A legjobb felhasználói élmény nyújtása érdekében weboldalunkon cookie-kat használunk.

ELFOGADOM
Hirdetés

Alzheimer-kór (Alzheimer típusú szenilis demencia)

#Alzheimer-kór
2010.06.11. Módosítva: 2015.11.04.

Hirdetés

A betegség jellemzően 65 év felett jelentkezik, de fiatalabb életkorban is előfordulhat. A világon közel 27 millió beteget tartanak nyilván. Az életkor meghosszabbodásával a betegség gyakoriságának növekedésével számolhatunk. Manapság a 65 év felettiek 5%-a és a 80 év felettiek 20%-a érintett. A rosszabb szociális körülmények között élőknél gyakoribb.

A betegség lényege az idegsejtek és összeköttetéseik (szinapszisok) progresszív pusztulása, mely legkifejezettebb a fali és homloklebenyben. Az elpusztul neuronok helyén egynemű rózsaszínre festődő ún. Lewy-testek (e.: lui) maradnak vissza. Így az Alzheimer-kórt több más Lewy-testes betegséggel (melyek között a legismertebb a Parkinson-kór) rokon folyamatnak tartják és az ún. Lewy-testes demenciák csoportjába sorolják. Kétségtelen, hogy a Parkinson- és az Alzheimer-kór között mind tünetekben, min lefolyásában sok a hasonlóság.

Az Alzheimer-kór okai

A betegség lehetséges okairól három fő elméletet ismerünk, ezek egyike sem bizonyított teljesen.

  1. teória: Az Alzheimer-kór alapvető oka az acetilkolin ingerületátvivő anyag (neurotranszmitter) szintézisének gyengülése. Az elméletnek ellentmond az a tény, hogy az agy acetilkolin szintjének emelésével a betegség nem befolyásolható.
  2. Az "amiloid" hipotézis szerint kóros fehérje ragad a 21-es kromoszómához. Az elmélet jól összeegyeztethető azzal a ténnyel, hogy a 21-es kromoszóma kóros többlete (Down szindróma) 40 éves korra csaknem mindig együtt jár Alzheimer-kórral. A kóros fehérje (amiloid) génhiba eredetűnek tűnik.
  3. A tau-elmélet szerint az agyban képződő degenerációs plakkok okozzák az agyszövetek pusztulását. A plakkok képződését egy ún. tau-protein rendellenessége indítja el. A tau-proteinek rendellenességeinek vélhető oka a szövetek oxidációs károsodása ("oxidatív stressz").

A tau-elmélet szerint az agyban képződő degenerációs plakkok okozzák az agyszövetek pusztulását. A plakkok képződését egy ún. tau-protein rendellenessége indítja el. A tau-proteinek rendellenességeinek vélhető oka a szövetek oxidációs károsodása ("oxidatív stressz").

Az Alzheimer-kór jellemzően nem öröklődik. Csupán az esetek 0,1%-ánál figyelhető meg testi kromoszómához kötött (autszómális) domináns öröklődés. Ezekben az esetekben a betegség a szokásosnál jóval korábban kezdődik.

Az Alzheimer-kór tünetei és lefolyása

A tünetek egyénenként nagyon változatosak. Az első jeleket gyakran az idős kor rovására írják, esetleg stressz eredetet feltételeznek. A tüneteket szokás értelmi (kognitív) és nem értelmi típusokra osztályozni.

Kognitív zavarok

  • Emlékezetkiesés
  • Végrehajtó működések (cselekvés tervezése, döntéshozatal, figyelem) zavarai
  • Beszédzavar (afázia)
  • Begyakorolt mozgások zavarai (apraxia)
  • Tárgyak, személyek felismerésének zavara (agnózia)

Tárgyak, személyek felismerésének zavara (agnózia)

Nem kognitív tünetek

  • Szorongás, félelem, depresszió
  • Hallucináció
  • Téveszmék
  • Késztetéshiány
  • Agresszivitás
  • Személyiség megváltozása
  • Járászavar
  • Vegetatív zavarok

Vegetatív zavarok

Az értelmi leépülést a fizikai teljesítőképesség folyamatos csökkenése, a fizikai aktivitás gyengülése kíséri. A betegség túlélése átlagosan 7 év az első tünetek felismerése után, de ennek akár kétszerese is előfordulhat. A halál oka legtöbbször általános legyengülésre vezethető vissza.

Az Alzheimer-kór diagnózisa

A diagnózis felállításához a beteg megfigyelése, értelmi tesztek általában elegendőek. Az agy sorvadása nagy felbontó képességű képalkotó eljárások (CT, MRI) lehetnek alkalmasak. Egyesek az agy szövettani vizsgálatát is indokoltnak tartják.

Az Alzheimer-kór terápiája

A betegség lefolyása ma még nem befolyásolható. Az agy acetilkolin szintjét emelő gyógyszerek hatása kétséges. A betegség kezelése inkább a gondozás, a beteg egyre inkább vegetatív szükségleteinek kielégítésére szorítkozik.

Egyéb tudnivalók az Alzheimer-kórról

Az Alzheimer-kór diagnózisát ma talán túlzottan könnyen és gyorsan felállítják, pedig számos, lefolyásában legalábbis lassítható betegség (pl. agyi érelmeszesedés, cukorbetegséghez társuló idegkárosodás, Parkinson kór, stb.) nagyon hasonló tüneteket mutat. Így egyesek feltételezik, hogy az Alzheimer-kór diagnózisát az esetek egy részében nem kellő körültekintéssel állítják fel.

A betegek gondozásáért hazánkban nagyon sokat tesz a Feledékeny (Alzheimer-kórral és más emlékezetzavarral élő) Emberek Hozzátartozóinak Társasága. Az Alzheimer-kóros beteg családjának mindenképp érdemes felvenni velük a kapcsolatot.

Forrás: EgészségKalauz
Hirdetés

FONTOS AZ EGÉSZSÉGEM

SZERETNÉK HÍREKET, TIPPEKET KAPNI!
CAPTCHA

Twoje dane osobowe służyć będą jedynie umożliwieniu kontaktu z ekspertem. Grupa Onet.pl S.A. nie przetwarza tych danych w żaden inny sposób i niezwłocznie po przesłaniu pytania do eksperta usuwa lub anonimizuje Twoje dane. Przekazanie pytania ekspertowi odbywa się przy zachowaniu zabezpieczeń wymaganych przez ustawę o ochronie danych osobowych. Przypominamy również, iż udzielona porada nie zastąpi bezpośredniej konsultacji z lekarzem lub innym odpowiednim specjalistą, w trakcie której analizowana jest dokumentacja lekarska i przeprowadzane badanie lekarskie.