Szív- és érrendszeri betegségek

A szív- és érrendszeri betegségek (kardiovaszkuláris betegségek, CVD) olyan kórállapotok összessége, amelyek a szívet és az ereket érintik.

A szív- és érrendszeri betegségek világszerte vezető halálokok közé tartoznak, és jelentős mértékben befolyásolják az életminőséget. A kardiovaszkuláris betegségek döntően az életmóddal, a genetikai hajlammal és különböző egészségügyi tényezőkkel állnak összefüggésben.

A szív- és érrendszeri betegségek típusai

A szív- és érrendszeri betegségek számos különböző állapotot foglalnak magukban, többek között:

• Koszorúér-betegség (iszkémiás szívbetegség): a szív koszorúerei beszűkülnek vagy elzáródnak, ami szívinfarktushoz vagy anginához vezethet.
• Szívinfarktus (miokardiális infarktus): az egyik koszorúér hirtelen elzáródása következtében a szívizom egy része nem kap elegendő oxigént, és károsodhat.
• Stroke (agyérgörcs, szélütés): az agy vérellátásának zavara miatt alakul ki, lehet iszkémiás (érszűkület okozta) vagy vérzéses (érrepedésből eredő).
• Szívelégtelenség: a szív nem képes megfelelő mennyiségű vért pumpálni a szervezet számára.
• Szívritmuszavarok (aritmiák): a szív szabálytalanul, túl gyorsan vagy túl lassan ver.
• Magas vérnyomás (hipertónia): a tartósan magas vérnyomás károsítja az ereket és növeli a szívbetegségek kockázatát.
• Perifériás érbetegség: az alsó végtagok ereinek beszűkülése, amely fájdalmat, fekélyeket vagy súlyosabb esetben szövetelhalást okozhat.
• Szívbillentyű-betegségek: a szívbillentyűk nem záródnak megfelelően vagy szűkebbé válnak, ami befolyásolja a véráramlást.
• Veleszületett szívhibák: a szív rendellenes fejlődése miatt kialakuló állapotok.

A szív- és érrendszeri betegségek okai és kockázati tényezői

A kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában több tényező játszik szerepet:

• Életmódbeli tényezők: egészségtelen táplálkozás, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód, krónikus stressz.
• Genetikai hajlam: családi előfordulás esetén nagyobb a betegség kialakulásának kockázata.
• Krónikus betegségek: magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint, magas triglicerid szint, vesebetegségek.
• Elhízás: különösen a hasi elhízás növeli a szívbetegségek kockázatát.
• Időskor: az életkor előrehaladtával nő a kardiovaszkuláris betegségek előfordulásának valószínűsége.
• Hormonális tényezők: a menopauza utáni ösztrogénszint-csökkenés növelheti a szívbetegségek kockázatát nőknél. (A hormonkezelés is hasonló rizikóval jár.)

A szív- és érrendszeri betegségek tünetei

A tünetek attól függnek, hogy melyik szervet és milyen mértékben érinti a betegség, de a leggyakoribb figyelmeztető jelek közé tartoznak:

• Mellkasi fájdalom vagy szorító érzés (angina)
• Légszomj
• Szédülés, ájulás
• Lábdagadás (ödéma)
• Szabálytalan szívverés (palpitáció)
• Hideg verejtékezés
• Fáradtság, gyengeség
• Beszédzavarok, látásproblémák vagy végtaggyengeség (stroke esetén)

Diagnózis és vizsgálati módszerek

A szív- és érrendszeri betegségek diagnosztizálására többféle orvosi vizsgálat létezik:

• Laborvizsgálatok: vérvétellel történő koleszterinszint, vércukorszint, CRP (gyulladásos marker) mérés.
• EKG (elektrokardiográfia): a szív elektromos tevékenységének elemzése.
• Echokardiográfia: a szív ultrahangos vizsgálata a szerkezeti rendellenességek felderítésére.
• Terheléses EKG: a szív működésének vizsgálata fizikai terhelés alatt.
• Holter-monitorozás: a szívritmus folyamatos megfigyelése 24 órán keresztül.
• Koronária CT vagy angiográfia: az erek állapotának felmérése, érszűkületek kimutatására.
• PET-CT: főként akkor jön szóba, ha a szívizom életképességét (viabilitását) kell megítélni, például szívinfarktus után annak eldöntésére, hogy a károsodott terület még helyreállítható-e. Ezen kívül alkalmazzák gyulladásos érrendszeri betegségek (pl. vasculitis) vagy gyulladt érfali plakkok kimutatására is.
• ABPM: egy olyan diagnosztikai eljárás, amely során a beteg vérnyomását 24 órán keresztül rendszeresen mérik egy hordozható eszköz segítségével.
• Spirométer: Akkor indokolt, ha a betegnek légszomja, nehézlégzése vagy csökkent fizikai terhelhetősége van, és nem egyértelmű, hogy a panasz szív- vagy tüdőeredetű.

