károsodhat.
• Stroke (agyérgörcs, szélütés): az agy vérellátásának zavara miatt alakul ki, lehet iszkémiás (érszűkület okozta) vagy vérzéses (érrepedésből eredő).
• Szívelégtelenség: a szív nem képes megfelelő mennyiségű vért pumpálni a szervezet számára.
• Szívritmuszavarok (aritmiák): a szív szabálytalanul, túl gyorsan vagy túl lassan ver.
• Magas vérnyomás (hipertónia): a tartósan magas vérnyomás károsítja az ereket és növeli a szívbetegségek kockázatát.
• Perifériás érbetegség: az alsó végtagok ereinek beszűkülése, amely fájdalmat, fekélyeket vagy súlyosabb esetben szövetelhalást okozhat.
• Szívbillentyű-betegségek: a szívbillentyűk nem záródnak megfelelően vagy szűkebbé válnak, ami befolyásolja a véráramlást.
• Veleszületett szívhibák: a szív rendellenes fejlődése miatt kialakuló állapotok.

A szív- és érrendszeri betegségek okai és kockázati tényezői

A kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában több tényező játszik szerepet:

• Életmódbeli tényezők: egészségtelen táplálkozás, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód, krónikus stressz.
• Genetikai hajlam: családi előfordulás esetén nagyobb a betegség kialakulásának kockázata.
• Krónikus betegségek: magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint, vesebetegségek.
• Elhízás: különösen a hasi elhízás növeli a szívbetegségek kockázatát.
• Időskor: az életkor előrehaladtával nő a kardiovaszkuláris betegségek előfordulásának valószínűsége.
• Hormonális tényezők: a menopauza utáni ösztrogénszint-csökkenés növelheti a szívbetegségek kockázatát nőknél.

A szív- és érrendszeri betegségek tünetei

A tünetek attól függnek, hogy melyik szervet és milyen mértékben érinti a betegség, de a leggyakoribb figyelmeztető jelek közé tartoznak:

• Mellkasi fájdalom vagy szorító érzés (angina)
• Légszomj
• Szédülés, ájulás
• Lábdagadás (ödéma)
• Szabálytalan szívverés (palpitáció)
• Hideg verejtékezés
• Fáradtság, gyengeség
• Beszédzavarok, látásproblémák vagy végtaggyengeség (stroke esetén)

Diagnózis és vizsgálati módszerek

A szív- és érrendszeri betegségek diagnosztizálására többféle orvosi vizsgálat létezik:

• Laborvizsgálatok: koleszterinszint, vércukorszint, CRP (gyulladásos marker) mérése.
• EKG (elektrokardiográfia): a szív elektromos tevékenységének elemzése.
• Echokardiográfia: a szív ultrahangos vizsgálata a szerkezeti rendellenességek felderítésére.
• Terheléses EKG: a szív működésének vizsgálata fizikai terhelés alatt.
• Holter-monitorozás: a szívritmus folyamatos megfigyelése 24 órán keresztül.
• Koronária CT vagy angiográfia: az erek állapotának felmérése, érszűkületek kimutatására.

A szív- és érrendszeri betegségek kezelési lehetőségei

A kezelés módja a betegség típusától és súlyosságától függően változik:

Életmódváltás:

• Dohányzásról való leszokás, egészséges étrend, rendszeres testmozgás, stresszkezelés.

Gyógyszeres kezelés:

Vérnyomáscsökkentők, koleszterincsökkentők (sztatinok), véralvadásgátlók, antiaritmiás szerek.

Sebészeti és katéteres beavatkozások:

• Szívkatéterezés, koszorúér-tágítás (angioplasztika) és sztent beültetés
• Szívbillentyű-műtétek
• Pacemaker vagy defibrillátor beültetése
• Szívátültetés súlyos szívelégtelenség esetén

A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése

A szív- és érrendszeri betegségek jelentős része megelőzhető az alábbi módszerekkel:

• Egészséges táplálkozás: mediterrán vagy DASH-diéta követése, amely alacsony telített zsírokban és gazdag zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban.
• Rendszeres testmozgás: heti legalább 150 perc mérsékelt intenzitású mozgás.
• Testsúlykontroll: a normál BMI megtartása.
• Stresszkezelés: relaxációs technikák, jóga, meditáció.
• Rendszeres szűrővizsgálatok: vérnyomás, koleszterin és vércukorszint ellenőrzése.

Gyakran ismételt kérdések a szív-érrendszeri betegségekről

A szív- és érrendszeri betegségek a szívet és a keringési rendszert érintik. Ide tartozik többek között a szívelégtelenség, a stroke, a szívritmuszavar, a magas vérnyomás és a szívizombetegség.

Milyen jelei vannak annak, hogy sürgős orvosi segítségre van szükség?

Ha valaki hirtelen erős mellkasi fájdalmat, légszomjat, szédülést vagy végtaggyengeséget tapasztal, azonnal hívja a mentőket. Ezek a tünetek szívinfarktusra vagy stroke-ra utalhatnak, amelyeknél minden perc számít.

Hogyan lehet csökkenteni a szívbetegségek kockázatát?

A legfontosabb lépések a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, az egészséges étrend és a testsúlykontroll. Emellett a vérnyomás, vércukor és koleszterinszint rendszeres ellenőrzése is kulcsfontosságú.

Lehet-e szívbetegséggel teljes életet élni?

Igen, a megfelelő kezeléssel és életmódváltással sok beteg hosszú és aktív életet élhet, különösen, ha időben felismerik a problémát és kezelik azt.

Mikor kell elkezdeni a megelőzést?

Már fiatal korban érdemes figyelni az egészséges szokások kialakítására, de soha nem késő változtatni.

Felhasznált források:

• Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI)
• World Health Organization (WHO)
• American Heart Association (AHA)
• Mayo Clinic