A szívinfarktus olyan esemény, amelyre a legtöbben félelemmel gondolunk, mint olyasmire, ami végzetes és sorsszerű. Holott a legtöbb esetben a szívinfarktus kockázata jelentősen csökkenthető, és sok infarktus megelőzhető. A legfontosabb teendő az érelmeszesedés és a szív-érrendszeri kockázati tényezők felmérése és mérséklése.
- A szívinfarktus kockázata jelentősen csökkenthető megfelelő életmód és rendszeres szűrővizsgálatok segítségével.
- A genetikai hajlam fontos tényező, de az egészséges életmód még öröklött hajlam esetén is nagyban csökkentheti a veszélyt.
- A legfontosabb megelőzési tanácsok között szerepel a dohányzás abbahagyása, a vérnyomás, koleszterinszint és vércukorszint kezelése, rendszeres mozgás és egészséges táplálkozás.
- A megelőzéshez rendszeres kardiológiai kivizsgálás, alapvető vizsgálatok (mint EKG, ultrahang, labor) és speciális eljárások (például koszorúér CT) is szükségesek lehetnek.
- A szívinfarktus megelőzése komplex szemléletet és folyamatos odafigyelést igényel, különösen rizikófaktoros vagy családi halmozódás esetén.
Dr. Vaskó Péter (https://www.kardiokozpont.hu/munkatarsaink/kardiologus/dr-vasko-peter), a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa nem csak ezeket a kockázati tényezőket mutatta be, de a legfontosabb megelőző vizsgálatokról is beszélt.
A genetika adott, az életmód választható
A szívinfarktus akkor alakul ki, amikor a szívizmot ellátó koszorúér hirtelen elzáródik, leggyakrabban egy megrepedt plakk vagy vérrög miatt. Magyarországon a szívinfarktus ma már jóval kisebb arányban halálos, mint évtizedekkel ezelőtt, de még mindig súlyos esemény. A legfrissebb hazai adatok szerint az infarktuson átesett betegek kb. 10–15%-a hal meg az első 30 napban, ha pedig időben megtörténik a koszorúér megnyitása (katéteres beavatkozás), a túlélés jelentősen javul. Mindazonáltal természetesen mindent meg kell tenni a kockázat csökkentésért. De vajon mennyiben növeli ezt a kockázatot a genetika és az életmód?
A genetikának, az öröklődésnek van szerepe a szív- és érrendszert érintő betegségekben, és bár ezen nem tudunk változtatni, de fontos tudnunk a saját lehetőségeinkről. Ha például kiderül, hogy a családban többször előfordult szívinfarktus, ez egy hajlamot feltételez ugyan, de az életmóddal még ebben az esetben is jelentősen ellensúlyozni lehet az adottságot.
– hangsúlyozza Vaskó doktor. – Az is közismert, hogy a férfiak veszélyeztetettebbek, mint azok a nők, akik még nem érték el a menopauzát. Ez azonban nem „menti fel” véglegesen a nőket, ugyanis a menopauza után a veszélyeztetettség kiegyenlítődik. Ha egy nő fogamzásgátlót szed, szintén megnő a kockázat mértéke. A legfontosabb, hogy ha valaki tudja magáról, hogy több rizikófaktor is jelen van az életében, rendszeresen szánja rá magát a kivizsgálásra, hogy a megelőző kezelések és az életmódváltás jelentősen csökkenthessék a katasztrófa bekövetkezésének esélyét.
Ezek a legfontosabb szívinfarktust megelőző életmód tanácsok
- Ne dohányozzunk,
- tartsuk kontroll alatt a vérnyomást életmóddal, illetve gyógyszerrel,
- kezeljük a magas koleszterinszintet táplálkozással és szükség esetén gyógyszerrel,
- ellenőrizzük a vércukorszintet és komplexen kezeljük a cukorbetegséget, az inzulinrezisztenciát,
- mozogjunk rendszeresen (heti legalább 150 perc, közepes intenzitású tréninggel),
- táplálkozzunk mediterrán jelleggel vagy a DASH diéta elveit követve: több zöldség, hal, teljes értékű ételek; kevesebb ultrafeldolgozott étel,
- tartsuk meg vagy szerezzük vissza az egészséges testsúlyt,
- aludjunk jól és eleget és kezeljük a tartós stresszt,
- vegyünk részt szűrővizsgálatokon, különösen 40 év felett vagy családi halmozódás esetén.
Milyen vizsgálatokat érdemes elvégeztetni?
Az alábbi vizsgálatokat érdemes elvégeztetni infarktus után.
Kardiológiai vizsgálat
Amikor valaki tünet, meglévő rizikófaktor vagy akár a genetikai háttér miatt fordul hozzánk, hogy felmérjük a szív-érrendszer állapotát, a vizit során nem csak alapos kikérdezésre számíthat, de olyan alapvető vizsgálatokra is, mint a vérnyomás- és pulzus mérés, manuális vizsgálatok és nyugalmi EKG. Ezekből már fontos információkhoz juthatunk.
– ismerteti dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa. – Mindig elemezzük a nagylabor vizsgálat értékeit is, hiszen ebből nem csak például a koleszterin- és vércukor értékekről tájékozódhatunk, de a sok szempontból a szervezet mélyén zajló folyamatokra is rálátunk. Mindezek ismeretében dönthetünk arról, milyen további vizsgálatokra lehet még szükség a szívinfarktus kockázatának felméréséhez. Az alábbiak jöhetnek szóba:
Szívultrahang
Ez a biztonságos, sugárterheléssel nem járó vizsgálat megmutatja a szív pumpafunkcióját, a billentyűket és a falmozgást. Korábbi károsodás vagy szívelégtelenség jelei is láthatóvá válhatnak ezen a módon.
Carotis (nyaki ér) doppler ultrahang
A nyaki erek vizsgálata egy fájdalommentes és gyors eljárás, amely képes az erekben áramló vér áramlási irányát és sebességét mérni. Az artériás érvizsgálat eredményéből következtetni lehet ezen kívül a többi ér állapotára, valamint a mélyebben fekvő, nehezen vizsgálható koszorúsereknek általános állapotára is.
Terheléses EKG
Különösen mellkasi panaszok esetén lehet fontos a futópadon vagy kerékpáron végzett vizsgálat. A kardiológus azt ellenőrzi, hogy terhelés alatt jelentkezik-e oxigénhiányos eltérés.
24 órás Holter EKG
Ritmuszavarok, időszakos panaszok vizsgálatára alkalmas eljárás, amivel az ún. ST-depressziót is lehet látni és mérni.
Koszorúér CT
Az egyik legfontosabb modern vizsgálat közepes rizikó esetén. Láthatóvá teszi a koszorúerek szűkületeit és az érelmeszesedést.
Szív MR
Részletes szívizomvizsgálat, ami már csak speciális esetekben használatos.
Katéteres koszorúérfestés
Arany standardnak számító eljárás a szűkületek kimutatására, de mivel invazív vizsgálat, ezért általában nem első lépés szűrésre.
A szívinfarktus megelőzésére számos lehetőség adódik, még akkor is, ha a családban előfordult már ilyen súlyos esemény. Egyrészt a rizikófaktornak számító betegségek (például magas vérnyomás, érszűkület, cukorbetegség) kezelésére van szükség, másrészt a megfelelő életmód kialakítására. Az állapotfelmérésben és a veszélyeztetettség szintjének megállapításában a kardiológiai kivizsgálás eredményeire lehet támaszkodni.
Szívbetegség után ezen múlhat az élete: ezt az egy dolgot ne hanyagolja el!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
