Ezeket látta már?

Így előzheti meg az újbóli koszorúér-elzáródást!

koszorúér-elzáródás, érszűkület, koszorúér-betegség, szívbetegség

Ha fény derül a koszorúér szűkületére, íme az egyik legkíméletesebb megoldás, amely tulajdonképpen megakadályozza az újbóli koszorúér-elzáródást.

Mutatjuk, mi a jelentősége a beültetés utáni életmódnak és az orvosi utánkövetésnek!

Mi akadályozza meg a koszorúér-elzáródást?

Ha érszűkületre gyanakszik a szakorvos, érfestéssel és szívkatéterezéssel megbizonyosodhat efelől, és dönthet az érfalat kitámasztó sztent, vagyis fémháló beültetéséről. Amennyiben erre kerül sor, a beültetés ugyanazon az úton elvégezhető, amelyen a katéter haladt. Az így beültetett háló gyakorlatilag meg tudja akadályozni az ér bezáródását.

Az érfalba rögzített sztent nem képes a helyéről elmozdulni és ki sem vehető, bár újabban elérhetőek a néhány hónap után felszívódó sztentek is. A speciális fémötvözetből készült háló nem korrodálódik és az esetek túlnyomó többségében tartós megoldást jelent. Ugyanakkor a betegek 15-25 százalékánál előfordul, hogy az érfal szövete burjánozni kezd, ami sajnos visszaszűküléshez, újabb elzáródáshoz vezethet.

- Ennek megakadályozására elsődleges jelentőségű az orvos által elrendelt gyógyszerek (így koleszterincsökkentő, vérnyomáscsökkentő és véralvadásgátló) szedése, valamint a rendszeres kardiológiai kontroll. Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált az is, hogy az életmódnak milyen döntő szerepe van abban, hogy elkerülhető legyen az ismételt érelzáródás. - hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa.

A koszorúér-betegség utánkövetésének részei

  • nagylabor vizsgálat
  • szívultrahang
  • nyaki erek ultrahangos vizsgálata
  • boka-kar index mérése
  • nyugalmi és szükség esetén a terheléses EKG vizsgálat

Az életmóddal megelőzhető egy újabb koszorúér-elzáródás

Viszonylag kevés adat van arról, hogyan hat a sztent beültetés utáni életmód a pácaiens további életkilátásaira. Épp ezért fontos a Hebei Medical University kínai kutatói által végzett vizsgálat, amely 129 olyan beteget követett nyomon 7 éven keresztül, akik 2005 márciusa és 2006 márciusa között sztent beültetésen estek át.

Kiderült, hogy azoknak, akik dohányoztak, rendszeresen alkoholt fogyasztottak, több kalóriát vittek be, és nem voltak fizikailag aktívak, jelentősen megnőtt az esélyük egy újabb sztent beültetésére, azokhoz képest, akik ennél egészségesebben éltek. Ugyanakkor nem volt szignifikáns különbség az alvási szokások és a szorongás szintjét összehasonlítva.

A koszorúér ismételt vizsgálatai során kiderült, hogy a betegek 26 százalékának van szüksége új sztent beültetésére, a korábbi bejáratánál, illetve kijáratánál kialakult szűkület miatt, 19 százalékuknál pedig új helyen megjelenő szűkületet kellett így korrigálni.

Sztentelés után: tanácsok

  1. Akik korábban rendszeresen mozogtak, azoknak továbbra is javasolt a fizikai aktivitás, miután kardiológussal, sportorvossal és szükség esetén gyógytornásszal egyeztettek.
  2. Az úszás, a tempós gyaloglás és a szobakerékpár általában jó választás lehet kellően bemelegítve és a túlzásokat kerülve.
  3. Akik soha nem edzettek, azoknak még fontosabb a szakértő irányítás és felügyelet, különösen az első időszakban!
  4. Akkor is rendszeresen részt kell venni a kardiológiai ellenőrzésen, ha a páciens jól érzi magát. Szükséges a gyógyszerek folyamatos szedése is, csak kardiológus módosíthat bármely szer adagolásán.

Budai Kardioközpont

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Olvasson tovább, és tudja meg, mikor szükséges a terheléses EKG vizsgálat elvégzése!

Forrás: Budai Kardioközpont
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához