Hirdetés

Kocogással a téli depresszió ellen

A boldogság ingyen van, de meg kell dolgozni érte - lényegében így foglalható össze a gyakorló pszichológus doktor, családterapeuta több éves, a pozitív pszichológia kutatásában szerzett tapasztalata, amelyet sokaknak különösen mostanság a téli depresszió időszakában tanácsos fontolóra venni, miközben reggelente kényszeredetten kikecmeregnek a jó meleg ágyból.

Hirdetés

Kocogással a téli depresszió ellenSzondy Máté, a Károli Gáspár Egyetem adjunktusa szerint a boldogság - amely valójában egy nehezen megfogható, döntő mértékben pozitív érzelmi állapot - az adott helyzettel való megelégedettséget fejezi ki. Ezen életérzés - leszámítva a szélsőséges eseteket - szinte mindenki számára adott, elérhető, de tudni kell, hogyan jussunk el a hozzá vezető gyakran göröngyös úton. A különféle felmérésekből kiderül, hogy a kiegyensúlyozott, derűs személyiség hozzávetően 50 százalékos arányban genetikai adottság, a felmenőktől örökölt egyfajta búsás hozomány, 40 százalékban az egyén hozzáállásán, viselkedésén múlik és csupán 10 százalékban köthető az anyagi helyzethez, vagyis a gazdagsághoz - állítja a szakember.

Az aktivitás kreatívabbá tesz

A boldogság érzetét távol tartó téli depresszió például nem válogat, egyaránt megszorongathatja a szegényeket, jómódban élőket. A védekezés ellene a kevésbé tehetősektől nagyobb leleményt igényel. A módosabb emberek egyszerűen napfényesebb, melegebb tájakra utazhatnak feltöltődni. A lapos pénztárcájúak viszont - a láb mindig kéznél van alapon - elmehetnek kocogni. A mozgás növeli a boldogság érzetet, a szervezetben az euforikus állapotot előidéző endorfin hormonok termelődését.

Amennyiben valaki inkább a passzivitást választja, úgy a kevesebb fény következtében szervezetében a melatonin nevű hormon termelődése növekszik. Ez álmosságot, levertséget, rossz kedvet okozhat, ezt a lustaságra hajlamosak gyakran nassolással próbálnak ellensúlyozni ahelyett, hogy mozognának. A finom falatok ára viszont a túlsúly. A mentőöv, az itt-ott felrakódó hurkák pedig alááshatják az önbizalmat, aminek nyomán visszahúzódóvá válhatunk, holott az ember alapvetően társas létre termett - figyelmeztet a pszichológus.

Az aktivitás viszont kreatívabbá tesz, jó gondolataink születhetnek, derűsebbé válhatunk, az effajta sikerélmény a másokért valami, akár aprócska jót cselekvés révén még fokozható is. A gazdagoknak viszont - ha nem elég ötletesek és nincsenek pozitívra hangszerelve - ott a fenyegető unalom. Amit esetenként akár egy szép tengerpart látványa sem képes elűzni, az üresség fojtogató érzése lassacskán mindent eluralhat. Ez viszont kedvetlenséget, lappangó ingerültséget, alvászavart okozhat, a szexuális étvágy is csökkenhet, "nesze neked nyaralás, a veszekedés a levegőben lóg." A helyzetből adódó kudarcot a kellemes környezet csak még inkább kínossá teheti, a felek ilyenkor szembesülnek saját korlátaikkal, amit rosszabb esetben partnerükön kérnek számon.

Önmagában az anyagi jólét egyébként is sokféle buktatót hordozhat magával a boldogság állapotának elérésénél - hangoztatja Szondy Máté. Kísérletek bebizonyították, hogy már a pénz, bankjegy puszta látványa is befolyással lehet az emberre, általa a szemlélőben igen gyakran az önzés érzése kerekedik felül. Márpedig az önzőség eleve a boldogság ellen hat, hiszen az öröm általában csak másokkal megosztva lehet teljes. Akit a pénz bűvölete elragad, az könnyen kerülhet egy negatív spirálba. Újabb és újabb vásárlással, a javak halmozásával próbál boldogságra szert tenni, de mivel nem éri el, még újabb termékeket, mondjuk új autót vesz.

"A boldogság ezen hamis érzését a különféle, vásárlásra csábító reklámok csak erősítik. A kiegyensúlyozott, szuverén személyiséget kevésbé lehet beültetni ebbe a hintába." A csupán az anyagi javak birtoklásától boldogságot remélő ember gyakran nem is érti, hogy egy őszinte beszélgetés, egy vidám hangulatú társalgás, vagy akár valami egyszerű kiruccanás a zöldbe, önmagában örömet okozhat - magyarázza.

A boldogsággörbe a 45 éves időszak körül a legmélyebb

A boldogságra való képességet az életkor is befolyásolhatja. Meglepő módon éppen az öregkorban lehet az ember a legboldogabb - persze ha a betegségek nem kínozzák -, ennek megállapításához a világ különböző sarkaiban, különböző társadalmi helyzetben lévő azonos korú alanyokat vizsgáltak a kutatók. Idős korban ugyanis az ember bölcsebbé válva jobban képes kezelni a konfliktusokat, nagyobb rálátása van az élethelyzetekre, kiismerve magát, a helyzetekre adandó saját reakciókat is képes könnyebben kezelni, derűsebb szemlélettel fogadja el az életet.