A szív- és érrendszeri betegségek kezelési lehetőségei

A kezelés módja a betegség típusától és súlyosságától függően változik:

Életmódváltás:

• Dohányzásról való leszokás, egészséges étrend (konzultáció dietetikussal), rendszeres testmozgás, stresszkezelés.

Gyógyszeres kezelés:

Vérnyomáscsökkentők, koleszterincsökkentők (sztatinok), véralvadásgátlók, antiaritmiás szerek.

Sebészeti és katéteres beavatkozások:

• Szívkatéterezés, koszorúér-tágítás (angioplasztika) és sztent beültetés
• Szívbillentyű-műtétek
• Pacemaker vagy defibrillátor beültetése
• Szívátültetés súlyos szívelégtelenség esetén

A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése

A szív- és érrendszeri betegségek jelentős része megelőzhető az alábbi módszerekkel:

• Egészséges táplálkozás: mediterrán vagy DASH-diéta követése, amely alacsony telített zsírokban és gazdag zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban.
• Rendszeres testmozgás: heti legalább 150 perc mérsékelt intenzitású mozgás.
• Testsúlykontroll: a normál BMI megtartása.
• Stresszkezelés: relaxációs technikák, jóga, meditáció.
• Rendszeres szűrővizsgálatok: vérnyomás, koleszterin és vércukorszint ellenőrzése.

Gyakran ismételt kérdések a szív-érrendszeri betegségekről

A szív- és érrendszeri betegségek a szívet és a keringési rendszert érintik. Ide tartozik többek között a szívelégtelenség, a stroke, a szívritmuszavar, a magas vérnyomás és a szívizombetegség.

Milyen jelei vannak annak, hogy sürgős orvosi segítségre van szükség?

Ha valaki hirtelen erős mellkasi fájdalmat, légszomjat, szédülést vagy végtaggyengeséget tapasztal, azonnal hívja a mentőket. Ezek a tünetek szívinfarktusra vagy stroke-ra utalhatnak, amelyeknél minden perc számít.

Hogyan lehet csökkenteni a szívbetegségek kockázatát?

A legfontosabb lépések a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, az egészséges étrend és a testsúlykontroll. Emellett a vérnyomás, vércukor és koleszterinszint rendszeres ellenőrzése is kulcsfontosságú.

Lehet-e szívbetegséggel teljes életet élni?

Igen, a megfelelő kezeléssel és életmódváltással sok beteg hosszú és aktív életet élhet, különösen, ha időben felismerik a problémát és kezelik azt.

Mikor kell elkezdeni a megelőzést?

Már fiatal korban érdemes figyelni az egészséges szokások kialakítására, de soha nem késő változtatni.

A gyógyszeres kezelés mellékhatása lehet köhögés?

Bizonyos szívgyógyszerek, különösen az ACE-gátlók (pl. ramipril, enalapril), gyakran okozhatnak száraz köhögést mellékhatásként. Ez a köhögés tartós lehet, főleg éjszaka zavaró, és nem jár váladékkal. Ha a köhögés zavaróvá válik, az orvos gyógyszerváltást javasolhat, például ARB-re (angiotenzin receptor blokkolóra), ami általában nem okoz ilyen mellékhatást.

Szív- és érrendszeri betegségeknél használható oxigénterápia?

Igen, szív- és érrendszeri betegségek esetén bizonyos esetekben alkalmaznak oxigénterápiát, de nem rutinszerűen, hanem jól meghatározott indikációk mellett. Az oxigénterápia leginkább akut állapotokban hasznos, például akut szívelégtelenség vagy tüdőödéma esetén, amikor a vér oxigénszintje csökken, és a szervek oxigénellátása veszélybe kerül. Myocardialis infarktus (szívinfarktus) kezdeti fázisában, ha a beteg oxigénhiányos állapotban van. Kardiogén sokk esetén az oxigénterápia a szöveti hipoxia csökkentésére szolgál. Fontos megjegyezni, hogy oxigénterápia csak akkor indokolt, ha igazolt oxigénhiány áll fenn, mivel túlzott oxigénbevitel is árthat, például érszűkületet vagy oxidatív stresszt okozhat.

Elektroterápiás módszereket használnak szív- és érrendszeri betegségeknél?

Igen, az elektroterápiás módszerek közé tartozik a transzkután elektromos idegstimuláció (TENS) vagy más fizioterápiás eljárások, melyek a vérkeringés javítására, izomfeszültség csökkentésére használhatók, bár ezek közvetlen hatása a szív-érrendszerre mérsékelt. Az elektroterápia alkalmazása mindig orvosi ellenőrzést igényel, és nem helyettesíti a gyógyszeres vagy sebészi kezelést.

Felhasznált források:

• Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI)
• World Health Organization (WHO)
• American Heart Association (AHA)
• Mayo Clinic