A tovatűnt ifjúságot visszasírók könnyen elfelejtik a fiatal korral járó rengeteg identitászavart, önértékelés körüli kínokat, az érzelmi vulkánkitörések kezelhetetlen folyamát, amíg - jó esetben - eljutottak az érett személyiség kialakulásáig. Persze a szakember sem vitatja: nyilván boldog időszakai is lehetnek a fiatalabb éveknek. Az életút boldogsággörbéje általában a 45 éves időszak körül a legmélyebb. Ekkor új életszakasz kezdődik, sokan viszont képtelenek a váltásra. Ilyenek a motorbiciklin az ősz hajukat a szélben lobogtató öregedő macsók, a korukat festékréteggel elfedni igyekvő miniszoknyás dámák, akik tévúton járva mind görcsösebben hajszolják a boldogságot - emeli ki a terapeuta.

Sok múlik a boldogság eléréséhez a negatív élmények elfogadásának, majd tova engedésének képességén is. Kár például erőltetett harcot vívni az időnként ránk törő szorongás ellen. Ami ahogy jött, el is múlik, hiszen az élet maga a hangulatok változásának szakadatlan folyamata. Nem szabad "fetisizálni" a boldogságot: ha - az emberi természetből fakadó - időnként jelentkező lehangoltságkor azt érezzük, hogy "boldogabbnak kellene lennem", az rendkívül nyomasztó és garantálja a boldogtalanságot.

Borúlátás, kishitűség, panaszkultúra, alacsony bizalomszint jellemzi a magyart

A szakember felhívja a figyelmet arra, hogy a számunkra felkínálkozó apró örömök tudatos keresésével hamarabb visszanyerhetjük a kellemes életérzést, ehhez gyakran elég például egy gyertya fényébe nézni, vagy egy elismerő mosolyt kicsiholni. A boldog ember a környezete számára is kellemesebb, mert eleve toleránsabb, elfogadóbb, amíg az önmagával hadilábon álló kortárs állandó harcban áll a világgal is. Mindenben a rosszat látja meg, hajlamos a gyűlölködésre, másoknak az övétől eltérő véleményét könnyen személyét ért támadásnak fogja fel, amire agresszíven reagál. Máris kész a mérgezett légkör, ahol boldogságnak se híre se hamva.

Nemzetközi összehasonlítás szerint a magyar hajlik a borúlátásra, ami viszont nem egyenlő a depresszióval, vagy a boldogságra való képtelenséggel - húzza alá Szondy Máté. Az okkal, ok nélkül szomorkodás, búsongás okai között a magas fokú panaszkultúra emelhető ki, aminek történelmi gyökerei lehetnek. Közrejátszik a ránk jellemző alacsony bizalomszint, ami más népekével összevetve a napi életben adódó helyzeteknél a kollektív, egymásra támaszkodó helyett inkább az egyéni megoldások keresésére vezethető vissza. Ha elnagyoltan is, de ugyancsak fellelhető a magyar magatartáskultúrában az úgynevezett tanult tehetetlenség, amikor valamiféle kihívásra eleve lemondóan viszonyulunk. E kishitűség a diktatúrákat átélt nemzetek közös sajátossága, ami persze nehezíti a boldogság megragadását is.

Mégis a boldogság sötét téli napokon is karnyújtásnyira lehet. Eléréshez elegendő csupán némiképp életmódot változtatni. Például felmérések szerint naponta átlag 3-4 órát ülünk a tv előtt, miközben a családtagjainkkal a beszélgetés néhány percre szorítkozik. Az arányok módosításával kiléphetünk saját burkunkból, aminek a jutalma a szeretetteljesebb légkör kialakulása. Szükség van a rendszeres mozgásra, sportra. Különösen a csapatjátékból adódó közösség összetartó ereje tehet jót az életünk minőségének, de egy kiadós séta is megteszi. Jó tudatosítani magunkban, hogy lehetőleg a panaszok, sérelmek helyett pozitív élményeket adjunk közre a napi történésekből. Állítsuk be a szemünket a jó dolgok észlelésére, meglepően gazdag lesz a lajstrom és máris jobban érezzük magunkat - tanácsolja a családterapeuta.

További tartalmak testmozgás témában

További tartalmak depresszió témában

További tartalmak pszichológia témában

Forrás: 

Aktuális hírek

Hasra hízik? Ez az oka!

A hason megjelenő zsírpárnák nemcsak esztétikai problémát okoznak, egyre több tudományos bizonyíték van arra, hogy a hasi típusú elhízás jelentősen növeli néhány súlyos betegség rizikóját is....

Milyen gyógytorna jó fájó, sérült térdre?

Egy térdsérülés után, ha az alsó végtagot rögzítésbe teszik, legyen az gipsz, brace vagy csak fáslis támasztás, a rögzítési idő letelte után elengedhetetlenül fontos, hogy ne csak a hétköznapi...

A vesekő típusa mondja meg, mi a helyes étrend

Vesekő esetén az életmódra vonatkozóan vannak általános szabályok, például a bőséges vízfogyasztás, a helyes étrend azonban nagyban függ attól, mitől képződött a nemkívánt kő. Ezeket tekintjük...

Ez a fekély a bokáról indul

Fájdalmas, nehezen gyógyul és nemcsak az életminőségen ront, hanem az egész szervezet számára veszélyt jelent a lábszárfekély, amely továbbterjedéssel megfertőzhet más testrészt is. A betegség,...

Ha eldugul a vese: az kávéfőzés filter nélkül

A vesék szerepe létfontosságú: a szervezet szűrőjeként kiválasztják a salakanyagokat és fontos szerepük van a szervezet só- és folyadékegyensúlyának fenntartásában. A vesebetegségek eleinte nagyon...

Lassan, biztosan gyilkolnak a vérrögök

Akár az artériában, akár a vénában alakulnak ki vérrögök, mindkét esetben életveszélyes állapotról van szó, melynél nagy hangsúly van mind az akut ellátáson, mind pedig a prevención. A...

további cikkek >>